A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31882/2015/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 6. §, 25. §, 29. §] Bíró: Drávecz Margit Gyöngyvér

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

10.K.31882/2015/6.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Szentpály Gábor Ügyvédi Iroda (cím., ügyintéző: dr. Szentpály Gábor ügyvéd) által képviselt felperes (cím) I. r. és II. r. felperes (cím.) felpereseknek - a Puskásné dr. Németh Márta jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala (cím) alperes ellen, ingatlanügyi határozat (hiv. szám: 31255/1/2014.) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe a felperesek pernyertességének előmozdítása érdekében a személyesen eljárt felperesi beavatkozó (cím) beavatkozott, meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felpereseket egyetemlegesen, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint perköltséget, továbbá az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására a Magyar Államnak 30.000 (harmincezer) forint tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt tételes kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az I. és II. r. felperesek a képviseletükben eljáró dr. Szentpály Gábor ügyvéd útján a ...hoz 2014. július 28-án érkezett kérelmükben haszonélvezeti jog bejegyzését kérték, mint vevők, a közöttük és a felperesi beavatkozó között ... 2014. június 30. napján létrejött adásvételi szerződés alapján a .... hrsz.-ú, a felperesi beavatkozó 1/1 arányú kizárólagos tulajdonát képező ingatlanának I. r. felperes esetében 75/100, II. r. felperes esetében pedig 25/100 tulajdoni hányadára.

A ... a .... számú határozatával a haszonélvezeti jog bejegyzése iránti kérelmet elutasította.

Határozata indokolásában az elutasítás okaként megállapította, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban nem került megalapításra a haszonélvezeti jog, továbbá az okiraton szereplő bélyegző csak az ügyvédi iroda nevét tartalmazza, de az ellenjegyző ügyvéd nevét nem, így az ellenjegyzés hiányos.

A felperesek az elsőfokú ingatlanügyi határozat ellen fellebbezéssel éltek, álláspontjuk szerint az ingatlanügyi hatóság elutasító határozatának indokolása téves, az okirat ugyanis tartalmazza a haszonélvezeti jog alapításához lényeges tartalmi követelményt: a felek megegyezését a határozott ideig tartó haszonélvezeti jog alapítására vonatkozóan, továbbá az ingatlan tulajdonosa az okiratban hozzájárulását adta ezen jog ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a .... számú végzésével az elsőfokú ingatlanügyi határozatot megsemmisítette és eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására utasította.

A ... a .... számú 2014. szeptember 26-án meghozott határozatával - lényegében azonos indokkal - a kérelmet elutasította.

Az újabb elsőfokú határozat ellen a felperesek ismételten fellebbezéssel éltek, ebben kifogásolták az elsőfokú ingatlanügyi hatóság azon szabálytalan eljárását, miszerint a kérelmezőknek a másodfokú közigazgatási végzést a megismételt eljárás elején nem kézbesítették, azt csak az újabb elutasító határozattal együtt kézbesítették, melynél fogva a kérelmezők a korábbi másodfokú döntést nem ismerhették meg. Az ellenjegyzéssel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az okirat 8. pontjából kitűnik az ellenjegyző ügyvéd személye, mely által az ellenjegyzés nem hiányos, továbbá az ellenjegyző ügyvéd bélyegzőjével kapcsolatban mindeddig sem a bíróságok, sem a földhivatalok nem tettek észrevételt, erre vonatkozó megkeresés a ... nem érkezett. Egyszemélyes irodáknál, ahol az iroda az ügyvéd teljes nevét egyébként is viseli, indokolatlan lenne annak ismételt feltüntetése.

Tévedett az eljáró földhivatal abban is, hogy a bejegyzés alapjaként benyújtott okirat nem tartalmazza a felek megegyezését arra nézve, hogy az ingatlan tulajdonosa vételár ellenében határozott időre haszonélvezeti jogot engedett felperesek javára, továbbá, hogy ennek a jognak az ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez is hozzájárult.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 31255/1/2014. számú 2014. november 17-én meghozott határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, a fellebbezéseket elutasította. A másodfokú határozat indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú határozat megalapozott, a benyújtott szerződés nem tartalmazza a szerződő felek megállapodását, arra irányuló egyező akaratnyilvánítását, hogy az felperes., valamint az II. r. felperes javára haszonélvezeti jogot alapítanak, így a haszonélvezeti jog keletkezésének egyik feltétele hiányzik, mely az Inytv. 39. § (3) bekezdés a. pontja szerinti hiánypótlás kibocsátása nélküli elutasítási okot képez.

Továbbá a benyújtott adásvételi szerződés nem tartalmaz szabályszerű ügyvédi ellenjegyzést, amely az Inytv. 32. § (4) bekezdésében foglaltakkal ellentétes. Az okirat ezen hiányossága úgyszintén az Inytv. 39. § (3) bekezdés e. pontja szerint hiánypótlás kibocsátása nélküli elutasítási okot képez.

A felperesek a másodfokú jogerős ingatlanügyi határozat bírósági felülvizsgálata végett jogi képviselőjük útján keresetet terjesztettek elő.

Álláspontjuk szerint alperes határozata téves jogszabály-értelmezést tartalmaz, anyagi és eljárási jogi szempontból egyaránt jogszabálysértő.

A benyújtott adásvételi szerződés ügyvédi ellenjegyzést tartalmaz és annak 8. pontja, továbbá az ellenjegyzés szövege is tartalmazza az ellenjegyző ügyvéd dr. Szentpály Gábor nevét. Ezen felül feltünteti azt a számozott ügyvédi szárazbélyegző is. A szárazbélyegzőn felül "dr. Szentpály Gábor Ügyvédi Iroda" feliratú gumibélyegző lenyomata is látható. A bélyegző szövege és az ellenjegyzés módja felperesek álláspontja szerint mindenben megfelel a jogszabályoknak, valamint az ügyvédi kamarai gyakorlatnak.

Kifejtették továbbá, hogy mindkét fokú határozat téves abban a kérdésben is, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló adásvételi szerződés nem tartalmazza a feleknek a haszonélvezet alapítására irányuló megállapodását. Az új Ptk. 5:146. § értelmében haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása, az ingatlanon vagy ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogon alapuló haszonélvezeti jog esetében a haszonélvezeti jog ingatlannyilvántartási bejegyzése szükséges. Az adásvételi szerződés 2. pontja tartalmazza a feleknek a haszonélvezeti jog létrejöttére, illetve alapítására vonatkozó megállapodását.

"Vevők haszonélvezeti jogot vesznek az eladótól, 2014. július 1-től 2015. június 30-ig terjedő egy éves időtartamra."

Az eladó a haszonélvezeti jogot a vevők részére eladja ( illetve a vevők visszterhesen átruházza ), és ezen okiratban hozzájárul annak ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez."

A fenti megállapodásból egyértelműen kitűnik a felek azon szándéka, hogy visszterhes jogügyletben haszonélvezeti jogot hozzanak létre határozott időtartamra a vevők javára, és hogy az eladó ezen okiratban hozzájárulását adta a haszonélvezeti jog ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez.