A Szegedi Ítélőtábla Bf.186/2007/7. számú határozata vesztegetés bűntette (HIVATALOS SZEMÉLY által elkövetett vesztegetés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 77. §, 137. §] Bírók: Gyurisné dr. Komlóssy Éva, Katona Tibor, Mezőlaki Erik

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék B.3/2007/13., *Szegedi Ítélőtábla Bf.186/2007/7.*

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Bf.II.186/2007/7.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN

A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Szegeden, 2007. évi szeptember hó 20. napján megtartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntető ügyben a Békés Megyei Bíróság 2007. évi március hó 26. napján kihirdetett 13.B.3/2007/13. számú ítéletét megváltoztatja akként, hogy a Békés Megyei Bíróság letéti csoportjánál Tl.2/2007. számon kezelt 50 (Ötven) euróra vagyonelkobzást rendel el.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A megyei bíróság a vádlott bűnösségét hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében mondta ki. Ezért 1 év 6 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 120.000,- forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre való átváltoztatásának lehetőségéről. Az eljárás során lefoglalt 50 euró címletű bankjegyet elkobozta.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és a védő jelentett be fellebbezést, elsősorban felmentésért, másodsorban a büntetés súlyossága miatt, annak enyhítése érdekében. A védő a nyilvános ülés előkészítése során, beadványában már védence előzetes mentesítését is indítványozta.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú eljárásban megvalósult eljárási szabálysértéseket észrevételezte, továbbá a tényállás kismértékű kiegészítésére is indítványt tett, érdemben azonban az elsőfokú ítélet helybenhagyására azzal, hogy álláspontja szerint az 50 euró erejéig nem elkobzást, hanem vagyonelkobzást kell elrendelni.

A fellebbezéseket az ítélőtábla alaptalanoknak ítélte, de mindenben osztotta a fellebbviteli főügyészség álláspontját.

***

Eljárási szabálysértés valósult meg azzal, hogy az elsőfokú bíróság a gyanúsított neve gyanúsítottkénti kihallgatásáról készült nyomozati vallomását, valamint a vádlottnak a nyomozati iratok között 8. sorszám alatt található sajátkezű feljegyzését felolvasta. Az eljárási szabálysértés az első esetben a Be. 296. § (3) bekezdésében írtakat sértette. A vádlott feljegyzés formájában rögzített, kvázi vallomásának felolvasására a közvetlenség sérelmével került sor, hiszen a vádlott a tárgyaláson jelen volt és vallomást tett. Az elsőfokú bíróság azonban maga küszöbölte ki az eljárási szabálysértéseket azzal, hogy sem a külföldi állampolgár, sem pedig a vádlott így felolvasott vallomásait bizonyítékként nem értékelte.

A másodfokú bíróság rámutat továbbá arra, hogy az elsőfokú bíróság nyilvánvaló félreértés folytán az előző, kizárólag a nyomozás során eljárt védőnek is kézbesítette az elsőfokú ítéletet, továbbá hogy 1. sz. ügyvéd neve ügyvédet a tárgyaláson helyettesnek tekintette (a félreértés azon alapulhatott, hogy a jelenben eljáró védő korábban 2. sz. ügyvéd neve ügyvédnek adott meghatalmazáson, mint ügyvédjelölt helyettesként került megjelölésre).

***

Az elsőfokú tényállás kismértékben megalapozatlan, mert az elsőfokú bíróság releváns tényeket nem rögzített (Be. 351. § (2) bekezdés b) pont II. fordulata).

A másodfokú bíróság a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontja alapján a tényállásnak az iratok tartalma alapján történő kiegészítésével a következők szerint küszöbölte ki a részleges megalapozatlanságot: