BH 2000.7.299 Ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli, és a fél nem tud vagy nem képes írni, közjegyzői hitelesítés nélkül is érvényes az okirat, ha a fél azt kézjegyével ellátta, és a kézjegynek tőle származását két tanú aláírásával igazolja. A kézjegy hiányát azonban nem pótolja az, ha a fél nevét az okiratra - akár az ő kérésére - más személy rávezette [Ptk. 218. § (2) bek., 586. § (2) bek., Pp. 196. § (1) bek. c) pont].

A bíróság jogerős közbenső ítéletével megállapította, hogy S. J.-né és S. J. eltartottak, valamint M. J. és M. J.-né eltartók között 1994. május 13-án megkötött tartási szerződésnek a S. J.-re vonatkozó része érvénytelen, és az érvénytelenség megállapítása folytán a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítása végett elrendelte a felek közti elszámolást.

Az 1995. február 13-án elhalálozott S. J. a felperes édesapja volt, aki a perben félként nem szereplő S. J.-nével 1988-ban kötött házasságot. A II. r. alperes S. J.-né testvére, az I. r. alperes pedig a II. r. alperes házastársa. Az eltartottak egészségi állapota megromlott, ezért eltartási szerződés megkötését határozták el az alperesekkel. Az alperesek mint eltartók a szerződés értelmében kötelezettséget vállaltak arra, hogy az eltartottakat életük végéig eltartják, és ennek keretében mindazokban a szolgáltatásokban részesítik, amely az eltartás fogalmi körébe esik. Mindezen szolgáltatások ellenértékeképpen S. J.-né eltartott a tulajdonát képező ingatlant M. J. és házastársa tulajdonába adja. Az eltartottak egybehangzóan előadták, hogy az eltartási szerződés keretében a szerzeményi közösséget képező 1.600.000 forint készpénzvagyonukat ugyancsak egymás közti egyenlő arányban az eltartók tulajdonába adják, és az összeg átvételét az eltartók a tartási szerződés aláírásával egyidejűleg elismerték és nyugtatták.

1994. május 9-én dr. J. L. ügyvéd tényvázlatot készített a tervezett szerződésről, melyet S. J. is aláírt. Az 1994. május 13-án elkészített tartási szerződésen S. J. részéről csak egy "+" jel szerepel, és az eredeti példányon a kézjegy mellett feltüntetésre került a következő szöveg: "S. J. névírója dr. J. L.". S. J. a szerződéskötés időpontjában 74 éves volt, és egy korábbi agyérgörcs betegsége miatt az írása erősen megromlott, kézzsibbadása következtében időnként, így a szerződéskötés időpontjában is írásra képtelen állapotban volt.

A felperes keresetében a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte, az alperesek ellenkérelmükben arra hivatkoztak, hogy a szerződésen lévő kézjegy néhai S. J.-től származik.

A másodfokú bíróság az ügyben igazságügyi írásszakértőt rendelt ki, aki az ügyletkötésnél részt vevő személyektől beszerzett írásminták és néhai S. J. korábbi kézírása alapján határozottan állapította meg azt, hogy a szerződésen szereplő "+" jel S. J.-től való származása kizárt, a szerződéskötésnél jelen lévő személyek közül a vitatott jel készítéséből kizárólag S. J.-né kézeredete nem zárható ki. S. J.-né tanú vallotta, hogy volt férje helyett - kérésére más esetben is ő írta alá S. J. nevét. Egyébként a szerződés aláírásának körülményeit, a szerződéskötésben néhai S. J. közreműködését az egyéb peres adatok egybevetésével pontosan nem lehetett bizonyítani.

A jogerős közbenső ítélet indokolása szerint az egyértelműen megállapítható volt, hogy néhai S. J. az alperesekkel tartási szerződést kívánt kötni. A Ptk. 586. §-ának (2) bekezdése szerint azonban a tartási szerződést írásban kell megkötni, s minthogy a vitás szerződésen lévő "+" jel vonatkozásában kizárt, hogy az S. J.-től származzon, ennek folytán az ő vonatkozásában a tartási szerződés érvénytelen. A Ptk. 237. §-ának rendelkezése értelmében érvénytelen szerződés esetén a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani, ezért a megyei bíróság az elszámolás elvégzésére az elsőfokú bíróságot utasította.

A jogerős közbenső ítélet ellen az alperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, melyben jogszabálysértésként arra hivatkoztak, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése körében indokolatlanul és megalapozatlanul túlzott jelentőséget tulajdonított az igazságügyi írásszakértői véleménynek.

A felülvizsgálati kérelem alaptalan.