32012R0206[1]

A Bizottság 206/2012/EU rendelete ( 2012. március 6. ) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról EGT-vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG 206/2012/EU RENDELETE

(2012. március 6.)

a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet környezetbarát tervezési követelményeket állapít meg a villamosenergia-hálózatról üzemelő legfeljebb 12 kW mért hűtő-, vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, fűtőteljesítményű elektromos légkondicionáló berendezések, valamint a legfeljebb 125 W bemeneti elektromos teljesítményű háztartási ventilátorok forgalomba hozatalára vonatkozóan.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó:

a) a nem villamos energiával működő készülékekre;

b) azokra a légkondicionáló berendezésekre, amelyek kondenzátor- vagy elpárologtatóoldala (vagy mindkettő) nem a levegőt használja hőtovábbító közegként.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének fogalommeghatározásai irányadók.

Ezen túlmenően e rendelet alkalmazásában:

1.

"légkondicionáló berendezés" : a beltéri levegő hűtésére és/vagy fűtésére alkalmas, elektromos kompresszorral hajtott, a termodinamikai ciklus elvén működő készülék, beleértve a további funkciókkal - például páramentesítéssel, légtisztítással, légkeveréssel vagy elektromos ellenálláson alapuló kiegészítő légfűtéssel - is rendelkező légkondicionáló berendezéseket, valamint a kondenzátoron történő elpárologtatáshoz esetleg vizet (akár az elpárologtatóoldalon keletkező kondenzvizet, akár kívülről hozzáadott vizet) használó készülékeket is, feltéve, hogy a berendezés hozzáadott víz nélkül, csupán levegő segítségével is képes üzemelni;

2.

"kétcsöves légkondicionáló berendezés" : olyan légkondicionáló berendezés, amelyben a hűtés vagy a fűtés során a kondenzátor (vagy elpárologtató) bemeneti levegője a készülékbe a kültérből egy csövön keresztül vezetődik be, majd egy másik csövön keresztül vezetődik ki ismét a kültérbe, és amely teljes egészében a légkondicionálandó téren belül, egy fal mellett helyezkedik el;

3.

"egycsöves légkondicionáló berendezés" : olyan légkondicionáló berendezés, amelyben a hűtés vagy a fűtés során a kondenzátor (vagy elpárologtató) bemeneti levegője abból a légtérből származik, amelyben a készülék elhelyezkedik, majd e téren kívülre vezetődik ki;

4.

"mért teljesítmény" (Prated) : a készülék termodinamikai ciklusának a standard mérési körülmények között érvényes hűtő- vagy fűtőteljesítménye;

5.

"háztartási ventilátor" : elsősorban kellemes hőérzet keltése érdekében, az emberi test körül vagy annak egy részére irányulóan légmozgás létrehozására tervezett készülék, beleértve a további funkciók ellátására - például világításra - is képes berendezéseket is;

6.

"a ventilátor bemeneti elektromos teljesítménye" (PF) : a névleges maximális ventilátor-légtömegáram mellett üzemelő háztartási ventilátornak (ha és amikor alkalmazandó) bekapcsolt oszcillációs mechanizmus mellett mért, wattban kifejezett elektromos bemeneti teljesítménye.

A mellékletek alkalmazásában irányadó további fogalommeghatározásokat az I. melléklet tartalmazza.

3. cikk

Környezetbarát tervezési követelmények és időütemezés

(1) A légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok környezetbarát tervezésére alkalmazandó követelményeket az I. melléklet tartalmazza.

(2) A környezetbarát tervezésre vonatkozó egyes követelményeket a következő időütemezésnek megfelelően kell alkalmazni:

2013. január 1-jétől:

az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az I. melléklet 2. pontjának a) alpontjában előírt követelményeknek.

2013. január 1-jétől:

a) a légkondicionáló berendezéseknek - az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések kivételével - meg kell felelniük az I. melléklet 2. pontjának b) alpontjában, 3. pontjának a), b) és c) alpontjában előírt követelményeknek;

b) az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az I. melléklet 3. pontjának a), b) és d) alpontjában előírt követelményeknek;

c) a háztartási ventilátoroknak meg kell felelniük az I. melléklet 3. pontjának a), b) és e) alpontjában előírt követelményeknek.

2014. január 1-jétől:

a) a légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az I. melléklet 2. pontjának c) alpontjában előírt környezetbarát tervezési követelményeknek;

b) az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az I. melléklet 2. pontjának d) alpontjában előírt követelményeknek.

(3) A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelmények teljesülését a II. mellékletben megállapított követelményeknek megfelelő mérések és számítások alapján kell ellenőrizni.

4. cikk

A megfelelőség értékelése

(1) A 2009/125/EK irányelv 8. cikke alkalmazásában megfelelőségértékelési eljárásként az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzést vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszert kell alkalmazni.

(2) A 2009/125/EK irányelv 8. cikke szerinti megfelelőségértékelés alkalmazásában a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az e rendelet II. mellékletében meghatározott számítás eredményeit.

5. cikk

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatoknak az e rendelet I. mellékletében megállapított követelmények teljesülése tekintetében történő elvégzésekor a tagállamok az e rendelet III. mellékletében előírt ellenőrzési eljárást alkalmazzák.

6. cikk

Referenciaértékek

A piacon e rendelet hatálybalépésekor beszerezhető, legkedvezőbb működési jellemzőkkel rendelkező légkondicionáló berendezésekre vonatkozó indikatív referenciaértékeket a IV. melléklet határozza meg.

7. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság ezt a rendeletet a technológiai haladás fényében felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit legkésőbb e rendelet hatálybalépését követően öt évvel a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum elé tárja. A felülvizsgálat keretében értékelni kell különösen a légkondicionáló berendezések energiahatékonyságával és hangteljesítményszintjével kapcsolatos követelményeket, a kis globális felmelegedési potenciálú (GWP) hűtőközegek alkalmazásának ösztönzése érdekében alkalmazott megközelítést, valamint a rendelet tárgyi hatályát és az egyes készüléktípusok - többek között a 12 kW-ot meghaladó mért leadott teljesítményű légkondicionáló berendezések - piaci részesedésében időközben bekövetkező esetleges változásokat. A felülvizsgálat során értékelni kell továbbá a készenléti és a kikapcsolt üzemmódra vonatkozó követelmények, valamint a szezonális számítási és mérési módszer helytállóságát, és ezenbelül fontolóra kell venni a módszertan olyan irányú továbbfejlesztésének lehetőségét is, amelyben a hűtési és a fűtési idények kezelése az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi légkondicionáló berendezés esetében szezonális számítási és mérési módszerekkel történik.

8. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A környezetbarát tervezés követelményei

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK A MELLÉKLETEK ALKALMAZÁSÁBAN

1.

"Hűtő-fűtő légkondicionáló berendezés" : olyan légkondicionáló berendezés, amely hűtésre és fűtésre egyaránt képes;

2.

"standard mérési körülmények" : a hangteljesítményszint, a mért teljesítmény, a mért légtömegáram, a mért hűtési jóságfok (EERrated) és/vagy a mért fűtési jóságfok (COPrated) megállapításakor uralkodó körülményeket leíró beltéri (Tin) és kültéri (Tj) hőmérsékletek kombinációja a II. melléklet 2. táblázata szerint;

3.

"beltéri hőmérséklet" (Tin) : a száraz beltéri léghőmérséklet [°C] (a relatív páratartalmat a megfelelő nedves hőmérséklet mutatja meg);

4.

"kültéri hőmérséklet" (Tj) : a száraz kültéri léghőmérséklet [°C] (a relatív páratartalmat a megfelelő nedves hőmérséklet mutatja meg);

5.

"mért hűtési jóságfok" (EERrated) : a készülék névleges hűtőteljesítménye [kW] osztva a hűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítményével [kW], standard mérési körülmények között történő hűtés mellett;

6.

"mért fűtési jóságfok" (COPrated) : a készülék névleges fűtőteljesítménye [kW] osztva a fűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítményével [kW], standard mérési körülmények között történő fűtés mellett;

7. "globális felmelegedési potenciál" (GWP) :

azt kifejező mérőszám, hogy a termodinamikai ciklusban felhasznált hűtőközeg 1 kg-ja kilogramm szén-dioxid-egyenértékben kifejezve, 100 évre vetítve mennyivel járul hozzá a globális felmelegedéshez.

A GWP értékeit a 842/2006/EK rendelet I. melléklete szerint kell figyelembe venni.

A fluortartalmú hűtőközegekre az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) harmadik értékelő jelentésében ( 1 ) közzétett GWP-értékeket (2001. évi 100 éves IPCC GWP-értékek) kell figyelembe venni.

A fluort nem tartalmazó gázokra az IPCC első értékelő jelentésében ( 2 ) közzétett 100 éves GWP-értékeket kell figyelembe venni.

Különböző hűtőközegek keverékeinek GWP-értékét a 842/2006/EK rendelet I. mellékletében található összefüggés segítségével kell meghatározni.

Az előzőekben felsorolt forrásokban nem szereplő hűtőközegek esetében az IPCC UNEP által kiadott, 2011. februári keltezésű, a hűtőrendszerekre, a légkondicionáló berendezésekre és a hőszivattyúkra vonatkozó 2010. évi jelentés (vagy annak későbbi változata) alapján kell eljárni;

8.

"kikapcsolt üzemmód" : olyan állapot, amelyben a légkondicionáló berendezés vagy háztartási ventilátor a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, és egyetlen funkciója sem működik. Kikapcsolt üzemmódnak tekintendő továbbá az az állapot is, amelyben a készülék kizárólag a kikapcsolt üzemmódra utaló jelzést ad és/vagy a 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) szerinti elektromágneses összeférhetőség biztosítását célzó funkciókat látja el;

9.

"készenléti üzemmód" : az az állapot, amelyben a berendezés (légkondicionáló berendezés vagy háztartási ventilátor) a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;

10.

"reaktiválási funkció" : olyan funkció, amely további funkciók (ideértve az elsődleges funkciót is) igénybevételét lehetővé tévő állapot távkapcsolás útján történő aktiválásával (ideértve a távirányító, belső érzékelő, időzítő működésbe lépését is) lehetővé teszi más üzemmódok (köztük a főfunkció üzemmód) aktiválását;

11.

"információ- vagy állapotkijelzés" : tájékoztatást - ideértve az időkijelzést is - nyújtó vagy a berendezés állapotát a kijelzőn megjelenítő folyamatos funkció;

12.

"hangteljesítményszint" : a hűtésre (vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, a fűtésre) vonatkozó standard mérési körülmények között mért beltéri és/vagy kültéri A-súlyozott hangteljesítményszint [dB(A)];

13.

"tervezési referenciafeltételek" : a tervezési referencia-hőmérsékletre, a maximális bivalens hőmérsékletre és a maximális megengedett üzemi hőmérsékletre vonatkozó, a II. melléklet 3. táblázata szerinti követelmények együttese;

14.

"tervezési referencia-hőmérséklet" : a hűtés (Tdesignc), illetőleg a fűtés (Tdesignh) vonatkozásában a II. melléklet 3. táblázatában megadott azon kültéri hőmérséklet [°C], amelyen a részterhelési tényező értéke 1; ez a hőmérséklet a meghatározott hűtési vagy fűtési idény függvényében változik;

15.

"részterhelési tényező" (pl(Tj)) : a kültéri hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értéke osztva a tervezési referencia-hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értékével, a hűtés vagy a fűtés vonatkozásában;

16.

"idény", "szezon" : az üzemi feltételek négy figyelembe vett együttesének (négy idény: egy hűtési és három fűtési - átlagos, hidegebb, melegebb) egyike, amely mellett a készüléknek alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerű üzemre, és amely minden kosárra vonatkozóan meghatározza az adott kültéri hőmérsékletet és azon órák számát, amikor az adott hőmérséklet az adott idényben előfordul;

17.

"kosár" (j index) : a kültéri hőmérséklet (Tj) és a kosárórák számának (hj) együttese a II. melléklet 1. táblázata szerint;

18.

"kosárórák száma" (hj) : azon órák száma egy-egy idényben, amikor az adott kosárhoz tartozó kültéri hőmérséklet előfordul, a II. melléklet 1. táblázata szerint;

19.

"szezonális hűtési jóságfok" (SEER) : a készülék átfogó, a teljes hűtési idényre nézve reprezentatív hűtési jóságfoka, melyet úgy számítunk, hogy az éves hűtési referenciaigényt elosztjuk az éves hűtési célú villamosenergia-fogyasztással;

20.

"éves hűtési referenciaigény" (QC) : az SEER számítása során figyelembe veendő hűtési referenciaigény [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy a tervezési hűtési terhelést (Pdesignc) megszorozzuk az ekvivalens hűtési főfunkcióórák számával (HCE);

21.

"ekvivalens hűtési főfunkcióórák száma" (HCE) : azon órák feltételezett évenkénti száma [h/év], amelyek során a készüléknek az éves hűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési hűtési terhelést (Pdesignc), a II. melléklet 4. táblázata szerint;

22.

"éves hűtési célú villamosenergia-fogyasztás" (QCE) : az éves hűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges villamosenergia-fogyasztás [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy az éves hűtési referenciaigényt elosztjuk a főfunkciós szezonális hűtési jóságfokkal (SEERon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által a hűtési idényben a kikapcsolt termosztátú, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel;

23.

"főfunkciós szezonális hűtési jóságfok" (SEERon) : a hűtő főfunkció üzemmódban üzemelő készülék átlagos hűtési jóságfoka, melyet a részterhelés és a kosárspecifikus hűtési jóságfokok (EERbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosárórák számával súlyozva számítunk;

24.

"részterhelés" : a hűtési terhelés (Pc(Tj)) vagy a fűtési terhelés (Ph(Tj)) [kW] egy adott Tj kültéri hőmérsékleten, melyet úgy számítunk, hogy a tervezési terhelést megszorozzuk a részterhelési tényezővel;

25.

"kosárspecifikus hűtési jóságfok" (EERbin(Tj)) : a Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi hűtési jóságfok egy adott idényben, melynek számítása a meghatározott (j jelű) kosarak esetében a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges hűtési jóságfokból (EERd(Tj)), a többi kosár esetében inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén a degradációs tényezővel történő korrekció mellett történik;

26.

"szezonális fűtési jóságfok" (SCOP) : a készülék átfogó, a teljes fűtési idényre nézve reprezentatív fűtési jóságfoka (az SCOP értéke egy meghatározott fűtési idényre vonatkozik), melyet úgy számítunk, hogy az éves fűtési referenciaigényt elosztjuk az éves fűtési célú villamosenergia-fogyasztással;

27.

"éves fűtési referenciaigény" (QH) : egy meghatározott fűtési idényre vonatkozó, az SCOP kiszámításához alapul használandó fűtési referenciaigény [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy a tervezési fűtési terhelést (Pdesignh) megszorozzuk az idényre vonatkozó ekvivalens fűtési főfunkcióórák számával (HHE);

28.

"ekvivalens fűtési főfunkcióórák száma" (HHE) : azon órák feltételezett évenkénti száma [h/év], amelyek során a készüléknek az éves fűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési fűtési terhelést (Pdesignh), a II. melléklet 4. táblázata szerint;

29.

"éves fűtési célú villamosenergia-fogyasztás" (QHE) : az adott éves fűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges, egy meghatározott fűtési idényhez tartozó villamosenergia-fogyasztás [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy az éves fűtési referenciaigényt elosztjuk a főfunkciós szezonális fűtési jóságfokkal (SCOPon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által az adott fűtési idényben a kikapcsolt termosztátú, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel;

30.

"főfunkciós szezonális fűtési jóságfok" (SCOPon) : a meghatározott fűtési idényben a főfunkció üzemmódban üzemelő készülék átlagos fűtési jóságfoka, melyet a részterhelés, az elektromos rásegítő fűtőteljesítmény (amennyiben szükséges) és a kosárspecifikus fűtési jóságfokok (COPbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosárórák számával súlyozva számítunk;

31.

"elektromos rásegítő fűtőteljesítmény" (elbu(Tj)) : annak az egységnyi COP értékű - létező vagy feltételezett - elektromos rásegítő fűtőberendezésnek a fűtőteljesítménye [kW], amely a fűtési részterhelés (Ph(Tj)) teljesítése érdekében kiegészíti a névleges fűtőteljesítményt (Pdh(Tj)) abban az esetben, ha a (Tj) kültéri hőmérséklet mellett Pdh(Tj) kisebb mint Ph(Tj);

32.

"kosárspecifikus fűtési jóságfok" (COPbin(Tj)) : a Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi fűtési jóságfok egy adott idényben, melynek számítása a meghatározott (j jelű) kosarak esetében a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges fűtési jóságfokból (COPd(Tj)), a többi kosár esetében inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén a degradációs tényezővel történő korrekció mellett történik;

33.

"névleges teljesítmény" : a készülék hűtési (Pdc(Tj)) vagy fűtési (Pdh(Tj)) termodinamikai ciklusának a gyártó nyilatkozata szerinti névleges teljesítménye [kW] adott Tj kültéri hőmérséklet és (Tin) beltéri hőmérséklet esetén;

34.

"üzemérték" (SV) : a háztartási ventilátorok esetében a maximális ventilátor-légtömegáram [m3/min] és a ventilátor bemeneti elektromos teljesítményének [W] hányadosa [(m3/min)/W];

35.

"teljesítményszabályozás" : a készülék arra való képessége, hogy teljesítményét a térfogatáram megváltoztatásával módosítsa. A készülék "rögzített", ha nem képes változtatni a térfogatáramot, "fokozatosan állítható", ha a térfogatáram legfeljebb két lépésben változtatható vagy állítható, és "folytonosan állítható", ha a térfogatáram három vagy több lépésben változtatható vagy állítható;

36.

"funkció" : annak jelzése, hogy a készülék beltéri léghűtésre, beltéri légfűtésre vagy mindkettőre alkalmas;

37.

"tervezési terhelés" :

a névleges hűtési terhelés (Pdesignc) és/vagy a névleges fűtési terhelés (Pdesignh) [kW] a tervezési referencia-hőmérséklet mellett, ahol:

hűtési üzemmód esetén Tj = Tdesignc mellett Pdesignc a névleges hűtőteljesítménnyel egyezik meg;

fűtési üzemmód esetén Tj = Tdesignh mellett Pdesignh a részterheléssel egyezik meg;

38.

"névleges hűtési jóságfok" (EERd(Tj)) : (Tj) kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó, a gyártó nyilatkozata szerinti hűtési jóságfok;

39.

"névleges fűtési jóságfok" (COPd(Tj)) : (Tj) kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó, a gyártó nyilatkozata szerinti fűtési jóságfok;

40.

"bivalens hőmérséklet" (Tbiv) : az a fűtésre vonatkozó, a gyártó nyilatkozata szerinti (Tj) kültéri hőmérséklet [°C], amelynél a névleges teljesítmény egyenlő a részterheléssel, és amely alatt a fűtési részterhelés biztosításához a névleges teljesítményt elektromos rásegítő fűtőteljesítménnyel kell kiegészíteni;

41.

"megengedett üzemi hőmérséklet" (Tol) : a gyártó nyilatkozata szerinti azon kültéri hőmérséklet [°C], amelynél kisebb hőmérséklet mellett a légkondicionáló berendezés nem képes fűtőteljesítményt leadni. E hőmérséklet alatt a névleges teljesítmény nullával egyenlő;

42.

"ciklusteljesítmény" : a hűtés (Pcycc) vagy fűtés (Pcych) tekintetében a névleges teljesítménynek a vizsgálati ciklus időtartama alatt mért (az idővel súlyozott) átlaga [kW];

43.

"ciklikus hűtési jóságfok" (EERcyc) : a vizsgálati ciklus időtartama alatt (a kompresszor be- és kikapcsolása mellett) mért átlagos hűtési jóságfok, melyet úgy számítunk, hogy az időtartam alatt mért hűtőteljesítmény [kWh] integráltját elosztjuk az ugyanazon időtartam alatt mért bemeneti elektromos teljesítmény [kWh] integráltjával;

44.

"ciklikus fűtési jóságfok" (COPcyc) : a vizsgálati ciklus időtartama alatt (a kompresszor be- és kikapcsolása mellett) mért átlagos fűtési jóságfok, melyet úgy számítunk, hogy az időtartam alatt mért fűtőteljesítmény [kWh] integráltját elosztjuk az ugyanazon időtartam alatt mért bemeneti elektromos teljesítmény [kWh] integráltjával;

45.

"degradációs tényező" : a ciklikus üzem (a kompresszor főfunkció üzemmódban történő többszöri be- és kikapcsolása) miatt bekövetkező jóságfokcsökkenés mérőszáma, amely meghatározható a hűtés (Cdc) vagy a fűtés (Cdh) vonatkozásában, vagy 0,25 alapértelmezett értékben állapítható meg;

46.

"főfunkció üzemmód" : az olyan órákra jellemző üzemmód, amikor az épület hűtési vagy fűtési terhelés alatt áll, és a készülék hűtési vagy fűtési funkciója aktív. Ez az üzemmód magában foglalhatja a készüléknek a kívánt beltéri léghőmérséklet elérése vagy fenntartása érdekében történő ciklikus be- és kikapcsolását is;

47.

"kikapcsolt termosztátú üzemmód" : a hűtési vagy fűtési terhelés nélküli órákra jellemző üzemmód, amikor a készülék hűtési vagy fűtési funkciója be van kapcsolva, de a készülék nem üzemel aktívan, mert nincs hűtési vagy fűtési terhelés. Ez az állapot tehát nem a beltéri terheléssel, hanem a kültéri hőmérséklettel függ össze. A főfunkció üzemmódban történő ciklikus be- és kikapcsolás nem tekintendő kikapcsolt termosztátú üzemmódnak;

48.

"forgattyúház-fűtési üzemmód" : olyan állapot, amelyben a készülék a hűtőközeg kompresszorhoz történő áramlásának megakadályozása érdekében egy fűtőberendezést aktivál, hogy korlátozza a kompresszor indulásakor az olajban jelen lévő hűtőközeg koncentrációját;

49.

"energiafogyasztás kikapcsolt termosztátú üzemmódban" (PTO) : a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során kikapcsolt termosztátú üzemmódban van [kW];

50.

"energiafogyasztás készenléti üzemmódban" (PSB) : a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során készenléti üzemmódban van [kW];

51.

"energiafogyasztás kikapcsolt üzemmódban" (POFF) : a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során kikapcsolt üzemmódban van [kW];

52.

"energiafogyasztás forgattyúház-fűtési üzemmódban" (PCK) : a készülék energiafogyasztása azon időtartam alatt, amelynek során forgattyúház-fűtési üzemmódban van [kW];

53.

"üzemi óraszám kikapcsolt termosztátú üzemmódban" (HTO) : azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék kikapcsolt termosztátú üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

54.

"üzemi óraszám készenléti üzemmódban" (HSB) : azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék készenléti üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

55.

"üzemi óraszám kikapcsolt üzemmódban" (HOFF) : azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék kikapcsolt üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

56.

"üzemi óraszám forgattyúház-fűtési üzemmódban" (HCK) : azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék forgattyúház-fűtési üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;

57.

"névleges légtömegáram" : a légkondicionáló berendezések (az adott esetnek megfelelően) beltéri és/vagy kültéri egységének levegőkimeneténél, a hűtésre (vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, fűtésre) vonatkozó standard mérési körülmények között mért légtömegáram [m3/h];

58.

"hűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítmény" (PEER) : a készülék hűtés közben, standard mérési körülmények között mérhető bemeneti elektromos teljesítménye [kW];

59.

"fűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítmény" (PCOP) : a készülék fűtés közben, standard mérési körülmények között mérhető bemeneti elektromos teljesítménye [kW];

60.

"egycsöves, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezés villamosenergia-fogyasztása" (QSD, illetve QDD) : az egycsöves, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezés villamosenergia-fogyasztása hűtési és/vagy fűtési üzemmódban (értelemszerűen alkalmazandó) [egycsöves: kWh/h, kétcsöves: kWh/év];

61.

"teljesítményarány" : az összes üzemelő beltéri egység teljes névleges hűtési vagy fűtési teljesítményének és a kültéri egység névleges hűtési vagy fűtési teljesítményének hányadosa a standard mérési körülmények között;

62.

"maximális ventilátor-légtömegáram" (F) : a háztartási ventilátor legmagasabb fokozata mellett, a ventilátor kimeneténél, az oszcillációs mechanizmus (ha van) kikapcsolt állapota mellett mért légtömegáram [m3/min];

63.

"oszcillációs mechanizmus" : a háztartási ventilátor képessége a ventilátor üzeme közben a légáram irányának automatikus változtatására;

64.

"a ventilátor hangteljesítményszintje" : a háztartási ventilátornak a maximális ventilátor-légtömegáram leadása mellett, a kimeneti oldalon mért, A-súlyozott hangteljesítményszintje;

65.

"ventilátor-főfunkcióórák száma" (HCE) : azon órák száma [h/év], amelyek során a háztartási ventilátor a feltételezés szerint maximális ventilátor-légtömegáram leadása mellett üzemel, a II. melléklet 4. táblázata szerint.

2. A MINIMÁLIS ENERGIAHATÉKONYSÁGRA, A KIKAPCSOLT ÉS A KÉSZENLÉTI ÜZEMMÓDBAN MEGENGEDETT MAXIMÁLIS ENERGIAFOGYASZTÁSRA ÉS A MAXIMÁLIS HANGTELJESÍTMÉNYSZINTRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

a) 2013. január 1-jétől az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az alábbi 1., 2. és 3. táblázatban feltüntetett követelményeknek, melyek teljesülését a II. melléklettel összhangban kell ellenőrizni. Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek, valamint a háztartási ventilátoroknak teljesíteniük kell az alábbi 2. táblázatban a készenléti és a kikapcsolt üzemmódra vonatkozóan megadott követelményeket. A minimális energiahatékonyságra és a maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelmények a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott standard mérési körülmények között értelmezendők.

1. táblázat

A minimális energiahatékonyságra vonatkozó követelmények

2. táblázat

A kikapcsolt és a készenléti üzemmódban megengedett maximális energiafogyasztásra vonatkozó követelmények egycsöves és kétcsöves légkondicionáló berendezések, valamint háztartási ventilátorok esetében

3. táblázat

A maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelmények

Beltéri hangteljesítményszint (dB(A))

65

b) 2013. január 1-jétől a légkondicionáló berendezéseknek - kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket - meg kell felelniük az alábbi 4. és 5. táblázatban feltüntetett, a minimális energiahatékonyságra és a maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelményeknek, melyek teljesülését a II. melléklettel összhangban kell ellenőrizni. Az energiahatékonyságra vonatkozó követelmények a II. melléklet 3. táblázatában meghatározott tervezési referenciafeltételek mellett, adott esetben az "átlagos" fűtési idény figyelembevételével értelmezendők. A hangteljesítményre vonatkozó követelmények a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott standard mérési körülmények között értelmezendők.

4. táblázat

A minimális energiahatékonyságra vonatkozó követelmények

5. táblázat

A maximális hangteljesítményszintre vonatkozó követelmények

c) 2014. január 1-jétől a légkondicionáló berendezéseknek meg kell felelniük az alábbi táblázatban feltüntetett követelményeknek, melyek teljesülését a II. melléklettel összhangban kell ellenőrizni. A légkondicionáló berendezések - kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket - energiahatékonyságára vonatkozó követelmények a II. melléklet 3. táblázatában meghatározott tervezési referenciafeltételek mellett, adott esetben az "átlagos" fűtési idény figyelembevételével értelmezendők. Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések energiahatékonyságára vonatkozó követelmények a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott standard mérési körülmények között értelmezendők.

6. táblázat

A minimális energiahatékonyságra vonatkozó követelmények

d) 2014. január 1-jétől az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseknek és a háztartási ventilátoroknak meg kell felelniük az alábbi 7. táblázatban feltüntetett követelményeknek, melyek teljesülését a II. melléklettel összhangban kell ellenőrizni.

7. táblázat

A kikapcsolt és a készenléti üzemmódban megengedett maximális energiafogyasztásra vonatkozó követelmények

3. TERMÉKINFORMÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK

a) 2013. január 1-jétől a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok vonatkozásában az alábbi pontokban előírt, a II. melléklettel összhangban kiszámított információkat meg kell adni:

i. a termék műszaki dokumentációjában;

ii. a légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok gyártóinak nyilvánosan elérhető internetes oldalain.

b) A légkondicionáló berendezések és a háztartási ventilátorok gyártói kötelesek kérésre a piacfelügyeleti célú vizsgálatokat végző laboratóriumok rendelkezésére bocsátani a készüléknek a névleges teljesítmények, az SEER/EER- és az SCOP/COP-értékek, valamint az üzemértékek meghatározása során alkalmazott beállításával kapcsolatban szükségessé váló információkat, valamint az említett információk beszerzését lehetővé tévő kapcsolatfelvételi adatokat.

c) Légkondicionáló berendezésekre (kivéve az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezéseket) vonatkozó termékinformációs követelmények

1. táblázat

Termékinformációs követelmények (1)

(az egyes mezőkben található tizedesjegyek száma az adatszolgáltatás pontosságát jelzi)

A gyártónak a fenti 1. táblázatban megjelölt adatokat annyiban kell feltüntetnie a termék műszaki dokumentációjában, amennyiben az a funkcionalitás szempontjából lényeges. Azon készülékek esetében, amelyek teljesítményszabályozása a termékinformációk szerint "fokozatosan állítható", a névleges teljesítmény értékeinek megadására szolgáló minden mezőben két, perjellel ("/") elválasztott értéket (a legalacsonyabbat és a legmagasabbat - jelzése: "hi/lo") kell megadni.

d) Egycsöves és kétcsöves légkondicionáló berendezésekre vonatkozó termékinformációs követelmények.

Az egycsöves légkondicionáló berendezésekre a csomagoláson, a termékdokumentációban és minden - elektronikus és papíralapú - reklámanyagban "helyi légkondicionáló berendezés" megnevezéssel kell hivatkozni.

A gyártónak az alábbi táblázatban meghatározott információkat kell megadnia.

2. táblázat

Termékinformációs követelmények

e) Háztartási ventilátorokra vonatkozó termékinformációs követelmények

A gyártónak az alábbi táblázatban meghatározott információkat kell megadnia.

3. táblázat

Termékinformációs követelmények

II. MELLÉKLET

Mérések és számítások

1. Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerrel kell végezni, amely igazodik az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz, és amely vélhetően kis bizonytalanságú eredményeket szolgáltat. Ezeknek a méréseknek és számításoknak valamennyi alábbi műszaki feltételt teljesíteniük kell.

2. A szezonális hűtési és fűtési célú energiafogyasztás és a szezonális hűtési és fűtési jóságfok (SEER, illetve SCOP) meghatározása során figyelembe kell venni:

a) az európai hűtési és fűtési idényt vagy idényeket az alábbi 1. táblázat szerint;

b) a tervezési referenciafeltételeket az alábbi 3. táblázat szerint;

c) az összes releváns üzemmódban elfogyasztott villamos energia mennyiségét az alábbi 4. táblázatban meghatározott üzemórák szerint;

d) annak következményeit, hogy az energiahatékonyság - a hűtő- és/vagy fűtőteljesítmény szabályozhatósági módjának függvényében - az esetleges többszöri be- és kikapcsolás hatására romlik;

e) a szezonális fűtési jóságfok korrekcióit olyan helyzetekben, amikor a fűtési terhelés a fűtőteljesítménnyel nem elégíthető ki;

f) a rásegítő fűtés (ha van) módosító szerepét a fűtési üzemmódban üzemelő készülék szezonális jóságfokának számítására.

3. Ha az egy adott, beltéri és kültéri egység(ek) kombinációjából álló modellre vonatkozó információk számításos úton és/vagy más kombinációkból való extrapoláció segítségével kerültek meghatározásra, akkor a dokumentációnak részletesen tartalmaznia kell az elvégzett számításokat és/vagy extrapolációt, valamint az elvégzett számítások pontosságának ellenőrzését szolgáló kísérleti vizsgálatok adatait (beleértve a figyelembe vett kombinációk jellemzőinek számításához alkalmazott matematikai modellekkel és az e modellek ellenőrzése céljából végzett mérésekkel kapcsolatos információkat is).

4. Az egycsöves és a kétcsöves légkondicionáló berendezések mért hűtési és - adott esetben - fűtési jóságfokát (EERrated, illetve COPrated) az alábbi 2. táblázatban meghatározott standard mérési körülmények között kell megállapítani.

5. A szezonális hűtési (és/vagy fűtési) célú villamosenergia-fogyasztás meghatározása során az alábbi 3. táblázatnak megfelelően, az alábbi 4. táblázatban meghatározott üzemórák feltételezésével figyelembe kell venni az összes releváns üzemmódban elfogyasztott villamos energia mennyiségét.

6. A háztartási ventilátor energiahatékonyságát a készülék névleges légtömegáramának és névleges bemeneti elektromos teljesítményének hányadosából kell meghatározni.

táblázat

A hűtési és a fűtési idények leírására szolgáló kosarak (j = a kosár jelzőszáma, Tj = kültéri hőmérséklet, hj = évenkénti óraszám az adott kosár esetében, "sz.h." = száraz hőmérséklet)

2. táblázat

Standard mérési körülmények

("száraz" léghőmérsékletben kifejezett hőmérsékletek, zárójelben a "nedves" hőmérséklet)

3. táblázat

Tervezési referenciafeltételek

("száraz" léghőmérsékletben kifejezett hőmérsékletek, zárójelben a "nedves" hőmérséklet)

4. táblázat

Üzemórák száma készüléktípusonként és funkciónként a villamosenergia-fogyasztás meghatározásához

III. MELLÉKLET

A termék megfelelésének vizsgálata a piacfelügyeleti hatóságok által

Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, a gyártó és az importőr nem használhatja fel őket megengedett tűrésként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározására vagy ezeknek az értékeknek a megfelelés kimutatása céljából történő értelmezésére, sem pedig a kedvezőbb működési tulajdonságok bárminemű kommunikálására.

Amikor a 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban azt vizsgálják, hogy egy termékmodell teljesíti-e az e rendeletben meghatározott követelményeket, a tagállami hatóságok az e mellékletben említett követelmények tekintetében a következő eljárást alkalmazzák:

1. A tagállami hatóságok a modellből egyetlen darabot vetnek vizsgálat alá.

2. Úgy kell tekinteni, hogy a modell teljesíti a vizsgált követelményeket, ha:

a) a műszaki dokumentációban a 2009/125/EK irányelv IV. mellékletének 2. pontja szerint megadott értékek (a továbbiakban: megadott értékek), valamint - ha alkalmazandó - az ezen értékek meghatározásához felhasznált értékek nem kedvezőbbek a gyártóra vagy az importőrre nézve, mint az említett melléklet 2. g) pontjával összhangban elvégzett megfelelő mérések eredményei; és

b) a megadott értékek teljesítik az e rendeletben meghatározott valamennyi követelményt, továbbá a gyártó és az importőr által az előírásoknak megfelelően közzétett termékinformációk nem tartalmaznak a gyártóra vagy az importőrre nézve a megadott értékeknél kedvezőbb értékeket; és

c) akkor, amikor a tagállami hatóságok a modell adott darabját vizsgálatnak vetik alá, a meghatározott értékek (az egyes paramétereknek a vizsgálat során méréssel meghatározott értékei, illetőleg az ezen értékek alapján számítással meghatározott értékek) az 1. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül vannak.

3. Ha a 2. a) és a 2. b) pontban foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell nem teljesíti e rendelet követelményeit.

4. Ha a 2. c) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a tagállami hatóságok három további, ugyanahhoz a modellhez tartozó darabot újabb vizsgálatnak vetnek alá.

5. Úgy kell tekinteni, hogy a modell teljesíti a rá vonatkozó követelményeket, ha e három darab vonatkozásában a meghatározott értékek számtani középértéke az 1. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül van.

6. Ha az 5. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell nem teljesíti e rendelet követelményeit.

7. A modell nem megfelelő voltának a 3. és a 6. pont szerinti megállapítását követően a tagállami hatóságok minden lényeges információt haladéktalanul átadnak a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.

A tagállami hatóságok a fenti vizsgálatok során a II. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket alkalmazzák.

A tagállami hatóságok az e mellékletben foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzésére kizárólag az 1. táblázatban meghatározott ellenőrzési tűréseket és kizárólag az 1-7. pontban leírt eljárást alkalmazzák. Semmilyen más - például harmonizált szabványban vagy más mérési módszerben meghatározott - tűrés nem alkalmazható.

1. táblázat

Ellenőrzési tűrések

IV. MELLÉKLET

Referenciaértékek

Az e rendelet hatálybalépésekor a légkondicionáló berendezések piacán beszerezhető, az energiahatékonyság szempontjából legjobbnak tekinthető technológiát az alábbi jellemzők írják le.

A légkondicionáló berendezések referenciaértékei

( 1 ) IPCC Third Assessment Climate Change 2001. A Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change: http://www.ipcc.ch/publications_and_data/publications_and_data_reports.shtml

( 2 ) Climate Change, The IPCC Scientific Assessment, J.T Houghton, G.J.Jenkins, J.J. Ephraums (szerk.) Cambridge University Press, Cambridge (Egyesült Királyság), 1990.

( 3 ) HL L 390., 2004.12.31., 24. o.