1/2019. (XI. 25.) AB Tü. állásfoglalás
az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdésének és 27. §-ának, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendje 32. §-ának egységes értelmezéséről
Az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 70. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Abtv. és az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozat egységes értelmezése, valamint a hatáskörébe tartozó ügyekben benyújtott indítványok egységes kezelése és az Alkotmánybíróság egységes joggyakorlatának kialakítása érdekében - figyelemmel a felülvizsgálati eljárás, a perújítás és az alkotmányjogi panasz viszonyára - meghozta a következő
állásfoglalást:
I.
1. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdés b) pontjához, 27. § b) pontjához és az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) 32. § (1) bekezdéséhez
Az Abtv. 27. § b) pontja szerinti "jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette" fordulat a rendes jogorvoslati lehetőségek igénybevételére vonatkozik, az indítványozó nem köteles a felülvizsgálatot és a perújítást mint rendkívüli jogorvoslatokat is kimeríteni. A folyamatban lévő felülvizsgálati vagy perújítási eljárás ugyanakkor az Alkotmánybíróság eljárásának akadálya.
A felülvizsgálati vagy perújítási eljárás befejezése előtt előterjesztett alkotmányjogi panaszt az egyéb feltételek vizsgálata nélkül, egyesbírói eljárásban hozott végzéssel vissza kell utasítani, függetlenül attól, hogy a felülvizsgálati vagy perújítási eljárást az indítványozó vagy más kezdeményezte. Nem kell visszautasítani a felülvizsgálati vagy perújítási eljárás befejezése előtt előterjesztett alkotmányjogi panaszt, ha az Alkotmánybíróságnak hivatalos tudomása van arról, hogy a felülvizsgálati eljárás az alkotmányjogi panasz benyújtását követően, de az egyesbírói döntést megelőzően befejeződött. Ilyen esetben a főtitkár beszerzi az indítványozó nyilatkozatát (indítvány-kiegészítését) arról, hogy a felülvizsgálati vagy perújítási döntés tartalmának ismeretében a korábban a jogerős döntéssel szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszát fenntartja, illetve kiegészíti-e a felülvizsgálati vagy perújítási döntés vizsgálatára irányuló kérelemmel. Amennyiben az indítványozó kiterjeszti az alkotmányjogi panaszát a felülvizsgálati vagy perújítási döntésre, de továbbra is vizsgálni kéri a korábbi, jogerős döntést is, az Alkotmánybíróság az alkotmányossági szempontú vizsgálatot a jogerős döntés vonatkozásában is lefolytatja.
A perújítást elrendelő bírósági határozat önálló alkotmányjogi panasszal nem támadható, és a perújítás elrendelése esetén a korábban hozott jogerős bírósági határozat elleni alkotmányjogi panaszt vissza kell utasítani. A perújítási kérelmet elutasító döntés - ha az indítványozó a rendes jogorvoslati lehetőségeit kimerítette - önállóan is támadható alkotmányjogi panasszal, de ebben az esetben az Alkotmánybíróság csak a perújítási kérelem elutasítását vizsgálja, a jogerős döntést nem.
2. Az Abtv. 26. § (1) bekezdéséhez, 27. §-ához és az Ügyrend 32. § (2) bekezdéséhez
Az Abtv. 27. §-a alapján alkotmányjogi panasznak a bírói döntések közül csak a bírósági eljárást - az ügy érdemében hozott, vagy egyéb határozattal - befejező döntések ellen van helye.
A bírósági eljárást - egyéb határozattal - befejező bírói döntések minősítése során az Alkotmánybíróság a panasz alapjául szolgáló bírósági eljárást (vagy annak valamelyik szakaszát) szabályozó törvényi rendelkezéseket veszi alapul.
Ebből következően az Ügyrend 32. § (2) bekezdésének "is" fordulata, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra, nem zárja ki felülvizsgálati eljárásban hozott más döntések alkotmánybírósági felülvizsgálatát. Az Abtv. előírásaira tekintettel az eljárás során hozott (közbenső) végzések elleni kérelmek tárgyában hozott döntések kivételével bármely kúriai felülvizsgálati döntés megtámadható az Abtv. 26. § (1) bekezdése és/vagy 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal.
3. Az Abtv. 27. §-ához és az Ügyrend 32. § (3) bekezdéséhez
Az Ügyrend szabálya kizárja az alkotmányjogi panasszal megtámadható felülvizsgálati döntések köréből a jogerős ítéletet hatályon kívül helyező és az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra utasító kúriai döntéseket. Ilyen esetekben az alapeljárás még folyamatban van, annak lezárultáig a "jogorvoslati lehetőségek még nincsenek kimerítve", tehát az alkotmányjogi panaszt ezen esetekben általában vissza kell utasítani. Ez alól kivételt jelent, tehát nem kell visszautasítani az ilyen döntést támadó alkotmányjogi panaszt, ha az abban állított alapjogsérelem magával a hatályon kívül helyező és a hatóságot vagy bíróságot új eljárásra utasító határozattal függ össze. Ilyen eset, ha éppen a jogerős döntés hatályon kívül helyezése és az új eljárásra utasítás okoz az indítványozónak alapjogsérelmet, miként az is, ha a Kúria döntése nem enged mérlegelést az alsóbb fokú bíróság, illetve az eljáró hatóság számára a meghozandó új határozat tekintetében, vagyis tartalma szerint a hatályon kívül helyező végzést az eljárást lezáró döntésnek kell tekinteni.
Szintén helye lehet alkotmányjogi panasznak a Kúria jogerős bírósági döntést hatályában fenntartó, ugyanakkor az eljárt hatóságot új eljárásra utasító döntése ellen, ha az alkotmányjogi panasz kifejezetten e döntés alaptörvény-ellenességét állítja.
4. Az Ügyrend 32. § (1) bekezdéséhez
Ha az indítványozó az alkotmányjogi panaszát fenntartja, de nem egészíti ki, az Alkotmánybíróság eljárása során hivatalból vizsgálja, hogy az alkotmányossági vizsgálatot kiterjeszti-e a felülvizsgálati eljárásban hozott döntésre.
5. Az Ügyrend 32. § (2) és (4) bekezdéséhez
Az alkotmányjogi panasz alapján lefolytatott alkotmányossági felülvizsgálat keretében a Kúria döntésén keresztül a - korábban alkotmányjogi panasszal megtámadott, de a felülvizsgálati eljárás miatt érdemben nem vizsgált -jogerős döntés - a korábbi alkotmányjogi panaszba foglalt kérelemnek megfelelően - akkor is felülvizsgálható, ha az indítványozó korábban felülvizsgálati (vagy csatlakozó felülvizsgálati) kérelmet nyújtott be, de azt a Kúria érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
II.
1. A teljes ülési állásfoglalást az Abtv. 70. § (2) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
2. Jelen teljes ülési állásfoglalást a közzétételkor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Budapest, 2019. november 12.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, az aláírásban akadályozott
Dr. Czine Ágnes
alkotmánybíró helyett
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Horváth Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: XVII/01723/2019.