Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

EH 2005.1242 A munkáltatói rendes felmondás közlésekor fennálló terhesség a munkavállaló és a munkáltató tudomása nélkül is felmondási tilalmat valósít meg [Mt. 90. § (1) bek. d) pont].

A felperes keresetében az alperes rendes felmondása jogellenességének megállapítását, és az alperesnek az Mt. 100. §-ában szabályozott jogkövetkezményekben marasztalását kérte a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével.

A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint az alperes a menedzser asszisztens felperes 1999. október 4-étől fennállt munkaviszonyát a 2000. november 14-ei rendes felmondással azzal az indokolással szüntette meg, mely szerint a K. C. átszervezése következményeként a felperes munkaköre megszűnt.

A felperes vitatta az indok valós és okszerű voltát, továbbá a rendes felmondás közlésekor fennállt terhessége alapján felmondási tilalomra is hivatkozott.

A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a rendes felmondás indokolása megalapozottságát az alperes bizonyította, a felperes munkaköri feladatai a S. számítógépes rendszer bevezetésével jórészt megszűntek, a fennmaradó feladatokat más munkavállalók között szétosztották. Az alperes a felmondás előtt a kollektív szerződés 4.2. c) pontja alapján vizsgálta a munkaviszony megszüntetés elkerülhetőségét, a felperes számára azonban nem volt felajánlható munkakör. Az alperes alkalmazott ugyan új munkavállalókat, ők azonban a K. C. átszervezésével összefüggésben bővített ügyfélkapcsolati rendszerben kialakított, a felperesétől eltérő munkakörben dolgoztak.

A munkaügyi bíróság az Mt. 3. §-ában meghatározott együttműködési kötelezettség elmulasztása miatt nem találta megállapíthatónak a felmentési tilalomra alapított jogellenességet. A felperes ugyanis a rendes felmondás közlését követő több mint két évvel hivatkozott az elsőfokú eljárásban arra, hogy a gyermeke születése időpontjából megállapíthatóan a közléskor korai terhessége állt fenn. A munkaügyi bíróság szerint a tilalom fennállását a felperesnek haladéktalanul közölnie kellett volna az alperessel azért, hogy a felmondást jelentős hátrány bekövetkezése nélkül visszavonhassa.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a per főtárgya tekintetében helybenhagyta, a perköltség tekintetében részben megváltoztatva a felperes által fizetendő elsőfokú perköltséget leszállította.

A másodfokú bíróság megalapozottnak találta a - részbizonyítás alapján kiegészített - tényállás alapján az elsőfokú ítéleti jogi következtetést a felmondás indoka, mind pedig a felmondási tilalom tekintetében. A másodfokú bíróság szerint a munkaviszony megszüntetése ugyan objektív felmondási tilalomba ütközött, és noha arról a per adatai szerint a közléskor a felperes maga sem tudott, utóbb azonban a munkáltatóját reális időben nem tájékoztatta, nem adott módot a kisebb megterhelést jelentő anyagi reparációra, ezért a felperes nem tarthat igényt a jogellenesség anyagi jóvátételére. A megyei bíróság egyetértett azzal az elsőfokú ítéleti megállapítással, hogy a felmondáskor - az alperes telephelyén - a felperes által betölthető üres munkakör nem volt.

A felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a keresetének helyt adó határozat hozatala iránt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Sérelmezte az alperes kollektív szerződése 4.2. c) pontjában előírtak megsértését. Álláspontja szerint a rendes felmondás előtt az alperesnek vizsgálnia kellett volna, hogy a munkaviszony megszüntetése elkerülhető volt-e. A felmondási tilalmat illetően arra hivatkozott, hogy az elsőfokú eljárásban az alperes és a bíróság számára is nyilvánvaló volt az előrehaladott terhessége, amiből erre való hivatkozás nélkül is következtetni lehetett a felmondáskori tilalomra.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint a kollektív szerződés hivatkozott pontját a felperes tekintetében nem kellett alkalmaznia, azt viszont helytállóan állapították meg a bíróságok, hogy a felmondás elkerülhetőségét vizsgálták, a felperes számára betölthető munkakör nem volt. A felmondási tilalom tekintetében alaptalannak találta a felülvizsgálati érvelést.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.

A felmondás indoka és a kollektív szerződés 4.2. c) pontja tekintetében a jogerős ítéletben kifejtettekkel a Legfelsőbb Bíróság egyetért. Az alperes új üzletpolitikája következtében a K. C.-nál végrehajtott átszervezés miatt a felperes munkaköre megszűnt. Az a körülmény, hogy az új üzletpolitika alapján a felperes munkaköri feladataitól eltérő feladatok ellátására az alperes új - üzleti kapcsolataik miatt kiválasztott - munkavállalókat alkalmazott, a rendes felmondás jogszerűségét nem érinti. Helytállóan, a per adatainak a Pp. 206. §-a szerinti mérlegelésével állapította meg az első- és a másodfokú bíróság azt is, hogy az alperes nem sértette meg a kollektív szerződés hivatkozott szabályát. A jogerős ítélet az erre vonatkozó következtetését részletesen és meggyőzően indokolta [Pp. 221. § (1) bekezdés].

A másodfokú bíróság az Mt. 90. § (1) bekezdés d) pontja helyes értelmezésével fejtette ki, hogy a felmondás közlésekor fennálló terhesség a munkavállaló és a munkáltató tudomása nélkül is felmondási tilalmat valósít meg. A felmondási tilalom miatti jogellenes megszüntetéssel kapcsolatos igény azonban a tilalomra hivatkozó kereset alapján érvényesíthető.

Az irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint a 2001. július 19-én szült felperes terhessége a Család- és Nővédelmi Központ igazolása szerint 2000. október 10-20-a között kezdődött, tehát a felmondás 2000. november 15-ei közlésekor már fennállt, bár a felperes erről - a per adatai szerint - akkor még nem tudott. Mindezeket a tényeket az alperes nem vitatta. A felperes keresetét az elsőfokú eljárásban - a rendes felmondás indoka tekintetében lefolytatott hosszas bizonyítási eljárást követően - 2002. november 22-én annyiban módosította, hogy a jogellenességet a felmondási tilalom alapján is kérte megállapítani.

A munkaviszony megszüntetését követően az Mt. 3. § (1) bekezdésében szabályozottak megszegésére az eljárt bíróságok tévesen hivatkoztak.

A Pp. 146. § (1) bekezdése értelmében a felperes a keresetét az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig bármikor megváltoztathatja, feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített jog az eredeti keresettel azonos jogviszonyból ered, vagy azzal összefügg. A felperes - aki az elsőfokú eljárásban egyébként jogi képviselő nélkül járt el - a keresetét eszerint a jogalap tekintetében az elsőfokú eljárásban jogszerűen módosíthatta. Nincs olyan szabály, amely a Pp. 146. § (1) bekezdésében meghatározott időhatáron belüli keresetváltoztatás elbírálását más feltételtől függővé tenné.

A jogi képviselő nélkül eljárt, a házastársa által képviselt felperes a gyermeke születését követően hivatkozott a közléskor már fennállt, de általa akkor még nem ismert felmondási tilalomra, ami bizonyossággal a gyermek születése után volt megállapítható. Az alperes ekkor a jogellenesség tényét nyomban elismerte. A másodfokú eljárásban előadta, hogy a felperes visszahelyezése az addigra lezajlott átszervezés miatt már nem lett volna lehetséges. Mindezek, különös figyelemmel a közléskor fennállt terhesség tudomásra jutása körülményeire, nem támasztják alá a másodfokú bíróság érvelését arról, hogy a felperes felróhatóan nem adott módot a jogellenesség orvoslására.

A kifejtettekből következően a jogerős ítélet ugyan helyesen hivatkozott a közléskor fennálló terhesség tényén alapuló felmondási tilalomra, a Pp. 146. § (1) bekezdése figyelmen kívül hagyása és a részletezettek alapján téves következtetés miatt elutasította a jogellenesség jogkövetkezményei iránti keresetet.

Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - a Pp. 275. § (4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, megállapította a rendes felmondás jogellenességét, és az Mt. 100. § (5) bekezdése alapján a közbenső ítélet meghozatalakori időpontban a munkaviszony megszűnését, mivel a felperes eredeti munkakörébe történő visszahelyezését nem kérte. Az anyagi jogkövetkezmények tekintetében a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

(Legf. Bír. Mfv. I. 10.216/2004. sz.)