A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.467/2011/12. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 2009. évi CXXII. törvény (Takarékos tv.) 7. §] Bíró: Csongrádi Sándor

... Munkaügyi Bíróság

... szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A ... Munkaügyi Bíróság felperesi képviselő (székhely: ... szám) ügyvéd által képviselt felperes (felperes címe ) felperesnek - a alperesi jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperessel szemben munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

A per során felmerült 96.200,- (kilencvenhatezer-kettőszáz) forint illetéket az állam viseli.

Az ítélettel szemben a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a ... Megyei Bírósághoz címzett, de a ... Munkaügyi Bíróságon írásban, három példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni.

Tájékoztatja a bíróság továbbá a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá, ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek ezen esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján bármely esetben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s

A bíróság felperes keresetlevele, személyes előadása, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodás, a 2011. április 18. napján kelt kézbesítő irat, a 2011. február 9. napján kelt határozat, a február 8-án kelt jegyzőkönyv, a február 13-án kelt felhívás, alperes ellenkérelme, az alperesnél hatályos Kollektív Szerződés, valamint Tanú1 Tanú2, Tanú3, Tanú4, Tanú5, Tanú6 vallomásai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes 1997. október 1. napjától került alperesnél alkalmazásra, mint jegyellenőr. Felperest 2010. decemberében figyelmeztették nem megfelelő munkavégzés miatt, majd 2011. februárjában eljárást indítottak vele szemben tekintettel arra, hogy a munkáját a munkáltató álláspontja szerint nem megfelelően végezte. Ennek eredményeként szigorú figyelmeztetésben részesítették 2011. február 9. napján figyelemmel arra, hogy a munkaideje egy részét az irányítási eljárással szemben, szakaszolás nélkül, egy járművel utazva végezte. Felperes tudomásul vette a határozatban foglaltakat, azzal szemben eljárást nem kezdeményezett.

Felperest Tanú1 jegyellenőrzési csoportvezető 2011. március 25. napjára, az alperes telephelyére hívatta be, a behívatás indokát nem jelölte meg. Felperessel együtt több munkavállaló is erre az időpontra behívást kapott. Felperes ezen a napon szabadnapon lett volna, de azt el kellett cserélnie a csütörtöki nappal. Közölték felperesékkel, hogy Tanú3, forgalom-ellenőrzési vezető és Tanú2 humán ügyviteli szolgáltatási osztályvezető kíván velük beszélni. Alperes ezen megbeszélések alkalmával részben dicséretben részesítette munkavállalóit, két munkavállaló esetében a teljes 8 órás munkaidőt 4 órás továbbfoglalkoztatásra módosította, míg két munkavállaló esetében a munkaviszonyt meg kívánta szüntetni. Utóbbi két munkavállaló közül az egyik Tanú4 volt, aki felperes előtt ment be, az ő munkaviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre került, ezt követően felperes volt, aki behívásra került.

A megbeszélésen összesen hárman voltak jelen. Tanú3 közölte felperessel, hogy továbbra sem elégedett a munkájával figyelemmel arra is, hogy korábban szóban, illetve írásban figyelmeztetésben részesült, tájékoztatta arról, hogy a munkáltató a munkaviszonyát meg kívánja szüntetni. Tanú2 tájékoztatta a felperest arról, hogy munkajogi szempontból a munkaviszony megszüntetés egyes formáinak milyen következményei lehetnek. Tájékoztatta arról, hogy lehetőség van arra, hogy a felek közötti közös megállapodás jöjjön létre, azaz mind a két fél aláírásával kerüljön sor a munkaviszony megszüntetésére, ebben az esetben 150.000,- Ft végkielégítés megfizetését vállalja a társaság. Tájékoztatta arról, hogy amennyiben nem fogadja el a közös megegyezést, abban az esetben a munkáltató rendes felmondással szünteti meg felperes munkaviszonyát. Tájékoztatták arról is, hogy amennyiben rendes felmondással kerül sor a munkaviszony megszüntetésére, abban az esetben végkielégítés a részére nem jár. Közölte a munkáltató azt is, hogy amennyiben nem fogadja el a közös megegyezést a rendes felmondás közlésére sor fog kerülni, a munkaviszonya mindenképpen megszüntetésre kerül. Felperes szerette volna a családjával, feleségével megbeszélni a kialakult helyzetet. A munkáltató részéről eljáró személyek közölték azt, hogy amennyiben a közös megegyezéssel való munkaviszony megszüntetésére nem kerül sor, abban az esetben a rendes felmondás közlésére fog sor kerülni. Felperes mintegy 2 órán keresztül volt bent a helyiségben, ennek során több alkalommal vagy Tanú2, vagy Tanú3 elhagyta a helyiséget, volt olyan, hogy mind a ketten és felperes egyedül volt benn. Felperes nem kívánta a helyiséget elhagyni, ezen időszak alatt sem keresett meg hozzátartozót, vagy bárki mást telefonon, hogy a részére segítséget nyújtson, ettől elzárva nem volt, az iroda sem volt rázárva, lehetősége volt, akár azt el is hagyni vagy telefonálni. A megbeszélés hangneme normális volt, durva, agresszív módon a munkáltató képviseletében eljáró személyek nem léptek fel felperessel szemben. Felperes részére a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályait is felolvasták. Felperes a megbeszélés végére tegező viszonyba került Tanú2, azt megelőzően magázó viszonyban voltak egymással. Felperes előadta, hogy 56 éves munkavállaló révén nem tud könnyen elhelyezkedni, Tanú2 arról tájékoztatta, hogy megkísérli gépjármű takarítóként más részlegen elhelyezni, mely a későbbiek során azonban nem valósult meg. A munkaviszony megszüntetéséről szóló iratok előre nem voltak elkészítve, a felmondás egyáltalán nem került elkészítésre, amikor a felperes úgy határozott, hogy a közös megegyezést elfogadja, akkor került erre sor. Ezt követően még hezitált egy darabig felperes, majd aláírta első ízben fekete, majd utána kék tollal is. Felperes ezt megelőzően elolvasta az iratot. Ott helyben a másik fél részéről tanúként Tanú3 írta alá, a munkáltató részéről az akkor még aláírásra nem került, illetve a felperes jelenlétében ... tanú sem írta alá, az ő aláírása később került az iratra.

Felperes ezt követően április 18-án ment be a munkáltatóhoz, addig részére a megállapodás átadásra nem került, ekkor kérte azt el, de átvenni ott és akkor nem vette át, hanem az később postán került kiküldésre a részére, melyet április 20-án vett át. A megállapodás tartalma szerint a felek közös megegyezéssel 2011. május 18. napjával szüntetik meg a munkaviszonyt. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállaló részére 150.000,- Ft végkielégítést megfizet. Továbbá megállapodtak a felek abban, hogy a munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a megállapodásban foglaltak szerződésszerű teljesítése esetén a munkáltatóval szemben a munkaviszonyból, illetve a munkaviszony megszüntetéséből eredően semmilyen követelést, semmilyen jogcímen nem terjeszt elő, a munkáltatóval szemben jogvitát nem kezdeményez és nem folytat. A felek egybehangzóan kijelentik, hogy a megállapodás megtámadása iránti jogukról ezennel és véglegesen lemondanak, jogorvoslati jogukkal nem kívánnak élni. Rögzítésre került, hogy a megállapodást a felek elolvasás és kölcsönös értelmezés után, mint minden külső befolyástól menteset, és akaratukkal teljes mértékben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá.