A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10016/2007/6. számú határozata fizetési meghagyás felülvizsgálata tárgyában. [1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. §, 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Darák Péter, Fekete Ildikó

MfvK.IV.10.016/2007/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Chikán Zoltán ügyvéd által képviselt V. Zrt. felperesnek a Heves Megyei Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen fizetési meghagyás felülvizsgálata iránt indult perében az Egri Munkaügyi Bíróság 2006. szeptember 26. napján kelt 5.K.238/2006/8. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság az Egri Munkaügyi Bíróság 5.K.238/2006/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

M. Gy. - a felperes alkalmazottja - 2005. június 7. napján a szennyvíztisztító telepen a szabadtéri tároló részen munkatársaival a felhasználandó anyagok tárolásához fedett színvas tetőszerkezetet készített, zárt szelvényből.

Eközben a vasanyag-raktárból zárt szelvényt húzott ki a raktárban lévő anyagtároló vasállványból, közben hátralépett, és a vasanyag-raktár bejárati ajtaja előtt lévő vas-szerkezetben megbotlott és elesett; bal csuklótörést szenvedett.

Az alperes a 77/2005. számú fizetési meghagyásában kötelezte a felperest a balesettel összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén 683.217 Ft és 21.925 Ft késedelmi kamat, azaz mindösszesen 705.142 Ft megfizetésére.

A fizetési meghagyás indokolása szerint a munkáltató nem biztosította a munkavállalóknak a szükséges mozgásteret, illetve a balesetmentes padozatot, nem ellenőrizte, hogy a dolgozók a rájuk vonatkozó előírásokat megtartják-e; ezzel megszegte a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Mvt./ 2. § /2/ bekezdését, 18. § /1/ bekezdését, 27. és 29. §-át, 36. § /1/ bekezdését, 40. § /1/ bekezdését, 54. § /1/ bekezdés a/-i/ pontjait, /7/ a/, b/ és c/ pontját, továbbá a 2/1972. /MK 6./ KPM rendelet /a továbbiakban: R./ 4.11.1 pontját, 4.12.1 pontját, 4.12.2 pontját, 4.21.1 pontját és 4.21.9 pontját; ezzel okozati összefüggésben következett be a baleset.

Az alperes a fizetési meghagyás jogalapját a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény /a továbbiakban: Ebtv./ 67. §-ában jelölte meg.

A felperes keresetében a fizetési meghagyás felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését kérte.

Álláspontja szerint a munkáltató a munkavédelmi szabályokat betartotta, a baleset a munkavállaló figyelmetlenségére vezethető vissza. Kérte, hogy a bíróság az ügyben munkavédelmi szakértőt rendeljen ki.

A megyei munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította.

Ítéletének indokolásában az Ebtv. 67. §-ára, az Mvt. 2. § /2/ bekezdésére, az R. 4.11.1 és 4.11.2 pontjára hivatkozással kifejtette, hogy a felperes által a baleset kivizsgálása során megállapítottak, illetőleg a meghallgatott tanúk vallomása szerint a zárt szelvény hegesztését V. I. csoportvezető irányításával végezték. Amikor ennek a helyét kijelölték, nem voltak figyelemmel arra, hogy a vasanyag-raktárból nem csak mintegy 3 méternyire kihúzható tárgyakat kell kiemelni, hanem ennél hosszabb is lehetséges.

Az R. 4.12.1 pontja értelmében szállítást végezni csak olyan útvonalon szabad, ahol az akadálymentesség biztosított, és senkit sem veszélyeztet. Ebben az esetben a veszélyes téren belül került elhelyezésre a vas-szerkezet, melyet a munka kiadásakor figyelembe kellett volna venni (4.12.2 pont).

Ugyancsak ezen kötelességre mutat rá a 4.21.9 pont is, amely szerint anyagok, tárgyak tárolásánál biztosítani kell azok veszélymentes lerakásának és elszállításának lehetőségét.

A megyei munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes megszegte ezen konkrét munkavédelmi szabályokat, azon túl, hogy megszegte az Mvt-ben megfogalmazott általános szabályokat is. Nem biztosította, hogy a vasanyag-raktárból biztonságosan lehessen nagyobb terjedelmű tárgyakat kivinni. Nem volt egyértelmű utasítás arra, hogy egészen pontosan hol történjen meg ennek a vas-szerkezetnek a hegesztése; a munkavállalók saját elhatározásukból végezték a vasanyag-raktár előtt, holott - V. I. vallomása szerint - az máshol is elhelyezhető lett volna.

Az eljárás során az sem volt vitás, hogy V. I. sérült közvetlen felettese adta az utasítást a sérültnek, hogy az aszfalt-kivágó gép részére az egyenest egy 6 méter hosszú zárt szelvénnyel húzza meg.

Az utasítás során nem volt körültekintő atekintetben, hogy a vasanyag-raktártól 3-3,5 méterre levő, botlást okozó hegesztő vas-szerkezetnek nekiütődhet a sérült.

Mindezekre figyelemmel a megyei munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes a balesettel összefüggésben munkavédelmi szabályokat sértett, bár nem vitásan maga a munkavállaló is figyelmetlen volt.

Az Ebtv. 67. §-a értelmében azonban a munkáltató vétkességére tekintet nélkül felel, ha megállapítható, hogy munkavédelmi szabályszegés történt; e körben a bíróság a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 25. számú állásfoglalására is hivatkozott.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.

Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti az Ebtv. 67. §-ában és a Pp. 221. § /1/ bekezdésében foglaltakat.

Előadta, hogy az eljárás alapjául szolgáló munkafolyamat során a munka közvetlen helyszíni irányítója maga a balesetet szenvedett munkavállaló, mint megbízott lakatos csoportvezető lett volna köteles a hivatkozott szabályok betartására és ezek ellenőrzésére.

Ezen túlmenően a munkavédelemre vonatkozó szabályok betartására nem csak a munkáltató, hanem a munkavállaló is köteles, illetve köteles munkáját úgy végezni, hogy saját, vagy mások testi épségét ne veszélyeztesse.