A Debreceni Törvényszék K.702502/2021/16. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FÖLDFORGALMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Csilek Árpád, Moskovitsné dr. Tőkés Mónika, Szászi Ádám

Debreceni Törvényszék

103.K.702502/2021/16.

Felperes: felperes

cím2

Felperesi képviselő: ügyvédi iroda

cím5

Alperes: Alperes1

cím1

Alperesi képviselő: jogi képviselő kamarai jogtanácsos

Alperesi érdekelt: alperesi érdekelt

cím3

Alperesi érdekelt képviselője: ügyvédi iroda1

cím4

A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott közigazgatási határozat jogszerűsége

Í T É L E T:

A bíróság az alperes ügyiratszám alatti határozatát megsemmisíti és az alperest új eljárásra kötelezi.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 12.000 (tizenkettőezer) forint költséget.

A bíróság megállapítja, hogy a feljegyzett 30.000 (harmincezer) forint peres eljárási illeték az állam terhén marad.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

[1] A bíróság a megelőző közigazgatási eljárás iratai, valamint a felek által előterjesztett beadványok és nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[2] A perben nem álló egyéb fél, mint eladó és a felperes, mint vevő között adásvételi szerződés jött létre a település helyrajzi szám alatti, 16,0578 hektár alapterületű szántó ingatlan 8385/18454 tulajdoni hányada vonatkozásában 28 millió forint vételár kikötése mellett. Az adásvételi szerződésben szereplő felperesi nyilatkozat szerint a felperest helyben lakó szomszédi, továbbá őstermelői és családi gazdasági tagi minőségében illette meg elővásárlás joga az ingatlanra vonatkozóan. A szerződés kifüggesztésre került az elővásárlásra jogosultak értesítése végett, annak eredményeként elfogadó nyilatkozat nem érkezett.

[3] Az alperes megkeresése folytán eljárt érdekelt területi szervezete (a továbbiakban, mint kamara) a 2021. szeptember 13-án kelt levelében felhívta a felperest nyilatkozattételre annak kapcsán, hogy

- mely ingatlanok vannak tulajdonában, használatában a föld fekvése szerinti településen és annak 20 km-es körzetén belül, azok miként helyezkednek el;

- a tagsági jogviszonyával érintett mezőgazdasági termelő szervezet az ingatlan húsz kilométeres körzetén belül mely ingatlanokat használ;

- milyen formában gondoskodik meglévő földjei hasznosításáról,

- milyen módon kívánja a vétellel érintett földön a mezőgazdasági tevékenységet folytatni.

[4] Kérte emellett még a kamara, hogy amennyiben a felperesnek bármely egyéb releváns információja van, azt is ossza meg a területi szervezet elnökségével. A kamara a levélben írtak szerint a tényállás tisztázása és a szerződés földforgalmi birtokpolitikai vizsgálata érdekében szükségesnek tartja a felperes álláspontjának megismerését, figyelmeztette a felperest, hogy amennyiben a kért adatszolgáltatást nem teljesíti, úgy az állásfoglalását a közreműködése nélkül alakítja ki. Az érdekelt a levélben írtak szerint az ülései során figyelembe veszi a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv) 102. § (3) bekezdését, mely alapján a helyi földbizottságnak a felet annak kérelmére meg kell hallgatnia. Tájékoztatta a kamara a felperest, hogy a szerződésről döntéshozatalra 2021. szeptember 30-án 9 órától tartandó elnökségi ülésen kerül sor online video-konferencia útján, amennyiben azon részt szeretne venni, úgy azt megteheti.

[5] A felperes válaszlevelében adatokat küldött a tulajdonában és használatában álló ingatlanok adatairól, kifejtette, hogy termelőszövetkezeti érdekeltsége nincs, legeltetéssel és növénytermesztéssel foglalkozik, a vétellel érintett földön növénytermesztést kíván folytatni és amennyiben a kamara megkívánt győződni az eladó értékesítési szándékának valódiságáról, úgy arról az eladó tud nyilatkozatot tenni.

[6] A felperes a videokonferencián keresztül megtartott ülésen nem vett részt. A kamara a ügyiratszám1 alatti állásfoglalásában ellenezte a szerződés létrejöttét a felperessel. Az irat szerint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 23/A. § és a 24. § (2) bekezdése szerinti értékelés során arra a következtetésre jutott, hogy a felperes tulajdonszerzése nem felel meg a birtok-viszonyok átláthatóságára, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítésére vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek. Kifejtette a kamara, hogy folyamatosan figyelemmel kísérte a települések külterületén kialakult földbirtok-viszonyokat, a kamara és a felperes között évek óta konfliktus van a földszerzések jóváhagyása kapcsán. A kamara a helyi települési agrárgazdasági bizottság (TAB) által előadottak alapján igazoltnak látta azt a tényt, hogy a felperes az elmúlt években a helyi gazdálkodói közösség érdekével ellentétes gazdálkodói gyakorlatot alakított ki.

[7] A TAB szerint meghiúsult az a szándékuk, hogy a felperes normál földvásárlóvá váljon, felhagyjon másoknak történő kár okozással és ne tántorítson el másokat a környéken való vásárlástól, valamint a környék gazdáival jó szomszédi kapcsolatban éljen. A felperes károkozásainak nyoma van a polgármesteri és járási hivatal, valamint bíróság előtt keletkezett iratokban, azonban a felperes ügyvéd által kiskaput talált arra, hogy kibújjon felelőssége alól, azt nyilatkozza, hogy állatai nem szándékosan jártak más földjein, emiatt ő nem is tartozik kártérítés fizetésével. A TAB szerint a felperes túl van az életképes birtok-nagyságon, legalább kétszerese a birtoka annak a méretnek, amit egy személyben átlát, a gazdálkodásához segítséget nem kér és nem kap, szakértelme nincs, sem az állattartást, sem pedig a növénytermesztést illetően, a gyermekek dögtenyésztőként emlegetik. A TAB utalt ennek kapcsán egyedleltárra, fotó és videófelvételekre. Kifejtette, hogy amikor a mezőőr a problémákat kívánta feltárni, úgy a felperes el akarta őt zavarni, a mezőőr az esetet jelentette a járási főállatorvosnak. A felperes a traktorját is tönkre tette, emiatt a szervíz a garanciát megvonta tőle. A felperes minden földet magának akar, azonban gazdálkodása nem megfelelő, a területei gyomosak és emiatt a szomszéd területei is azok lesznek. A felperes földvásárlásait követően rövid időn belül felkeresi az új szomszédokat, hogy az ő földjüket is meg akarja venni. Az állásfoglalás példákat tartalmazott a felperes más gazdálkodóknak okozott károkozásaira. A TAB szerint a szerződés szerinti 4 millió forintos hektáronkénti ár is eltúlzott, ugyanis a hasonló nagyságú és adottságú földek legfeljebb 1,8-2,5 millió forint hektáronkénti áron cserélnek gazdát.

[8] A kamara utalt arra, hogy a felperes nem jelent meg az elnökségi ülésen, így nem hivatkozhat arra, hogy nem kapta meg a lehetőséget az álláspontja ismertetésére. A felperes és közeli hozzátartozói megközelítőleg 150 hektár föld tulajdonjogával rendelkeznek, ezen felül még nagyjából 200 ha földet használ különböző jogcímeken. A kamara szerint a TAB véleményéből kitűnően a felperes korábbi károkozásainak gyakorlata folytatódott és sokan be sem jelentik a károkat. Évek óta senki nem szeretne magának olyan földet, ahol bármikor előfordulhatnak idegen, kóborló állatok, az okozott károk kapcsán pedig egy bizonytalan kimenetelű jogi procedúrával kell szembenézni a kárt elszenvedőnek. A kamara szerint nem egy közösségnek kellene egy új gazdálkodói magatartáshoz igazodnia, hanem fordítva. A felperes tipikus gyakorlata az, hogy megvásárol egy földterületet, majd nem a már birtokában lévő szomszédos földeken keresztül hajtja oda az állatait, mivel az kerülő lenne, hanem nyílegyenesen, más birtokában lévő földeken keresztül. A kamara álláspontja szerint a felperes oly módon próbál megállapodásokat tető alá hozni, hogy azok ne tartozzanak kamarai jóváhagyás alá, a felperes kormányhivatali döntést és bírósági ítéletet is átlépve tulajdonosnak tekintette többször is magát és szomszédként máris lépéseket tesz földjei további növelésére. A kamara a TAB-hoz hasonlóan arra a megállapításra jutott, hogy a vételár eltúlzott.