BH 2021.4.98 I. A közveszély jogi fogalom. A közveszély emberi magatartás folytán keletkező olyan állapot, amely a benne rejlő viszonylagos nyugalmi helyzetben vagy mozgásban lévő tényezőkön, folyamatokon keresztül nagyszámú, meg nem határozható személyt, vagy előre fel nem becsülhető anyagi javakat megsérüléssel, rongálódással vagy megsemmisüléssel fenyeget.

A közveszély a közönséges (így a rongáló magatartás általi) veszélyhez képest a személyek és dolgok szélesebb, és nem behatárolható körét érinti. Hatóköre nem konkrét, hanem beláthatatlan, azt maga az elkövető sem képes uralni (szemben a rongáló magatartással).

Közveszély akkor jön létre, ha nem csupán egy vagy több (legfeljebb kisszámú) meghatározott személy, hanem egy vagy több meg nem határozott, vagy pedig nagyobb számú személy, vagy jelentős értékű dolog épsége kerül veszélybe.

Árvíz, áradat okozása - ellentétben a gyújtogatással - gyakorlatilag mindig közveszélyt jelent.

II. Az elvárás lényege bármely - testi erővel, eszközzel végrehajtott - emberi magatartás esetén: tartsd uralmad alatt, ne sérts mást. Ez a maximája a büntetőjog egészének, és a jognak is főparancsa.

Az elvárhatóság kiindulópontja egy objektív mérce, az objektív gondossági kötelesség. E mérce körülhatárolása más akkor, amikor valamely foglalkozás és más, ha magánemberi viszonylatról, tevékenységről van szó. Ehhez képest fogalmazható meg a törvényi tényállásra tartozó elvárhatóság.

Foglalkozás alatt az a tevékenység értendő, amit az elkövető éppen végez. Ezzel kapcsolatos elvárhatóság pedig az, hogy legyen biztonságos. Biztonságos pedig az, ami nem kockázatos a másikra. Nem kockázatos az, ami nem tesz ki közvetlen veszélynek mást.

Közvetlen veszély akkor valósul meg, amikor az élet, testi épség vagy az egészség sérelmének a helyzetre és a személyre konkretizált reális lehetősége jelentkezik; ha pedig sérülés is bekövetkezik, akkor ez értelemszerűen fennáll.

A foglalkozási szabályok tartalmát írott jogi normák, igazgatási szabályok, rendeletek, utasítások, de a szakma általánosságban elfogadott, íratlan szokásszerű szabályai is meghatározhatják. Ez azonban nem jelenti, hogy a szabályszegések önmagukban, objektíve tesznek felelőssé.

Az elkövető büntetőjogi felelőssége akkor állapítható meg, ha a foglalkozási szabályt szándékosan, vagy gondatlanul megszegő tevékenységével okozati összefüggésben áll elő más (mások) életének, testi épségének közvetlen veszélybe kerülése, vagy testi sérülése, illetve az elkövető szabályszegő mulasztása folytán - bár erre lehetősége volt - nem akadályozza meg a tényállásszerű eredmény bekövetkezését, feltéve, hogy a káros következmény tekintetében gondatlan bűnössége is fennáll. Ez tehát a tudattartalom vizsgálatát is igényli [Btk. 322. § (1) bek. első ford., (5) bek. 3. tétel].

III. A kizárás iránti bejelentés folytán a jogerős határozat felülvizsgálata során perjogilag arról van szó, hogy a Kúria a kizárás iránti bejelentés indokainak alapossága tárgyában dönt, s ehhez képest viszont külön kizárást kimondó rendelkezést nem hoz, hanem értelemszerűen a felülvizsgálat törvényi szabályai szerinti rendelkezés szerint határoz, azaz az adott határozatot - a felülvizsgálat alapos oka miatt (kizárt bíró vett részt) - hatályon kívül helyezi, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasítja.

Amennyiben a kifogás nem alapos, akkor értelemszerűen nem kell, hogy a Kúria a kizárás iránti bejelentésről külön határozzon, azaz nemleges határozatot valamely felülvizsgálati ok alaptalanságáról nem kell hozni. Másképpen szólva utóbbi esetben nincs akadálya a felülvizsgálat további elvégzésének [Be. 14. § (1) bek. e) pont, 649. § (2) bek. d) pont].

[1] A Gy.-i Törvényszék - a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban - 2019. február 4. napján kihirdetett ítéletével

- az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli közveszélyokozás bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 259. § (1) bek. 3. ford.], 1 rendbeli hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettében [korábbi Btk. 281/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.] és 1 rendbeli gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás vétségében [korábbi Btk. 259. § (1) bek. 1. ford., (2) bek. b) pont, (3) bek., (4) bek. 3. tétel], ezért halmazati büntetésül 2 év 6 hónap szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fogházban rendelte végrehajtani és megállapította, hogy abból az I. r. terhelt a büntetés kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztésbe beszámítani rendelte az I. r. terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt.

- A II. r. terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettében [korábbi Btk. 281/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.] és 1 rendbeli gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás vétségében [korábbi Btk. 259. § (1) bek. 1. és 3. ford., (2) bek. b) pont, (3) bek., (4) bek. 3. tétel], ezért halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fogházban rendelte végrehajtani és megállapította, hogy abból a II. r. terhelt a büntetés kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

- Az V. r. terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettében [korábbi Btk. 281/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.] és 1 rendbeli gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás vétségében [korábbi Btk. 259. § (1) bek. 1. és 3. ford., (2) bek. b) pont, (3) bek., (4) bek. 3. tétel], ezért halmazati büntetésül 1 év - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy az V. r. terheltet előzetes mentesítésben részesítette. Megállapította, hogy a szabadságvesztést végrehajtása elrendelése esetén fogházban kell végrehajtani, és abból az V. r. terhelt a büntetés kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

[2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2019. december 13. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet (a felülvizsgálatban érintett terheltek tekintetében) akként változtatta meg, hogy

- az I. r. terhelt terhére megállapított közveszélyokozás bűntetteként értékelt cselekménye a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 322. § (1) bekezdés 3. fordulata szerint, a közveszélyokozás vétségeként értékelt cselekménye a Btk. 322. § (1) bekezdés 1. fordulat, (5) bekezdés 3. tétele szerint, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntetteként értékelt cselekménye a Btk. 248. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés szerint;

- a II. r. terhelt terhére megállapított hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette a Btk. 248. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés szerint, a közveszélyokozás vétsége a Btk. 322. § (1) bekezdés 1. és 3. fordulat, (5) bekezdés 3. tétel szerint;

- az V. r. terhelt terhére megállapított hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette a Btk. 248. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés szerint, a közveszélyokozás vétsége a Btk. 322. § (1) bekezdés 1. és 3. fordulat, (5) bekezdés 3. tétele szerint minősül.