Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény gyakorlati kommentárja (Dr. Kajó Cecília LL.M)

Az 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: állatvédelmi törvény) helyes alkalmazásához tudnunk kell, hogy melyek az állatvédelmi hatóságok, mi és milyen körben hatalmazza fel őket arra, hogy állattartási hibákat, hiányosságokat vizsgáljanak, hogyan zajlik egy szabályszerű eljárás, továbbá mi a teendő akkor, ha az alapeljárásban meghozott, határidőhöz tűzött kötelezettséget az állattartó nem teljesíti önként, az állatvédelmi bírságot nem fizeti be vagy éppen megszegi az állattartástól eltiltás intézkedést.

Az állatvédelmi törvény közigazgatási hatósági eljárásban való alkalmazása mellett egyes állattartási hiányosságokhoz további felelősségre vonás tapadhat (pl. a szökés mint első mozzanat után a tudatosan kóborolni hagyás esetében a kijárós "önsétáltató" kutya gazdáját felelősségre lehet vonni szabálysértési eljárásban ún. veszélyeztetés kutyával szabálysértés miatt), de további lehetőségek és jogi eljárások állnak rendelkezésre más hatóságok előtt is.

A felelőtlen állattartó helyes viselkedésre, "jó gazda gondossága" jogi fogalom maradéktalan betartására kötelezése tehát egy olyan jogi út, ahol többfajta jogág többfajta eljárását vehetjük igénybe - ezek közül az egyik az állatvédelmi hatósági eljárás.

Melyek az állatvédelmi hatóságok?

Az állatvédelmi törvény alkalmazása a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 5. §-ában kijelölt állatvédelmi hatóságok feladata:

"5. § (1) A Kormány állatvédelmi hatóságként

a) a minisztert,

b) a NÉBIH-et,

c) a Pest Vármegyei Kormányhivatalt,

d) az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalt,

e) az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalt (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: járási hivatal),

f) a települési önkormányzat jegyzőjét, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt (a továbbiakban együtt: jegyző)

jelöli ki."

A kijelölő kormányrendelet "felszabdalja" az állatvédelmi hatóságok között az állatvédelmi törvény szakaszait, a kijelölő kormányrendelet 6. és 6/A. §-ában foglaltak szerint járhatnak el és vizsgálhatják ki az állattartási hibákat, hiányosságokat:

"6. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 43. § (2), (2a) és (9)-(12) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 45/B. §-ában és 48/C. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal, vármegyei kormányhivatal, járási hivatal, a területi természetvédelmi hatóság, valamint a jegyző a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(1a) Az Ávtv. 42/D. §-ában foglaltak tekintetében a járási hivatal a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(1b) Az Ávtv. 42/E. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal, a vármegyei kormányhivatal és a járási hivatal, valamint a jegyző a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(2) Az Ávtv. 43/B. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(3) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal jár el

a) az Ávtv. 24/A. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében,

b) a súlyos, várhatóan hosszú ideig tartó és nem enyhíthető fájdalommal, szenvedéssel vagy kínnal járó állatkísérlet engedélyezése és a tevékenység ellenőrzése iránti eljárásban.

(4) Az Ávtv. 45/A. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal, vármegyei kormányhivatal, a járási hivatal, valamint a jegyző a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(5) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal jár el

a) az Ávtv. 30. § (1) és (6) bekezdésében, 31. § (1) és (2) bekezdésében,

b) a súlyos, várhatóan hosszú ideig tartó és nem enyhíthető fájdalommal, szenvedéssel vagy kínnal járó állatkísérletek kivételével az Ávtv. 32. § (1)-(3) bekezdésében és 33. § (1)-(3) bekezdésében

foglaltak tekintetében.

(6) Az Ávtv. 19/A. § (2) bekezdésében, 24/A. § (1), (2), (4) és (8) bekezdésében, 24/B. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 24/C. § (1)-(4) bekezdésében, 41. § (1) bekezdésében, 42/A. § (1a) bekezdésében foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(7) Az Ávtv. 41. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési eljárásban az állatvédelmi hatóságként élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal a nyilvántartás tényét az összes adattartalommal együtt közli az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatallal.

(8) Az Ávtv. 24/F. §-ában és 48/B. §-ában foglaltak tekintetében a területi természetvédelmi hatóság a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(9) Az Ávtv. 48/A. § (1), (3) és (4) bekezdése tekintetében a jegyző a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(10) A jegyző, illetve a járási hivatal az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.

(11) Ha a jegyző, illetve a járási hivatal az Ávtv. 6-8. §-aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság intézkedését kezdeményezni.

(12) A jegyző, illetve járási hivatal az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, illetve - a (13) bekezdés kivételével - az állattartást korlátozhatja vagy megtilthatja.

(13) A jegyző, illetve járási hivatal a (12) bekezdés szerinti határozatát, ha az természetvédelmi oltalom alatt álló állatot érint, köteles közölni a természetvédelmi hatósággal is. Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat esetén az állat tartásának korlátozását vagy megtiltását a jegyző, illetve a járási hivatal a természetvédelmi hatóságnál kezdeményezi.

(14) A rendőrség képviselője a veszélyes állatokkal kapcsolatban megtartott helyszíni szemlén köteles részt venni.