A Fővárosi Törvényszék P.21294/2007/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 2. §, 59. §, 61. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 85. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §] Bíró: Pataki Árpád

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

19.P.21.294/2007./4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság

a dr. Havasi Zsolt ügyvéd (1027. Budapest, Bem rkp. 38-39. I/1.) által képviselt

felperesnek

az eljárás során nem képviselt

alperes neve ) alperes ellen -

személyiségi jog megsértésemiatt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 276.000.-Ft, azaz kettőszázhetvenhat-ezer forint kerseti illetéket a felperes illetékmentessége folytán a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál kell három példányban előterjeszteni.

Fellebbezés esetén az Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára, vagy viselésére, a teljesítési határidőre,a kamatfizetési kötelezettségre vagy a kamat mértékére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

2006. szeptember 17. és 21. valamint 2006. október 23. és 26. között Budapesten olyan tömegrendezvényekre, gyűlésekre került sor, amelyek kapcsán a rendőrség csapaterővel is fellépett a rendezvények feloszlatása körében. A rendőrségi fellépés, annak mikéntje és indokoltsága komoly vitát váltott ki. A rendőrség kormányzati szintű irányításáért a felperesi minisztérium is felelősséggel tartozik. Az alperes elnöke. Ezen engedélyezett tömeggyűlést tartott a környezetében. Az eseményeket követően komoly vita bontakozott ki arról, hogy a rendőrség részéről megfelelően jártak-e el a nem engedélyezett tömegrendezvények feloszlatása során, illetve, hogy a rendezvénye kapcsán a rendőrség utólagos fellépése mennyiben volt jogszerűnek tekinthető, illetve a fellépése mennyiben volt arányos. A kérdésben valamennyi politikai erő megszólalt.

Az események kapcsán vizsgáló bizottságok alakultak. Az egyik vizsgáló bizottság a kormány felkérésére folytatott vizsgálatot vezetésével. A bizottság jelentését 2007. február 2-án tette közzé a következő címmel: "Vizsgálati jelentés a 2006. szeptember-októberi fővárosi demonstrációkkal, utcai rendzavarásokkal és rendfenntartó intézkedésekkel kapcsolatos eseményekről." Ezen bizottság jelentése a rendőrség fellépését döntő többségében jogszerűnek és szakszerűnek ítélte meg azzal, hogy egyes esetekben túlkapások, hatásköri túllépések és szükségtelen erőszakos cselekmények is történtek a rendőrség részéről. Másik jelentést a 2006. október 23-i budapesti erőszakos cselekmények kivizsgálására létrejött civil jogász bizottság készített el, amelynek vezetője volt. Ez a jelentés 2007. február 23-án került nyilvánosságra. Ez utóbbi jelentés nagy számú emberi jogi jogsértést rögzített és a rendőrség fellépését alapvetően szakszerűtlennek, számos tekintetben indokolatlannak, túlzottan erőszakosnak ítélte meg. A jelentések tartalma ugyancsak politikai vitát váltott ki. Azokat az egyes politikai erők eltérő módon értékelték.

2007. február 26-án az alperes nyilatkozatot adott a c. műsorában. A beszélgető partnere volt. A beszélgetés során riporteri kérdésre az alperes azt válaszolta, hogy nem kér bocsánatot , amiért megvádolta a rendőrséget, hogy politikai utasításra cselekedett október 23-án. Ekkor az alperes közölte hogy: Az a véleményem, hogy Magyarországon -án a rendőrség politikai nyomásra és utasításra hajtott végre saját polgáraival szemben brutális rendőri akciókat". A riporter rákérdezett arra, hogy melyek lennének a vélemény bizonyítékai, melyre alperes azt válaszolta, hogy a rendőrség vezetője október 22-én este, 23-án napközben és az esti órákban is találkozott a). Alperes nyilvánvalónak nevezte, hogy ezeken a találkozásokon politikai bátorítást kellett kapnia a rendőrségnek. Az alperes emlékeztetett arra, hogy szeptember 17-én és 18-án a történt atrocitások kapcsán maga a nyilatkozott oly módon, hogy végig kapcsolatban volt a rendőrséggel és annak részére utasításokat is adott. Az alperes kifejtette, hogy másként nem történhetett ez az -i események kapcsán sem. Alperes azt is kifejtette, hogy időszakából jól ismeri a jelenlegi rendőri vezetőket és elmondta azt, hogy véleménye szerint ezek a rendőrök politikai bátorítás és hátország nélkül soha nem tettek volna olyasmit a magyar polgárokkal szemben, amit megtettek -án. Alperes azt is kifejtette a nyilatkozatában, hogy egy demokráciában a rendőrség nem az állam rendőrsége, ha viszont az történik, hogy politikai döntéseket rendőr-szakmai döntéseknek minősítenek, azzal a rendőrséget betolják a politikába. Ott a politikai viták kereszttüzébe kerül és nem tud reagálni, mert nem ez a dolga. A riporter azon kérdésére, hogy sok ezer nem békés, nem törvénytisztelő ember is előre be nem jelentett tüntetések szervezett, az alperes elmondta, hogy ez is felvet bizonyos szakmai kérdéseket, ám százezres nagyságrendben voltak olyan magyar polgárok, akik előre bejelentett, engedélyezett, leszervezett, tisztességesen biztosított békés nagygyűlésre érkeztek és "brutális rendőri támadás áldozatai lettek".