A Fővárosi Ítélőtábla Bf.19/2021/33. számú határozata kábítószer birtoklásának bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 178. § (1) bek.] Bírók: Halász Etelka, Hrabovszki Zoltán, Németh Nándor

A határozat elvi tartalma:

A "drogcsempész" által az ország területére "benyeléssel" behozott kábítószerrel visszaélés birtoklás bűntettének minősítése [Btk. 178. § (1), (2) bekezdés c) pont]

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.135/2020/35., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.19/2021/33.*, 3487/2022. (XII. 20.) AB határozat

***********

Fővárosi Ítélőtábla 2

4.Bf.19/2021/33..

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

4.Bf.19/2021/33.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2021. július 1. napján tartott nyilvános ülésen meghozta és kihirdette a következő

v é g z é s t:

A kábítószer birtoklásának bűntette miatt Terhelt1 ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék a 2020. november 18. napján kihirdetett 18.B.135/2020/35. számú ítéletét helybenhagyja.

A kiszabott szabadságvesztésbe az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig letartóztatásban töltött időt is beszámítja.

Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 41.980 (negyvenegyezer-kilencszáznyolcvan) forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az ezt meghaladóan felmerült bűnügyi költség az állam terhén marad.

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] Terhelt1 vádlottat a Fővárosi Törvényszék a 2020. november hó 18. napján kihirdetett 18.B.135/2020/35. számú ítéletével kábítószer birtoklásának bűntette [Btk. 178. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont] miatt 6 év szabadságvesztésre és 6 év Magyarország területéről való kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a büntetés kétharmad részének letöltését követő napban határozta meg. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt. Rendelkezett a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről, részben kötelezve a vádlottat annak megfizetésére.

[2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére a büntetés súlyosítása, a vádlott védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott az elsőfokú ítéletet tudomásul vette.

[3] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.15/2021/6. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Az átiratban írtak szerint a törvényszék a történeti tényállást a tanúvallomásokra, az igazságügyi vegyész szakértői véleményekre, a videofelvételekre, a fényképekre, valamint az okirati bizonyítékokra alapította, amelyek alapján a vádlott hallgatásban megnyilvánuló védekezésével szemben a bűnösséget megalapozottan állapította meg. Álláspontja szerint a felmentést célzó védelmi fellebbezés a másodfokú eljárásban nem vezethet eredményre, mert a tényállás mentes a megalapozatlansági hibáktól, az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett. Aláhúzta, hogy a törvényszék ugyan a bűnösségi körülményeket hiánytalanul vette számba, de az enyhítő körülményeknek eltúlzott jelentőséget tulajdonított. Figyelmen kívül hagyta a törvényszék, hogy a vádlott által birtokolt kábítószer a különösen jelentős mennyiség alsó határát közel kétszeresen haladta meg. Véleménye szerint a nehezített személyi körülményekre tekintettel sem indokolt a középmértéktől lefelé olyan jelentős mértékű eltérés, amelynek eredményeként az alsó határhoz közelítő tartamú szabadságvesztés és a kiutasítás került kiszabására. Törvényesnek tartotta az ítélet járulékos rendelkezéseit. A leírtak alapján a fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetés és a kiutasítás tartamának jelentős súlyosítására, egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

[4] A védő fellebbezését a 2021. május hó 26. napján kelt beadványában visszavonta.

[5] A Be. 587. § (3) bekezdése szerint a vádlott javára más által bejelentett fellebbezést a fellebbező csak a vádlott hozzájárulásával vonhatja vissza. Mivel a védő által a vádlott javára bejelentett fellebbezés visszavonásához a vádlott nem járult hozzá, így a védőnek ezt a jognyilatkozatát a vádlott hozzájárulása hiányában nem lehetett joghatályosnak tekinteni.

[6] A védő fellebbezésének írásban benyújtott indokolásában, valamint a nyilvános ülésen előadott perbeszédében egyebekben az elsődlegesen felmentés, másodlagosan a minősítés módosítása és az alkalmazott büntetés és kiutasítás enyhítése végett bejelentett fellebbezését fenntartotta. Nem ítélte alaposnak a Fellebbviteli Főügyészségnek a főbüntetés és a mellékbüntetés jelentős súlyosítására nézve tett indítványát. Hangsúlyozta a vádlott fiatal felnőtt korát, hiszen védence a bűncselekmény elkövetésekor a 21. életévét még nem töltötte be, így ezt a körülményt további nyomatékos enyhítő körülményként kérte javára értékelni, ami miatt nem indokolt vele szemben a törvény szigorának alkalmazása azzal, hogy a büntetlen előélete egyidejűleg a fiatal felnőtt kora mellett nem értékelhető enyhítő körülményként. További enyhítő körülményként hivatkozott arra, hogy védence két és fél év óta a legszigorúbb kényszerintézkedés hatálya alatt áll. A vádlott a cselekményt harmadik személy ráhatására követte el, amelyet szintén enyhítő körülményként kell figyelembe venni a javára. Az előadottak alapján enyhítő szakasszal kérte a főbüntetés kiszabását és ahhoz igazodó kiutasítás alkalmazását.