BH 2019.7.192 Egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette nem a személygépkocsihoz tartozó, ideiglenes forgalmi rendszámtábla felszerelésével is megvalósítható [Btk. 347. § (1) bek. a) pont].

[1] A járásbíróság a 2017. január 18. napján megtartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk. 347. § (1) bek. a) pont] és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §).

[2] Ezért őt - mint különös visszaesőt, halmazati büntetésül - 1 év 10 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá 55 000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Megállapította, hogy az I. r. terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

[3] I. r. terhelt vonatkozásában elrendelte az sz.-i járásbíróság ítéletével kiszabott 10 hónap szabadságvesztés-büntetés végrehajtását.

[4] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. r. terhelt és védője által bejelentett fellebbezések folytán eljárt törvényszék a 2017. június 26. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott és jogerőre emelkedett ítéletével az elsőfokú ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az I. r. terhelt nevét helyesbítette, egyebekben helybenhagyta.

[5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, mely 2018. április 26. napján kelt és a Kúrián 2018. május 11. napján érkeztették.

[6] Az I. r. terhelt meghatalmazott védője az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés a) és c) pontjára alapítottan a felülvizsgálati indítványában a jogerős ítélet megváltoztatását és az I. r. vádlott egyedi azonosító jellel visszaélés büntette miatt emelt vád alóli felmentését és a büntetés enyhítését indítványozta.

[7] Álláspontja szerint a Btk. 347. § (3) bekezdésében írt értelmező rendelkezés alapján a bűncselekmény kizárólag akkor valósul meg, ha "végleges rendszámot szerelnek fel egy gépkocsira, és azt hamisítják meg", mert a "felhasznált P-s rendszám, nem alkalmas a gépkocsi azonosítására, így egyedi azonosításra sem". Így a II. r. vádlott cselekményével nem valósította meg az egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettét, ebből következően "bűncselekmény hiányában a bűnsegédi magatartás is kizárt az I. r. vádlott vonatkozásában."

[8] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.

[9] Kifejtette, hogy, a Btk. 347. § (1) bekezdés a) pont II. fordulata szerint minősül a bűncselekmény, ha a "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblát a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 70. § (1) bekezdés a)-d) pontjában írt előírásoknak nem megfelelő járműre szerelik. Így a bűncselekmény minősítése I. r. terhelt vonatkozásában törvényes.

[10] Az I. r. terhelt meghatalmazott védője a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványát változatlan tartalommal fenntartotta.

[11] Az I. r. terhelt meghatalmazott védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alaptalan.

[12] A meghatalmazott védő 2018. április 20. napján kelt felülvizsgálati indítványa 2018. május 10. napján érkezett a Kúriára. Időközben - 2018. július 1. napjával - azonban hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.). A Kúria a 2018. július 1-je előtt érkezett felülvizsgálati indítványt a Be. alapján bírálta el, tekintettel arra, hogy a Be. 868. § (1) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezés szerint az új törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.

[13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be. 648. § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és a Be.-ben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe.

[14] A Be. 648. § a) pontja anyagi jogi szabálysértés okán nyitja meg a felülvizsgálat lehetőségét. A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, míg a b) pont bb) alpontja alapján, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetés.

[15] A Be. 650. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Kúria azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogszabálysértés, kizárólag az ítéletben rögzített tények alapulvételével vizsgálhatja. Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntetőeljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel.

[16] A Kúria csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül a megtámadott határozatot [Be. 659. § (5) bek.].

[17] Az irányadó tényállás szerint a II. r. terhelt 2014. január 25. napján vásárolt egy személygépkocsit. A II. r. terhelt az autót nem tudta átíratni a nevére, mert azt 2014 nyarán kivonták a forgalomból.

[18] A II. r. terhelt mielőtt az autóval közlekedett volna 2014. november 18. napját megelőző napokban az interneten egy hirdetést talált, melyben P-s rendszám bérbeadását ajánlották. A II. r. terhelt a hirdetés alapján 2014. november 18. napján felkereste az I. r. terheltet, aki 5000 forint napi díjért 50 000 forint kaucióval "bérbe adta" a II. r. terheltnek a "P" betűjelű forgalmi rendszámot, egyben átadta az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, melyet a Közlekedési Igazgatási hatóság a C. H. Kft.-nek állított ki, továbbá az indítási naplót és egy valótlan tartalmú munkáltatói igazolást, miszerint II. r. terhelt 2014. november 18. napjától a C. H. Kft. alkalmazottja. Az I. r. terhelt egyben tájékoztatta II. r. terheltet, hogy esetleges közúti igazoltatásakor a munkaszerződést és a többi iratot mutassa meg az intézkedő rendőrnek.

[19] A II. r. terhelt ezt követően a "bérbe vett" 2 darab rendszámtáblát felszerelte a személygépkocsijára. 2014. november 18. napján 21 óra 20 perckor a rendőrök igazoltatták a személygépkocsijával közlekedő II. r. terheltet, aki az intézkedő rendőröknek a P-s rendszámtábla használatának igazolására átadta az I. r. terhelttől kapott okiratokat.

[20] A Btk. 347. § (1) bekezdés a) pontja szerint egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettét valósítja meg az, aki egyedi azonosító jelet eltávolít vagy meghamisít.

[21] A Btk. 347. § (3) bekezdése értelmező rendelkezést tartalmaz, miszerint a 347. § alkalmazásában egyedi azonosító jel: az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetve annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése.

[22] A közúti nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 2. § 5. pontja értelmében a járműazonosító adat a jármű hatósági jelzése (rendszám) és alvázszáma.