A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20668/2020/5. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 26. §, 28. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 373. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf...../2020/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Schiffer Ügyvédi Iroda (....., ügyintéző: dr. Pálvölgyi Miklós ügyvéd) által képviselt dr. felperes neve (.....) felperesnek - dr. Csányi Imre Ferenc kamarai jogtanácsos által képviselt alperes neve (.....) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2020. szeptember 1. napján kelt 22.P...../2020/13. számú ítélete ellen a felperes 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül elektronikus úton, a k.....@gmail.com <m......@gmail.com> email címre történő megküldés útján az alábbi közérdekű adatokat közölje a felperessel:

- 2014. június 6. napjától 2019. december 15. napjáig milyen török védelmi ipari (hadiipari tevékenységet folytató) vállalat pontosan milyen ügyletekben volt beszállító és milyen ügyletekben volt közvetítő a Magyar Honvédség beszerzéseiben? Pontosan (év/hónap/nap) mikor került sor az egyes szerződések megkötésére, és ezen szerződések teljesítésére, és az egyes szerződések ügyletenként mekkora összegű beszerzést jelentenek?

- Volt-e, van-e, vagy 2012. december 19. napját követően válik-e érvényessé olyan szerződés, amely alapján 2019. december 15. napján vagy 2019. december 15. napját követően, vagy korábban megkezdett teljesítésű szerződés alapján 2019. december 15. napját követően is közvetítőként, illetve beszállítóként működik közre török védelmi ipari (hadiipari tevékenységet folytató) vállalat a Magyar Honvédség beszerzéseiben? Ha igen, akkor milyen török védelmi ipari (hadiipari tevékenységet folytató) vállalatról vagy vállalatokról van szó, pontosan (év, hónap, nap) mikor került sor a szerződések megkötésére, és mikor került, vagy kerül sor a szerződések teljesítésére, és az egyes szerződések ügyletenként mekkora összegű beszerzést jelentenek?

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 55.000 (Ötvenötezer)

forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A felperes 2019. december 14. napján kelt és az alperes által december 16-án átvett levelében közérdekű adat megismerése iránti kérelemmel fordult az alpereshez, amelyben a következő adatok kiadását kérte:

2014. június 6. napjától 2019. december 15. napjáig milyen török védelmi ipari (hadiipari tevékenységet folytató) vállalat pontosan milyen ügyletekben volt beszállító és milyen ügyletekben volt közvetítő a Magyar Honvédség beszerzéseiben? Pontosan (év/hónap/nap) mikor került sor az egyes szerződések megkötésére, és ezen szerződések teljesítésére, és az egyes szerződések ügyletenként mekkora összegű beszerzést jelentenek?

Volt-e, van-e, vagy 2012. december 19. napját követően válik-e érvényessé olyan szerződés, amely alapján 2019. december 15. napján vagy 2019. december 15. napját követően, vagy korábban megkezdett teljesítésű szerződés alapján 2019. december 15. napját követően is közvetítőként, illetve beszállítóként működik közre török védelmi ipari (hadiipari tevékenységet folytató) vállalat a Magyar Honvédség beszerzéseiben? Ha igen, akkor milyen török védelmi ipari (hadiipari tevékenységet folytató) vállalatról vagy vállalatokról van szó, pontosan (év, hónap, nap) mikor került sor a szerződések megkötésére, és mikor került, vagy kerül sor a szerződések teljesítésére, és az egyes szerződések ügyletenként mekkora összegű beszerzést jelentenek?

[2] Az alperes 2019. december 31. napján kelt e-mailben arról tájékoztatta a felperest, hogy a kérdésekre vonatkozó adatok nincsenek a kezelésében.

[3] A felperes keresetet terjesztett elő az alperessel szemben, amelyben az adatkiadási kérelme szerinti közérdekű adatok kiadására kérte kötelezni az alperest. Vitatta, hogy a kiadni kért közérdekű adatok ne lennének az alperes kezelésében. E körben arra hivatkozott, hogy 2019. január 11-én D.M. országgyűlési képviselő írásbeli választ igénylő kérdéseket címzett az alperest vezető miniszterhez, amelyben - többek között - a jelen kereset tárgyára vonatkozó kérdéseket tett fel. Az alperes államtitkára azon kérdésre, miszerint beszállítóként vagy közvetítőként részt vesznek-e török védelmi ipari vállalatok a Magyar Honvédség beszerzéseikben igennel válaszolt, melyből következően felperesi álláspont szerint 2019 januárjában kellett lennie török védelmi ipari vállalatnak, amely beszállító vagy közvetítő volt. Erre tekintettel az alperes a kiadni kért adatokkal rendelkezik.

[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Továbbra is azt hangsúlyozta, hogy a kiadni kért közérdekű adatok nincsenek a birtokában, azok más költségvetési szerv kezelésében állnak. Előadta, hogy nem folytat a felperes által hivatkozott beszerzéseket, így a felperesi adatkérés szerinti adatokkal nem rendelkezik. Utalt a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Kormányrendelet 107. és 108. §-aira, amelyből álláspontja szerint megállapítható, hogy az esetleges beszerzésekkel összefüggésben delegált döntési jog a honvédelemért felelős minisztert nem illeti meg.

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 forint perköltséget. Határozatát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. pontjára, 26. § (1) bekezdésére és 28. § (1) bekezdésére alapította.

[6] A felperes által az alperes adatkezelői minőségét bizonyítandóan becsatolt okirati bizonyítékot a törvényszék nem találta alkalmasnak annak bizonyítására, hogy a per tárgyát képező, a kereseti kérelem szerinti konkrét közérdekű adatok az alperes birtokában vannak.

[7] Hangsúlyozta, hogy a felperes által csatolt okirat szerint az alperes parlamenti államtitkára eldöntendő kérdésre igennel válaszolt, azonban ebből többletinformáció arra vonatkozóan nem derül ki, hogy pontosan mely török védelmi ipari vállalat, mikor, milyen tartalmú szerződés, illetve szerződések alapján, mely ügyletekben volt beszállító és közvetítő a Magyar Honvédség beszerzéseiben. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kérdésre adott válaszból nem vonható le az a következtetés sem, hogy az esetleges szerződések megkötésére, részletes adataira vonatkozóan rögzített információk az alperes birtokában, illetve kezelésében lennének.

[8] A törvényszék érvei szerint a felperes által hivatkozott 48/2018. (XII. 21.) HM utasításból sem következik az, hogy a perbeli beszerzésekkel kapcsolatos információkkal az alperes rendelkezne. A HM-utasítás szerint ugyanis a HM Védelem Gazdasági Hivatal (VGH) kizárólagos jogosultsággal, a honvédelmi miniszter nevében eljárva, ajánlatkérőként végzi a védelmi és biztonsági beszerzések lefolytatását.