A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.87781/2006/54. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 121. §, 141. §, 163. §, 164. §, 206. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 298. §, 318. §, 339. §, 361. §, 523. §, 579. §, 582. §] Bíró: Pásztor Ilona

Pesti Központi Kerületi Bíróság

18.P. 87.781/2006/54.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

a dr. Gyárfás Péter ügyvéd (....) által képviselt

...) felperesnek

a személyesen eljárt

... I.r. és

II.r. alperesek ellen

kölcsön, kártérítés, jogalap nélküli gazdagodás és egyéb iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság a keresetet mindkét alperessel szemben elutasítja.

Az eljárás során felmerült és a felperes által megelőlegezett 124.575,- (azaz egyszázhuszonnégyezer-ötszázhetvenöt) forint fordítói díjat, valamint 67.060,- (azaz hatvan hétezer-hatvan) forint eljárási illetéket a felperes köteles viselni, s ebből az általa lerótt 37.000,- (azaz haminchétezer) forint illetéken felüli 30.060,- (azaz harmincezer-hatvan) forint illetéket - leletezés terhe mellett - köteles a Magyar Államnak megfizetni.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a határozatot hozó bírósághoz 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, a teljesítési határidőre vonatkozik, illetőleg, ha a fellebbezés csak az ítélet indoklása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye.

A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

INDOKOLÁS

A felperes és ... II.r. alperes 2002. évben ismerkedtek meg egymással, majd a megismerkedésüket követően ... 2003. tavaszán elvált'az akkori férjétől, ... és gyermekeivel, ... és ... a felperes ... ingatlanába költözött.

Ezt követően 2003. őszén a felek elhatározták, hogy értékesítve a felperes ... ingatlanát Szlovákiába költöznek, ... vásárolnak egy ingatlant, amely egyben vendéglátóipari egység is és a felperes a továbbiakban megélhetését ennek segítségével biztosítja.

Tekintettel arra, hogy a 875.570,- szlovák korona vételárért megvásárolt.. .... szám alatti ingatlan tekintetében a szlovák törvények értelmében a felperes, mint külföldi tulajdonszerzése korlátozás alá esett, ezért az adásvételi szerződésnél közreműködő ... ügyvéd tanácsára az ingatlan megvásárlása nem a felperes és ... nevére történt meg, hanem ... édesapja, az l.r. alperes nevére amiatt is, mert ... szlovákiai igazolványai nem voltak rendben.

Az adásvételt követően röviddel a felperes és a ll.r. alperes között a kapcsolat megromlott, tettlegességig fajuló viták után a felperes Szlovákiából véglegesen visszaköltözött Magyarországra, elhagyva ..., akivel a 2003. december hónapban tartott egyeztetés ellenére a köztük lévő vitás kérdéseket, anyagi követeléseket rendezni nem tudták.

Ezért a felperes keresetében - melyet elsődlegesen az l.r. alperessel szemben terjesztett elő - kölcsön címén 500.000,- forint, majd - a felemelt keresete alapján - 1.001.000,- forint megfizetésére kérte kötelezni az l.r. alperest, mert ezzel az összeggel - az álláspontja szerint - amiatt tartozik neki, mert az általa az l.r alperes nevére megvásárolt ... ingatlan vételárát a felperes részére nem fizette vissza.

A felperes keresetét ezen összeg megfizetésére ajándék visszakövetelése címén is előterjesztette, az ajándékozásra szóló megállapodás tartalmát, helyét és idejét, illetőleg annak elfogadására tett l.r. alperesi nyilatkozatra vonatkozó előadást nem tett.

Harmadlagosan jogalap nélküli gazdagodás címén kérte kötelezni az l.r. alperest a felperes ezen összeg megfizetésére azzal az indokolással, hogy amennyiben a bíróság a kölcsönjogviszony felek közti létrejöttét nem tudja megállapítani, abban az esetben állapítsa meg, hogy az l.r. alperes 1.001.000,- forint összeggel az ő rovására jogalap nélkül gazdagodott.

Az összegszerűség tekintetében levezetést, bizonyítást a felperes nem terjesztett elő.

A későbbiekben a felperes ll.r. alperesként X-t is perbe vonta és vele szemben az összegszerűség levezetése és bizonyítása nélkül 100.000,- forint összegű kártérítési igényt terjesztett elő.

A ll.r. alperes jogellenes magatartását abban jelölte meg, hogy a ... ingatlan azóta értékesítésre került annak ellenére, hogy a ll.r. alperes ígéretet tett számára, sőt levél útján is közölte vele, hogy a ... ingatlan értékesítésére nem kerül sor.

A ll.r. alperessel szemben előterjesztett kereset indokolásában a felperes kifejtette még, hogy a ll.r. alperes a felperes nevében eljáró ... ügyvéd által a részére írt levélre írt válaszában is elismerte, hogy a felperessel olyan megállapodást hoztak létre, amely szerint a perbeli... .... szám alatti ingatlant közösen szerezték meg az !.r. alperest arra használva, hogy helyettük és nevükben eljárva saját nevére, de a felperes és a ll.r. alperes javára és érdekében adja nevét a tranzakcióhoz.

Előadta még, hogy a ll.r. alperes azt is elismerte írásban, hogy ők ketten megállapodtak abban, hogy a számukra és javukra, de l.r. alperes nevére megszerzett ingatlant nem adják el, annak sorsáról közösen döntenek. Erről az l.r. alperes is tudomással bírt és maga is a megállapodás részese volt.

Kifejelte továbbá az eljárás során a felperes, hogy a ll.r. alperes édesanyja által tett és magyar fordításban az iratok között elfekvő nyilatkozatban szerepel az, hogy a ll.r. alperes a nevezett ingatlant eladta, mindamellett, hogy a felperes azt sem tudja, hogy a II. r. alperes nevére megtörtént-e az ingatlan átírása vagy sem.

Emiatt a ll.r. alperessel szemben előterjesztett keresetben a felperes hangsúlyozta, hogy a közte és az alperesek között létrejött megállapodás értelmében az ő beleegyezése nélkül az ingatlan eladása nem volt jogszerű, ennek ellenére a ll.r. alperes azt mégis értékesítette, pedig őt az a rész feltétlenül megilleti, amelyet az eladott ingatlanból maga finanszírozott.