31992R2409[1]

A Tanács 2409/92/EGK rendelete (1992. július 23.) a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjairól

A Tanács 2409/92/EGK rendelete

(1992. július 23.)

a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjairól

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 84. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a Szerződés 8a. cikkében előírtak értelmében a belső piac fokozatos létrehozása érdekében fontos a légi közlekedési politika megalkotása 1992. december 31-ig;

mivel a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása biztosított;

mivel a tagállamok közötti menetrendszerű légijáratok díjtételeiről szóló, 1987. december 14-i 87/601/EGK tanácsi irányelv [4] és a menetrendszerű légijáratok viteldíjairól szóló, 1990. július 24-i 2342/90/EGK tanácsi rendelet [5] képezi az első lépéseket a belső piac megvalósítása felé a légi viteldíjak terén;

mivel a légi viteldíjakat általában szabadon, a piaci erőknek kell meghatározniuk;

mivel helyénvaló az árak szabadságát kiegészíteni megfelelő biztosítékokkal a fogyasztók és az ipar védelme érdekében;

mivel helyénvaló az ármeghatározás összes kérdésével ugyanabban a rendeletben foglalkozni;

mivel ez a rendelet a 2342/90/EGK rendelet és részben a tagállamok közötti légifuvarozó járatok üzemeltetéséről szóló, 1991. február 4-i 294/91/EGK tanácsi rendelet [6] helyébe lép,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Ez a rendelet a légifuvarozás vitel- és tarifadíjainak megállapításához alkalmazandó feltételekre és eljárásokra vonatkozik a Közösségen belüli útvonalakon.

(2) A (3) bekezdés sérelme nélkül, ez a rendelet nem vonatkozik:

a) a Közösségen kívüli légifuvarozók részéről felszámított vitel- és tarifadíjakra;

b) olyan vitel- és tarifadíjakra, amelyeket közszolgáltatási kötelezettség keretében határoztak meg a közösségi légifuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló, 1992. július 23-i 2408/92/EGK tanácsi rendeletnek [7] megfelelően.

(3) Csak a közösségi légifuvarozók lesznek feljogosítva arra, hogy új termékeket vagy a már meglévő azonos termékekénél alacsonyabb árakat vezethessenek be.

2. cikk

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában:

a) "légi viteldíjak": azok az árak ECU-ben vagy helyi valutában kifejezve, amelyeket az utasnak a légifuvarozó vagy annak ügynöke részére kell fizetnie saját, valamint a poggyásza szállításáért, továbbá ezen árak alkalmazási feltételei, beleértve az ügynököknek nyújtott díjazást és feltételeket, valamint egyéb kiegészítő szolgáltatásokat;

b) "ülőhelytarifák": azok az árak ECU-ben vagy helyi valutában kifejezve, amelyeket a charterjáratot bérlő fizet a légifuvarozónak, a bérlőnek vagy ügyfeleinek és poggyászaiknak légi úton történő szállításáért, továbbá ezen árak alkalmazási feltételei, beleértve az ügynököknek nyújtott díjazást és feltételeket, valamint egyéb kiegészítő szolgáltatásokat;

c) "charterdíjak": azok az árak ECU-ben vagy helyi valutában kifejezve, amelyeket az utasok fizetnek a charterjáratot bérlőknek olyan szolgáltatásokért, amelyek biztosítják vagy magukban foglalják az ő légi szállításukat és a poggyászuk fuvarozását légijáratokon, továbbá ezen árak alkalmazási feltételei, beleértve az ügynököknek nyújtott díjazást és feltételeket, valamint egyéb kiegészítő szolgáltatásokat;

d) "légiáru-tarifák": azok az árak ECU-ben vagy helyi valutában kifejezve, amelyeket áru fuvarozásáért fizetnek, továbbá ezen árak alkalmazási feltételei, beleértve az ügynököknek nyújtott díjazást és feltételeket, valamint egyéb kiegészítő szolgáltatásokat;

e) "szabványos légiáru-tarifák": azok a tarifák, amelyeket a légifuvarozó általában ajánl, beleértve a szokásos árengedmények lehetőségét;

f) "légijárat": egy repülés vagy repülések sorozata, amely utasokat, árut és/vagy postai küldeményeket szállít visszterhesen;

g) "légifuvarozó": érvényes működési engedéllyel rendelkező légi közlekedési vállalkozás;

h) "közösségi légifuvarozó": olyan, érvényes működési engedéllyel rendelkező légifuvarozó, amelynek engedélyét valamely tagállamban a légifuvarozók engedélyezéséről szóló, 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi rendeletnek [8] megfelelően adták ki;

i) "érintett tagállam(ok)": az(ok) a tagállam(ok), amely(ek)ben a vitel- vagy tarifadíjat alkalmazzák;

j) "részt vevő tagállam(ok)": az(ok) az érintett tagállam(ok) és az(ok) a tagállam(ok), ahol a légijáratokat üzemeltető légifuvarozó(k) működési engedéllyel rendelkezik (rendelkeznek);

k) "alapviteldíj": az a legalacsonyabb, teljesen rugalmas viteldíj, amely egy útra vagy oda-vissza útra vonatkozik, és amelyet legalább akkora mértékben kínálnak eladásra, mint az azonos légijáraton ajánlott, bármely egyéb, teljesen rugalmas viteldíjat.

3. cikk

A közösségi légifuvarozók által felszámolt charterdíjakat, valamint ülőhely- és légiáru-tarifákat a fuvarozási szerződés felei közötti szabad megállapodással kell meghatározni.

4. cikk

A Közösségen belül üzemelő légifuvarozóknak kérésre tájékoztatniuk kell a közvéleményt az összes légi viteldíjukról és a szabványos légiáru-tarifákról.

5. cikk

(1) E rendelet sérelme nélkül, a Közösségbe tartozó légifuvarozók szabadon állapítják meg a légi viteldíjakat.

(2) Az érintett tagállam(ok) kérhetik, a légifuvarozók állampolgárságára vagy kilétére tekintettel történő hátrányos megkülönböztetés nélkül, a légi viteldíjak általuk előírt formában történő benyújtását. A légi viteldíjak hatósághoz történő benyújtása azok hatálybalépése előtt 24 órával korábban (beleértve egy munkanapot) nem kérhető, kivéve azt az esetet, ha egy már meglévővel megegyező nagyságú díjat állapít meg, ilyenkor csak előzetes bejelentés szükséges.

(3) 1997. április 1. előtt, bármely tagállam kérheti, hogy azokra a hazai útvonalakra, amelyeken nem működik több mint egy, általa engedélyezett fuvarozó, vagy két általa engedélyezett fuvarozó közösen üzemeltet járatokat, az érvényes légi viteldíjakat több mint egy nappal, de nem több mint egy hónappal a hatálybalépés előtt nyújtsák be.

(4) Egy légi viteldíj mindaddig alkalmazható jegyeladásra és fuvarozásra, ameddig azt nem vonják vissza a 6. vagy 7. cikknek megfelelően.

6. cikk

(1) Az e cikkben előírt eljárásoktól függően, egy érintett tagállam bármikor úgy dönthet, hogy:

a) visszavon egy alapviteldíjat, amely - figgelembe véve a kérdéses útvonal teljes viteldíjszerkezetét és egyéb idevágó tényezoket, beleértve a versenypiaci helyzetét - túlságosan magas, és ezért hátrányos a felhasználók számára a légifuvarozó hosszú távon viselt összes vonatkozó költségéhez képest, beleértve a kielégítő tokemegtérülést;

b) megállítja - nem hátrányosan megkülönböztető módon - a viteldíj további csökkenését egy piacon, legyen szó útvonalról vagy útvonalak csoportjáról, amikor a piaci erők a légi viteldíjak hosszan tartó csökkenő tendenciájához vezettek, jelentősen eltérve a normális szezonális ármeghatározási lépésektől, és így széles körben veszteséget okozva az érintett légijáratokon az érintett légifuvarozók számára, számításba véve a légifuvarozók hosszú távon viselt összes vonatkozó költségét.

(2) Az (1) bekezdés értelmében hozott döntést az indokaival együtt be kell jelenteni a Bizottságnak és az összes részt vevő tagállamnak, valamint az érintett légifuvarozó(k)nak is.

(3) Ha az értesítés kézhezvételétől számított tizennégy napon belül egyik érintett tagállam és a Bizottság sem nyilvánítja ki egyet nem értését, indokaikat az (1) bekezdésre alapozva, az a tagállam, amely az (1) bekezdés értelmében hozott döntést, utasíthatja az érintett légifuvarozó(ka)t, hogy vonja (vonják) vissza alapviteldíját (alapviteldíjukat) vagy adott esetben tartózkodjon (tartózkodjanak) a további viteldíjcsökkentésektől.

(4) Egyet nem értés esetében bármely részt vevő tagállam egyeztetést igényelhet, hogy áttekintse a helyzetet. Ezt az egyeztetést a kérelem időpontjától számított 14 napon belül kell lebonyolítani, kivéve ha másként állapodnak meg.

7. cikk

(1) Egy részt vevő tagállam kérésére a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a 6. cikknek megfelelően hozott, cselekvésre vagy cselekvéstől való tartózkodásra irányuló döntés eleget tesz-e a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A tagállam ezzel egy időben értesíti a többi érintett tagállamot és légifuvarozót. A Bizottság késedelem nélkül közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában azt, hogy a légi viteldíjat (díjakat) felülvizsgálatra beterjesztették.

(2) Az (1) bekezdés ellenére, a Bizottság bármely jogos érdekű fél panasza alapján megvizsgálhatja, hogy a légi viteldíjak megfelelnek-e a 6. cikk (1) bekezdése feltételeinek. A Bizottság késedelem nélkül közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában azt, hogy a légi viteldíjat (díjakat) felülvizsgálatra beterjesztették.

(3) Az a légi viteldíj, amely már hatályos volt akkor, amikor ellene a vizsgálatot az (1) bekezdésnek megfelelően kezdeményezték, mindaddig hatályban marad, amíg a vizsgálat tart. Ha a Bizottság vagy a Tanács azonban a (8) bekezdés értelmében úgy döntött a megelőző 6 hónapon belül, hogy egy hasonló vagy alacsonyabb légiviteldíj-szint az érintett két város között nem felel meg a 6. cikk (1) bekezdése a) pontja feltételeinek, a légi viteldíj nem maradhat hatályban a felülvizsgálat ideje alatt.

Továbbá, amennyiben a (6) bekezdés alkalmazásra kerül, az érintett légifuvarozó nem alkalmazhat a Bizottság vizsgálatának ideje alatt magasabb alapviteldíjat annál, mint amelyet közvetlenül a vizsgálat alatt álló alapviteldíj előtt alkalmazott.

(4) Az érintett tagállamokkal folytatott konzultációt követően, a Bizottságnak a lehető leggyorsabban határozatot kell hoznia, de semmi esetre sem később, mint 20 munkanappal azután, hogy elegendő információt kapott az érintett légifuvarozó(k)tól. A Bizottságnak számításba kell vennie az érdekelt felektől kapott összes információt.

(5) Ha egy légifuvarozó nem adja meg a Bizottság által meghatározott időtartamon belül a kért információkat, vagy hiányos formában teszi azt, a Bizottság határozatban kéri az információk szolgáltatását. A határozatnak pontosítania kell a kért információkat, és meg kell állapítania egy megfelelő határidőt, amely időn belül meg kell adni azokat.

(6) A Bizottság a vizsgálat lezárásáig határozatban visszavonhat egy hatályos légi viteldíjat, ha a légifuvarozó helytelen vagy hiányos információkat közöl, vagy azokat nem az (5) bekezdésnek megfelelően, határozatban megállapított határidőn belül szolgáltatja.

(7) A Bizottságnak késedelem nélkül közölnie kell a (4) és (6) bekezdésben említett megindokolt határozatát az érintett tagállammal (tagállamokkal) és az érintett légifuvarozóval (légifuvarozókkal).

(8) Egy hónapos határidőn belül bármely érintett tagállam a Tanácshoz fordulhat a Bizottság (4) bekezdés alapján meghozott határozata miatt. A Tanács egy hónapon belül, minősített többségi szavazással eltérő határozatot hozhat.

(9) Az érintett tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a Bizottság határozatát végrehajtsák, kivéve ha a határozat a Tanács felülvizsgálata alatt áll, vagy a Tanács a (8) bekezdésnek megfelelően más határozatot hozott.

8. cikk

Évente legalább egyszer a Bizottságnak konzultálnia kell a légi viteldíjakról és a kapcsolódó kérdésekről a Közösségben folytatott légi szállítást igénybe vevők szervezeteinek képviselőivel, és e célból a Bizottságnak megfelelő tájékoztatást kell nyújtania a résztvevőknek.

9. cikk

A Bizottságnak 1994. április 1-jéig, majd ezt követően időszakonként, jelentést kell közzétennie e rendelet alkalmazásáról.

10. cikk

(1) A tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük e rendelet végrehajtásában, különösen a 9. cikkben említett jelentéshez szükséges információk összegyűjtésében.

(2) Az e rendelet alkalmazása közben megszerzett bizalmas információkat szolgálati titokként kell kezelni.

11. cikk

A 2342/90/EGK rendelet hatályát veszti.

12. cikk

Ez a rendelet 1993. január 1-jétől lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1992. július 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. Cope

[1] HL C 258., 1991.10.4., 2. o.

[2] HL C 125., 1992.5.18., 150. o.

[3] HL C 169., 1992.7.6., 15. o.

[4] HL L 374., 1987.12.31., 12. o.

[5] HL L 217., 1990.8.11., 1. o.

[6] HL L 36., 1991.2.8., 1. o.

[7] HL L 240., 1992.8.24., 8. o.

[8] HL L 240., 1992.8.24., 8. o.

--------------------------------------------------

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31992R2409 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31992R2409&locale=hu