A Fővárosi Törvényszék K.35792/2010/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 47. §] Bíró: Bögös Fruzsina

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

27.K.35.792/2010/4.

a magyar köztársaság nevében!

A bíróság a ... vezérigazgató által képviselt felperes (cím), dr. Ádám Gabriella Katalin jogtanácsos által képviselt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (cím.) alperes ellen, fogyasztóvédelmi ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított peres eljárásában, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a személyesen eljárt alperesi beavatkozó (cím.) beavatkozott, meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2010. szeptember 7. napján kelt, HAJ-02289-3/2010. számú határozatát akként változtatja meg, hogy a fogyasztóvédelmi bírság összegét 80.000 (nyolcvanezer) forintban állapítja meg.

A peres felek a költségeiket maguk viselik.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 10.000 (tízezer) forint kereseti illetéket a felperes az adóhatóság külön felhívására az állam javára köteles megfizetni, míg a fennmaradó 10.000 (tízezer) forint kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az alperesi beavatkozó és a felperes között előfizetői szerződéses kapcsolat állt fenn, kábeltelevíziós és internet szolgáltatásokra vonatkozóan.

Az alperesi beavatkozó 2010. március 18. napján panaszbejelentéssel a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarországi Regionális Felügyelőségéhez (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). Panaszában előadta, hogy 2009. március 4. napján lemondta a felperessel a kábeltelevíziós és internetes szolgáltatásra kötött szerződését, ennek ellenére április, május és június hónapban számlát állítottak ki a részére, melyeken még tartozás is szerepelt. 2010. március 18. napján levélben a felpereshez fordult, visszajelzés hiányában további telefonos egyeztetés történt, aminek ellenére 2010. március 9-én a cég behajtási csoportjától 16.571 Ft-os összegről csekket kapott, továbbá tájékoztatták a szerződés felmondásáról, amit már egy éve kért. Az alperesi beavatkozó panaszának kiegészítéséhez mellékelte a felperessel folytatott levelezését és előadta, hogy a felperes maga javasolta, hogy a lemondását faxon küldje meg. Minden, a felperesnek küldött fax után felhívta az ügyfélszolgálatot, ahol minden esetben arról tájékoztatták, hogy a fax megérkezett.

Az elsőfokú hatóság felhívására a felperes akként nyilatkozott, hogy az alperesi beavatkozó 2009. június 10-én 1 oldalas faxlevelet küldött, amin egy 2009. június havi számlalevél szerepelt. Ezek alapján nem tudták eldönteni, hogy mi lehet a probléma, ezért arra nem válaszoltak. A 2010. március 18. napján érkezett alperesi beavatkozói e-mailre 2010. április 23. napján válaszoltak.

Az elsőfokú hatóság 2010. május 12. napján kelt KMF-06781-2/2010. számú határozatában 100.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a felperest. Határozatának indokolásában hivatkozott arra, hogy a felperes megsértette a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/A. § (4) bekezdését, azáltal, hogy a 2009. június 10. napján elküldött faxra nem válaszolt, továbbá, hogy a 2010. március 18-ai elektronikus levéllel kapcsolatos válaszadásra elkésetten, 2010. április 23. napján került sor. Hivatkozott az Fgytv. 47. § (1) bekezdésének i) pontjára, a 47. § (4) bekezdésére és kifejtette, hogy a bírság kiszabása során figyelemmel volt arra, hogy a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő alapvető joga sérült, ugyanis a felperes a számlával kapcsolatos panasz vonatkozásában bizonytalanságban tartotta a fogyasztót. Figyelembe vette, hogy a felperes tevékenységét az annak megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban előírt feltételekkel végzi, továbbá, hogy a jogsértő magatartás két alkalommal fordult elő.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2010. szeptember 7. napján kelt HAJ-02289-3/2010. határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában az Fgytv. 17/A. § (4) bekezdésére történt hivatkozást követően kiemelte, hogy a rendelkezésre álló dokumentáció alapján megállapítást nyert, hogy a felperes a 2009. június 10-én kelt levelet egyáltalán nem, míg a 2010. március 18-án kelt e-mailt késedelmesen válaszolta meg. Tekintettel arra, hogy a felperes és az alperesi beavatkozó közötti vita már 2009. áprilisa óta fennállt, így a felperes nem hivatkozhat alappal arra, hogy nem volt tudomása az alperesi beavatkozó szándékáról, továbbá nem küldött arra vonatkozóan válaszlevelet az alperesi beavatkozónak, hogy nem állt módjában beazonosítani a kérelmet.

Az alperes határozatának indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú hatóság határozatában számot adott a bírság összege vonatkozásában az általa figyelembe vett körülményekről, abból kitűnnek azon szempontok, melyek alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta a fogyasztóvédelmi bírság kiszabását. Kifejtette, hogy az eljárás kérelemre indult, mely természetéből eredendően kizárólag egy fogyasztót érinthetett. Erre tekintettel az elsőfokú hatóság nem vehette figyelembe a felperes javára, hogy a jogsértés egy fogyasztót érintett, ugyanis a hatóság kizárólag ezen egy fogyasztó kérelmét vizsgálta, a jogsértés kiterjedtsége tehát jelen ügyben nem értelmezhető mérlegelési szempontként. A válaszadási határidő 5 nappal történt túllépése az ügy megítélése szempontjából irreleváns, tekintve, hogy a jogsértés bizonyítottan megvalósult.

A felperes keresetet nyújtott be az alperesi határozat ellen, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését, az alperes perköltségben történő marasztalását.

Keresetének indokolásában a 2009. június 10. napján kelt faxszal kapcsolatban kifejtette, hogy az egy egyoldalas számlamásolatot tartalmazó fax volt, amit nem lehet panasznak tekinteni és nem várható el a felperestől, hogy egy olyan levélre, amiben semmilyen szöveges panasz nincs, 30 napon belül válaszoljon. Álláspontja szerint panasznak az minősül, ha az előfizetőt a szolgáltatással összefüggésben valamilyen sérelem vagy kellemetlenség éri és ezen sérelem miatt fordul a felperes felé, egy egyoldalas számlamásolatot tartalmazó küldemény nem meríti ki a panasz fogalmát. Keresetéhez csatolta a felpereshez 2009. június 10. napján érkezett faxot, melyen az "5/5" felírás kézzel, illetőleg a fax által nyomtatottan ("...") is szerepel. Az adott faxoldalon egy 4.899 Ft-ról szóló számla, illetőleg készpénz átutalási megbízás szerepel.

A felperes keresetében a 2010. március 18-i e-maillel kapcsolatosan kifejtette, hogy a jogszabályban előírtakhoz képest mindösszesen 5 nap késedelemmel válaszolt a felperes, így a jogsérelem rövid ideig állt fent és kizárólag egy fogyasztó vonatkozásában. A jogsértéssel érintett áru értéke - a szolgáltatás havi előfizetési díja - csupán töredéke az egyébként kiszabott bírságnak. Így álláspontja szerint az alperes megsértette az Fgytv. 47. § (1) bekezdés i) pontját, valamint a 47. § (4) bekezdését.