A Kúria választási ügyben hozott Kvk.I.38.024/2014/3. számú határozata

Választási kampányban a politikai pályára készülő jelölt politikai alkalmasságát érő kritikák általában és önmagukban is a véleménynyilvánítás körébe tartoznak, még akkor is, ha azok élesen megfogalmazott megnyilvánulások. [Ve. 2. § (1) bek. e) pont]

A KÚRIA

Kvk.I.38.024/2014/3.szám

A Kúria a ... ügyvéd által képviselt dr. Pásztor Albert kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. szeptember 30. napján kelt 1367/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

végzést:

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1367/2014. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Kérelmező 2014. szeptember 23-án kifogást nyújtott be a Pest Megyei Területi Választási Bizottsághoz (továbbiakban: TVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-ára tekintettel választási jogszabály, illetve a választási eljárás alapelveinek megsértése miatt. Előadta, hogy 2014. szeptember 20-án kézbesítették otthoni postaládájába a ... című közéleti hetilap szeptemberi ... különszámát, melyet tudomása szerint a városban ingyenesen minden postaládába eljuttattak. Az újság kiadója a ... székhelyű .....

A lap címoldalán a kérelmező Facebook oldaláról átvett fényképe szerepel, amin az ujjaival "hatot" mutat. Ugyanakkor a kép alatt ismeretlen újságírótól származó "6 felessel kezdem ember..." szöveg olvasható.

A lap 3. oldalán a "Pásztor Albert alkalmatlan" című írásban a "Pásztor Albert... csapnivaló politikus" továbbá a "Pásztor Albert alkalmatlan polgármesternek és alkalmatlan politikusnak" szövegen túl még szerepel az is, hogy: "Pásztor Albert ezzel a nyilatkozatával tehát újra magára húzott valami rendkívül negatívat, mert egy alkoholbeteg nem a legalkalmasabb polgármester".

Az újság 4. oldalán ugyancsak a Facebook-ról átvett fotó látható, melyen a kérelmező jótékonysági célzattal leönti magát egy vödör jeges vízzel. A kép alatt a "Pásztor kapitány megint elázott" felírat olvasható, valamint alább egy, a kérelmező nevét is feltüntető barackpálinkás üveget ábrázoló kép van.

Kérelmező bizonyítékként csatolta a ... említett lapszámát.

Álláspontja szerint az újságban lévő valótlanságokat tartalmazó, illetve megtévesztésre alkalmas, valósnak feltüntetett hamis hírek és tények állításával az önkormányzati választáson a ... szavazókat a kérelmező, mint polgármesterjelölt ellen kívánják befolyásolni, és ezzel egyben a választás menetét is, ami sérti a választás tisztaságát, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Az összemontírozott fényképeken olyan személyekkel ábrázolják, akikkel nem is találkozott, az óriásplakátját is megváltoztatták, a képmása lealacsonyító, dehumanizáló, az emberi méltóságot sértő módon jelent meg. A cikkek és a fotók azt sugallják, hogy alkoholista, továbbá alkalmatlan a közéleti tevékenységre. Állítása alátámasztására hivatkozott a Kúriának a Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) 942/2014. számú határozatát helybenhagyó Kvk.III.37.451/2014/2. számú végzésére.

Ugyanakkor a hivatkozott lapszám a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltjét kizárólag pozitív összefüggésben népszerűsíti, amivel sérült a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség is.

A TVB a kifogást illetékessége hiánya miatt áttette a Fővárosi Választási Bizottsághoz (továbbiakban: FVB), amely 215/2014. (IX. 26.) számú határozatával elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a kiadványban szereplő sérelmezett állítások valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a hatáskörébe, nem választási ügyről és nem választási jogszabály megsértéséről van szó, nem egy meghatározott jelölő szervezet kiadványa, ezért az nem minősül kampányeszköznek, a kérelmező más jogi fórumokhoz fordulhat.

Kérelmező fellebbezésében vitatta az z FVB hatáskörének hiányát, részletesen kifejtette, hogy a Ve. alkalmazási körében mi minősül kampányeszköznek és kampánytevékenységnek, és kérte - az abban foglaltak tartalmának megismétlésével - a kifogása érdemi elbírálását.

Az NVB 1367/2014. számú határozatával az indokolás módosítása mellett az elsőfokú döntést helybenhagyta. Kifejtette, hogy az FVB lényegében érdemi vizsgálat nélkül utasította el a kifogást, amit a határozat rendelkező részében is így kellett volna megjeleníteni. Ugyanakkor tévesen hivatkozott a hatásköre hiányára, mert jelen jogvitában megjelenő újság kampányeszköznek minősült, a folytatott tevékenység pedig kampánytevékenységnek, hiszen a választói akarat befolyásolását célozta. Ennél fogva az NVB a kérelmező kifogását érdemben vizsgálta és bírálta el.

Hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.488/2014/3. és a Kvk.IV.37.184/2014. számú döntésében foglaltakra, mely az Alkotmánybíróság gyakorlatával összhangban a választási kampányt a véleménynyilvánítás szabadsága megnyilvánulási formájának tekintette, és hangsúlyozta, hogy kampányidőszakban különösen fontos a véleményszabadság érvényesülése. A Ve.-ben foglalt alapelvi előírások sérelmét az sem meríti ki, ha az egyik párt kampányfogásai szélsőséges megnyilvánulást váltanak ki az ellenoldalon álló pártból.

Az ún. negatív kampány is a választási kampány része, azt jelenti, hogy megengedett a konkurens jelöltek képességei, programja hibáinak felsorolása, felnagyítása, karikírozása a kampányt folytató előnyeinek hangsúlyozása mellett. Lényeges azonban elkülöníteni azt, hogy a választási kampányban az egymás irányába megjelenő kritikai megnyilvánulások véleményt közölnek vagy tényt állítanak. Míg a vélemény - legyen az akár szélsőséges, vagy egyesek számára bántó - önmagában nem vezethet a választási jogszabályok megsértéséhez, a valótlan tartalmú tényállítások azonban alkalmasak a választópolgárok megtévesztésére.

A választási alapelvek, így az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat - ezek között a kampánytevékenység folytatásának jogát - bizonyítottan oly módon gyakorolják, hogy egyes tények elhallgatásával, vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni és ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni.