A Fővárosi Törvényszék B.194/2008/93. számú határozata csalás bűntette tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 246. §, 249. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 38. §, 43. §, 47. §, 85. §, 89. §, 137. §, 238. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 174. §, 190. §, 291. §, 324. §, 325. §, 331. §, 339. §, 344. §] Bírók: Hofszang Erzsébet, Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, Szabó Zoltánné

Fővárosi Törvényszék

4.B.194/2008/93.

A Fővárosi Törvényszék Budapesten, a 2012. március 19., május 18., július 13., szeptember 12., november 9., 2013. február 6., március 29., május 28. és július 4. napjain tartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék

vádlott neve vádlottat - aki magyar állampolgár

az ellene csalás bűntette [1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 318. § (1) bekezdés 1. fordulat és (7) bekezdés a) pont]

miatt emelt vád alól felmenti.

Köteles a pótmagánvádló az eljárás során felmerült 146.158 Ft (egyszáznegyvenhatezer-egyszázötvennyolc forint) bűnügyi költséget a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására az államnak megfizetni.

Az ítélet ellen a pótmagánvádló a kézbesítéstől számított 8 napon belül élhet fellebbezéssel.

I n d o k o l á s

Vád

A egyéb érdekelt (a továbbiakban: egyéb érdekelt 4) pótmagánvádló nevében törvényes képviselője egyéb érdekelt 5 elnök 2006. március 20. napján a Nemzeti Nyomozó Irodánál csalás és okirat-hamisítás miatt feljelentést tett vádlott neve ellen.

A feljelentés lényege szerint a egyéb érdekelt 4 1999. január 18. napján egy ráépítési- és hasznosítási szerződést kötött az cégnév1.-vel (továbbiakban cégnév1.). A feljelentés szerint a szerződés aláírásakor az cégnév1. ügyvezetője, vádlott neve megtévesztette az Alapítványt, mivel előre láthatta, hogy az általa vezetett cégnév1. nem lesz képes a szerződésben vállaltak teljesítésére.

Ezen magatartása a egyéb érdekelt 4 nak különösen jelentős összegű kárt okozott, és okoz azáltal, hogy szándékos károkozó magatartásával az alapítvány tulajdonában álló volt laktanyai terület egy részére immár tulajdoni igényt tart.

A volt laktanyának az alapítvány tulajdonában álló területe 21 hektár, így 15.000 Ft négyzetméter-áron számolva a teljes terület értéke hozzávetőleg hárommilliárd forint, így a kár - a feljelentés adatai szerint - megközelíti a másfél milliárd forintot.

vádlott neve aláíratott egyéb érdekelt 1dal egy teljesítményigazolást, ám megtévesztette őt az aláíráskor, egyéb érdekelt 1 abban a hiszemben írta alá a dokumentumot, hogy az egy hitel-előkészítés formális irata. vádlott neve az ily módon megtévesztéssel beszerzett igazolásra hivatkozva hamisan azt a látszatot keltette, hogy az cégnév1. ráépítési- és hasznosítási szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi a vállalt munkát. Arra hivatkozott, hogy az abban foglalt munkákat a társasága elvégezte, holott az nem felel meg a valóságnak, hiszen még a fejlesztési programot sem tudta a Kuratórium jóváhagyására előterjeszteni.

Az cégnév1. ténylegesen nem teljesített, ugyanakkor a Kuratórium felszólítására semmilyen tényszerű teljesítési dokumentumot, bizonylatot nem volt hajlandó felmutatni.

A feljelentés tartalmazta továbbá azt is, hogy a egyéb érdekelt 4 kezdeményezésére a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma előtt 25.G.75778/2001. számon indult polgári peres eljárásban a feljelentett személy valótlan tényállításaival, valamint a bírósági eljárásban becsatolt hamis okirattal az ingatlan egy részének tulajdonjogát kívánta megszerezni, ezáltal az Alapítványnak több millió forintos kárt okozni.

A feljelentés mellékleteként a feljelentő csatolta az 1999. szeptember 21. napján a Kuratórium ülésén keletkezett jegyzőkönyv másolatát, valamint vádlott neve által a hivatkozott bírósági eljárásban benyújtott - a feljelentés szerint - hamisított kuratóriumi határozat jegyzőkönyvi kivonatát. A feljelentő álláspontja szerint a feljelentett több milliárd forintos kárt okoz az Alapítvány részére az általa elkövetett bűncselekménnyel, mivel a hamis tanúvallomás és a hamis okirat tartalma miatt a hivatkozott bírósági eljárásban az Alapítvány kárára született döntés.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztály Gazdaságvédelmi Osztály I. 2006. április 18. napján kelt, .... számú határozatával a egyéb érdekelt 4 képviselője által tett, különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette vonatkozásában tett feljelentést a Be. 174. § (1) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire - elutasította, a feljelentés szerinti hamis tanúzás bűntett elkövetésének gyanúja miatt az ügy iratait a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek küldte meg.

A nyomozó hatóság feljelentést elutasító határozata ellen a egyéb érdekelt 4 jogi képviselője 2006. április 27. napján panaszt terjesztett elő.

A Fővárosi Főügyészség a 2006. július 10. napján kelt .... számú határozatával a panasznak helyt adva a nyomozó hatóság feljelentést elutasító határozatát hatályon kívül helyezte, és az ügyben a nyomozás elrendeléséről határozott, arra hivatkozva, hogy a feljelentés alapján a csalás bűncselekményének elkövetését nem lehet megállapítani, azonban kizárni sem lehet, így a bűncselekmény egyszerű gyanúja fennáll.

A főügyészségi álláspont szerint bűncselekmény gyanúja esetén a nyomozást meg kell indítani, illetve ennek keretében kell tisztázni a tényállást, és vizsgálni, hogy megvalósult-e bűncselekmény.

A nyomozás során több ízben került sor a nyomozati határidő meghosszabbítására, majd a Fővárosi Főügyészség a 2007. szeptember 10. napján kelt .... számú határozatával a nyomozást a Be. 190. § (1) bekezdés b) pontja alapján - mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény - megszüntette.

A megszüntető határozat indokolása szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás során beszerzett bizonyítékokat egyenként és összességében értékelve nem bizonyítható az ügyben kétséget kizáróan bűncselekmény elkövetése, ezért a nyomozást bizonyítottság hiányában szüntette meg a nyomozó hatóság.

A nyomozást megszüntető határozattal szemben a feljelentő képviselője által bejelentett panaszt a Legfőbb Ügyészség Nyomozásfelügyeleti és Vád-előkészítési Főosztálya a 2007. november 30. napján kelt .... számú határozatával elutasította, egyben tájékoztatta a egyéb érdekelt 4 t, mint feljelentőt, hogy az ügyben pótmagánvádlóként léphet fel.

A egyéb érdekelt 4 pótmagánvádló nevében jogi képviselője a 2008. február 7. napján kelt, a Fővárosi Bírósághoz 2008. február 18. napján érkezett vádindítványában vádlott neve vádlottal szemben a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző, a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás bűntette miatt indítványozta az eljárás lefolytatását.

A vádindítvány tartalma szerint a vádlott a 1999. január 18. napján a egyéb érdekelt 4 és az cégnév1. által megkötött ráépítési- és hasznosítási szerződés aláírásakor megtévesztette a egyéb érdekelt 4 t, mivel előre láthatta, hogy az általa vezetett cégnév1. nem lesz képes a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésére. Ez a magatartása a egyéb érdekelt 4 nak különösen jelentős összegű kárt okozott azáltal, hogy szándékos károkozó magatartásával a egyéb érdekelt 4 tulajdonában álló, volt laktanyai épület egy részére tulajdoni igényt formált. A vádindítvány tartalma szerint a kár "megközelíti a másfél milliárd forintot".