A Debreceni Törvényszék Kb.80/2010/5. számú határozata szolgálatban kötelességszegés vétsége (szolgálatban GONDATLANSÁGBÓL elkövetett kötelességszegés vétsége) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 72. §, 73. §, 348. §]

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

KATONAI TANÁCSA

----------------------------------------

KB.I.80/2010/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A ... Megyei Bíróság Katonai Tanácsa D. településen, 2011. szeptember 29. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A r. ftzls. vádlott

aki - Ny. település, ... napján született, anyja neve: ..., Ny. település, ... szám alatti lakos, személyazonosító okmány száma: ..., magyar állampolgár -

b ű n ö s: szolgálatban gondatlanságból elkövetett kötelességszegés vétségében

(Btk. 348. § (1), (2) és (4) bekezdés)

e z é r t

1 (Egy) évre próbára bocsátja.

I n d o k o l á s:

A vádlott az általános iskola befejezése után faipari szakközépiskolában érettségizett, majd elvégezte a rendészeti szakközépiskolát. 1997. július 01. napjától teljesít hivatásos szolgálatot, melynek ideje alatt 5 alkalommal részesült főkapitányi dicséretben és jutalomban, 2 alkalommal önkormányzati jutalomban, míg 1 alkalommal 10 év után járó kapitányságvezetői jutalomban részesült. A vádlott szakmai feladatait kiemelkedően jól teljesítette.

Nőtlen, édesanyjával él, havi keresete mintegy 140.000,- Ft, vagyona nincs.

-.-

A vádlott 2010. július 09. napján 19.00 órától látott el ügyeletesi szolgálatot a ... Rendőrkapitányságon. Szolgálati ideje alatt 19.32 órakor B.H. T. települési lakos telefonon bejelentést tett arról, hogy apósát R.J.-t megszúrták. A bejelentés alapján az ügyeletes azonnal intézkedett mentő és járőr helyszínre küldésére. A járőrök tanúkutatás során megállapították, hogy R.J.-t késsel R.V. T. települési lakos szúrta meg, és a helyszínről eltávozott. A járőrök a megnevezett személyt 20.35 órakor a P. sörözőben megtalálták, vele szemben testi kényszert és bilincset alkalmaztak, a nála lévő kést lefoglalták, és a kapitányságra előállították, majd ruházat átvizsgálást követően 20.55 órakor a vádlott tudtával a ... számú előállító helyiségben elhelyezték.

A kapitányságon zárt láncú videórendszer működik, amely folyamatosan képet szolgáltat az ügyeleti helyiség pultján elhelyezett monitoron az előállító helyiségről is. Az ügyeletes ezt a monitort folyamatosan csak akkor látja, ha az ügyeleti és Robotzsaru rendszert, valamint a rádiós és térfigyelő rendszereket működtető számítógépeknek háttal fordulva végez munkát, vagy ha telefonál.

A kapitányság illetékességi területén abban az időszakban a telefonon bejelentett eseménnyel párhuzamosan másik két bűnügyben is folyt rendőri intézkedés, amelynek irányítását, a szükséges ellenőrzések elvégzését és a jelentési kötelezettségek teljesítését az ügyeletes folyamatosan végezte. Az előállító helyiség monitorán az ott elhelyezett személy tevékenységét nem kísérte figyelemmel, így nem észlelete, hogy R.V. széttépte a pólóját, és annak passzrészével az elválasztó rácsra felakasztotta magát. A rendkívüli eseményt M.A. r. tőrm. 22.55 órakor észlelte, amikor a személyt vérvétel céljából ki akarta hozni az előállító helyiségből. A helyszínen lévő rendőrök és a kiérkező mentők R.V.-t nem tudták újra éleszteni.

A vádlott ügyeletesként a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezések ellenére nem vezényelt rendkívüli őrt az előállított személy őrzésére és figyelésére, mivel abban bízott, hogy ügyeletesként a monitoron keresztül figyelemmel tudja kísérni az előállított személy tevékenységét, magatartását, és nem következik be rendkívüli esemény.

A bekövetkezett haláleset miatt a szolgálatra jelentős hátrány bekövetkezett.

A vádlott cselekményével megszegte a Rendőrség Szolgálati Szabályzata 51. § (1) bekezdésében, és Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzata 19/A. pontjában írt rendelkezéseket.

-.-

A Katonai Ügyészség a vádlottat a Btk. 348. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (4) bekezdés szerint minősülő szolgálatban gondatlanságból elkövetett kötelességszegés vétségével vádolta.

A vádlott nem érezte magát felelősnek, bűnösségét tagadta, védekezésében előadta, hogy ő a vonatkozó szabályok alapján járt el, igyekezett figyelemmel kísérni a monitoron keresztül az előállító helyiséget, ténybelileg azonban elismerte, hogy ezt folyamatosan más ügyeletesi feladatai miatt nem tudta végrehajtani. Hozzátette azonban, hogy álláspontja szerint ez nem is volt a vonatkozó szabályok szerint kötelessége, mivel szerinte a folyamatos figyelemmel kísérés nem volt szolgálati feladata.

A bíróság az eljárás során meghallgatta azon személyeket, akik a rendkívüli halálesettel összefüggésben információkkal tudták segíteni a bírói mérlegelést. Ennek során a bíróság megállapította, hogy a meghallgatott tanúk értelemszerűen közvetett bizonyítékokkal tudtak szolgálni, hiszen alapjában véve azt tudták elmondani, hogy az előállítást megelőzően, milyen intézkedések folytak az előállított személy elfogása érdekében, valamint arra tudtak vallomást tenni, hogy az előállítás szabályosan, a szabályoknak megfelelően történt. A másik vallomási kör pedig azon intézkedéseket tudta leírni, amelyek akkortól váltak szükségessé, amikor a rendkívüli esemény bekövetkezett, és azt M.A. r. tőrm. észlelte.

A fentiekből következik, hogy a tényállás megállapítása vonatkozásában semmifajta ellentmondás vagy kétség nem merült fel, az események tartalmi elemeit a vádlott sem vitatta, hiszen a felelősség megítélése jelen esetben elsősorban jogkérdéssé vált, így a történtek megállapítása aggálytalanul történhetett a vádirati tényállásnak megfelelően.

M.A. r. tőrm., L.Gy. r. tőrm. és K.L. r. ftzls. a fentieknek megfelelően tényszerűen előadták azt, hogy milyen tevékenység folyt az előállított személy elfogása érdekében, hogyan került arra sor, továbbá M.A. és L.Gy. voltak azok, akik a rendkívüli eseményt észlelték. Ennek értelmében ők tudták elmondani azt, hogy az előállító helyiségbe lépve mit tapasztaltak, mit láttak az előállított személy öngyilkosságával kapcsolatban.

P.Cs. r. őrgy. mint illetékes elöljáró vallomást tett az általa végezett kivizsgáló tevékenység tartalmáról, valamint elmondta a kamerafelvétel tényleges tartalmát is. Itt jegyzi meg a bíróság azt, hogy ezen felvételek a bírósági eljárásban már nem léteztek, mivel adatvédelmi okok miatt az illetékes kapitány intézkedésére azokat törölték, így a rendkívüli eseményt rögzítő kamerafelvételek tartalmáról a bíróság P.Cs. r. őrgy. és B.B. r. alez. tanúk vallomásából tudott képet alkotni. A két tanú részletesen előadta a rendkívüli esemény bekövetkezésének folyamatát, hozzátéve azt is, hogy a felvételek rossz minősége miatt több mozzanatra csak következtetni lehet, mivel a felvételek felbontása nem tette lehetővé a folyamat minden részletének tényleges észlelését. Ugyanakkor az egész folyamat lényegében megfelelő módon figyelemmel kísérhető volt.