BH 1995.5.261 Valamely eltérő nemzeti, népi, faji vagy vallási csoporthoz tartozás miatt más megölése az aljas indokból elkövetett emberölés bűntettét valósítja meg [Btk. 166. § (2) bek. c) pont].

A megyei bíróság a fiatalkorú vádlottat aljas indokból elkövetett emberölés bűntette miatt 5 év 6 hónapi, a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.

A fk. vádlott az általános iskola elvégzése után a középiskolai tanulmányait a gimnáziumban kezdte meg. Tanulmányai mellett a küzdősportokkal is megismerkedett. Egy - másfél évig nem versenyszerűen, amatőrként karatézott és dzsúdózott. Fizikai erőnléte, egészségi állapota ennek megfelelően kifogástalan volt. Érzelmi élete életkorra jellegzetességeit viseli magán, kóros irányú személyiségfejlődést nem mutat.

A fk. vádlott a középiskolai tanulmányai időszakában skinhead fiatalokkal is megismerkedett, és öltözködésében követte az ún. skinhead divatot. Előszeretettel viselt - amint a későbbi cselekménykor is - bomber dzsekit és vastag légpárnás gumitalpú és fémbetétes orrú ún. Martens-bakancsot. Hajviselete rövidre vágott volt. A skinhead eszmeiség érzékelhetően hatott a fiatalkorú vádlott gondolkodására is, vegyes érzelmekkel viseltetett a cigányság iránt. Noha kisebb gyermekkorában cigány származású játszótársai is voltak, a cigányság egészéről kedvezőtlen véleményt formált, őket többnyire "bűnöző elemeknek" tartotta. Ez döntően abból fakadt, hogy élete során többször összetűzésbe került cigány csoportokkal, a tettlegességbe torkolló összetűzések alkalmával ő és társasága rendszerint alul maradt, és megfutamodásra kényszerült.

A fk. vádlott a vádbeli napon tanítási szünet lévén hazautazott, és a nap nagy részét barátnője társaságában töltötte. Este elhatározták, hogy a szokásos társaságukkal a klubba mennek szórakozni. A társaság tagjai sört vagy boros kólát fogyasztottak, a fk. vádlott is egy boros kólát (2 dl bort, 1 dl kólát) ivott meg az este folyamán.

A társaság tagjai úgy döntöttek, hogy egy másik szórakozóhelyre mennek. A távozásukkal lényegében egy időben lépett ki a söröző ajtaján a cigány származású sértett is, aki azért tért be e szórakozóhelyre, hogy 2 literes műanyag flakonjába kétkorsónyi sört vásároljon. A 33 éves, alacsony testalkatú, sovány sértett ez alkalommal eléggé ittas volt, dülöngélve bandukolt a bajárat előtti udvarrészen át. A vádlott egyik barátja és az ittas sértett között szóváltás történt, amelyet a vádlott is észlelt. A vádlott a söröző utcai bejáratától mintegy a járda közepén haladó sértettet utolérte, és amikor a vádlott a sértett mellé ért, az - ittasságából eredő imbolygás miatt - bal vállal nekidőlt. A vádlott erre mindkét kezével megragadta a sértett vállát, megfordította őt az úttest irányába, és acélbetétes bakancsának talpával a sértett hátába rúgott. A rúgás a sértettet a jobb lapocka tájékán találta el, s ettől másfél-két méterre, bal oldalával az úttestre esett, mégpedig úgy, hogy a feje az úttest felezővonala irányában, lába pedig a járda felé volt. A sértett feje az eséstől nem került a földre, bal oldalán fekve ugyanis mindkét kezével a földön támaszkodott, és megpróbálta a testét felemelni. Ekkor a vádlott odalépett a földről éppen feltápászkodó sértett jobb oldalához, s derékmagasságban megállva, fémbetétes bakancsának orrával egy igen erőteljes karaterúgást indított a sértett válla irányába. A rúgás elérte a sértett vállát, ám - minthogy az éppen felfelé tápászkodott - a válláról lecsúszott, és így eltalálta elölről a szájrészen a fejét is. Ettől a rúgástól a sértett visszahanyatlott a földre, a vádlott ekkor bakancsának orrával a sértettet ismét nagy erővel fejbe rúgta. Ez a rúgás ugyancsak a szája környékén érte a sértettet.

A rúgástól a sértett teljesen visszazuhant a földre, fejét is a földre ejtve, teljes testével hanyatt fordult és a helyszínen meghalt. A vádlott nagy erejű rúgásai következtében a koponyaüregben elhelyezkedő agyállomány megsérült, a többgócú agykérgi zúzódás következményeként a sértett halála a lágyagyhártyák közötti és agykamra vérzés, következményes kisagyi beékelődés miatt következett be. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette. A vádlott felmentésért; a védő és a törvényes képviselő a tényállás téves megállapítása, a téves jogi minősítés miatt és enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A Legfelsőbb Bíróság az ügy felülvizsgálata kapcsán észlelte, hogy az eljárt hatóságok messzemenően biztosították a vádlottnak a védelemhez való jogát. Már a nyomozás kezdeti szakaszától a vádlott valamennyi meghallgatása alkalmával a védő és a törvényes képviselő is jelen volt.

Az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan megtartásával folytatta le a tárgyalást. Igen széles körű bizonyítás során feltárt és értékelése körébe vont minden olyan körülményt, amely az ügy tárgyilagos elbírálása szempontjából jelentős. A vádlott személyiségére, a beszámítási képességére és a történeti eseményekre nézve felhasználta a környezettanulmányt, valamint a szakértői vélemények adatait.