A Budapest Környéki Törvényszék B.26/2006/13. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 16. §, 200. §, 205. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 20. §, 36. §, 37. §, 71. §, 83. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 330. §, 331. §, 335. §, 338. §, 339. §] Bíró: Hainitsch Bayer Katalin

Megyei Bíróság

12.B.26/2006/13.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Megyei Bíróság a 12.B.26/2006. számú ügyben Székhelyén, a 2007. augusztus 28., szeptember 7., szeptember 24., október 30. és november 23. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

I.r. vádlott - születési helye, ideje, anyja neve, lakáscíme -

bűnös:

3 rb. hivatali visszaélés bűntettében

Ezért a bíróság a vádlottat megrovásban részesíti.

A bíróság 1 rb hivatali visszaélés bűntette és a társtettesként elkövetett csalás bűntette vádja alól felmenti.

II.r. vádlottat - születési helye, ideje, anyja neve, állandó lakcíme, tartózkodási

helye -

a társtettesként elkövetett csalás bűntette vádja alól felmenti.

A sértett kártérítési igényét a törvény egyéb útjára utasítja.

Az eddigi 29.100.- (huszonkilencezer-egyszáz) forint bűnügyi költségből kötelezi az I.r. vádlottat külön 3.360.- (háromezer-háromszázhatvan) forint megfizetésére, 25.740.- (huszonötezer-hétszáznegyven) forintot az állam visel.

Az ítéletnek a II.r. vádlottra vonatkozó felmentő rendelkezésének jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az állam megtéríti a II.r. védő részére az eljárás során az állam által nem előlegezett 80.000.- (nyolcvanezer) forint meghatalmazott védői díját.

I n d o k o l á s :

I.

A Megyei Főügyészség Nf.6256/2004/11. számú, 2006. március 7. napján kelt vádiratában az I.r. és a II.r. vádlottakkal szemben 1 rb. a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a.) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett csalás bűntette miatt, míg csak I.r. vádlottal szemben 4 rb. a Btk. 225. §-ába ütköző és aszerint büntetendő hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat.

Végindítványában az ügyész a 4. vádpont kivételével a vádirati tényállást fenntartotta. A 4. vádpont vonatkozásában indítványozta, hogy a bíróság az I.r. és II.r. vádlottakat a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a.) pontja szerint minősülő csalás bűntettének vádja alól bizonyítottság hiányában mentse fel.

Az I.r. vádlottal szemben a 4 rb. a Btk. 225. §-ába ütköző és aszerint büntetendő hivatali visszaélés bűntettének vádját továbbra is fenntartotta.

II.

A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a bíróság a következő tényállást állapította meg:

A vádlottak személyi körülményei:

Az I.r. vádlott egyetemet végzett, az első diplomáját történelem és néprajz szakon kapta, PhD fokozatot szerzett történelemből, a második diplomájaként - a jelen eljárás ideje alatt - jogi egyetemet végzett. Jelenleg munkanélküli, munkaügyi- és polgári per során 7 millió forint kártérítést kapott, ebből él. Nős, nettó jövedelme 190.000.- forint. Két kiskorú gyermekük van, 10 és 13 évesek. A vádlott személygépkocsi vagyonnal rendelkezik, "B" kategóriájú járművezetői engedélye van. Magyar állampolgár és magyar anyanyelvű, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete Területi Alapszervezetének a titkára, kitüntetése, tisztsége nincs. Sorkatonai szolgálatot teljesített, ahonnan honvédként szerelt le. Büntetlen előéletű, más eljárás nincs ellene folyamatban.

A II.r. vádlott szakközépiskolát végzett, építőipari szakképzettséggel rendelkezik, jelenleg alkalmi munka jelleggel üzleti tevékenységgel foglalkozik, havi nettó jövedelme 80-150 ezer forint közötti. Elvált, élettársa van, aki jelenleg külföldön dolgozik, havi nettó jövedelme 1000-1200 euró. Négy kiskorú gyermeke közül egy gyermek van a saját háztartásában, aki 5 éves, három gyermeke pedig különböző édesanyáknál van elhelyezve, akik után összesen havi 50 ezer forint gyermektartásdíjat fizet. Vagyontalan. "B" kategóriájú járművezetői engedéllyel rendelkezik. Magyar állampolgár, a sorkatonai szolgálatból tizedesként szerelt le. Büntetlen előéletű, de volt ellene eljárás az alábbiak szerint:

A Városi Bíróság B.Tm.270/2006/2. számú, 2006. július 7. napján jogerős határozatával visszaélés kulturális javakkal bűntettének kísérlete miatt 1 évre próbára bocsátotta.

Az I.r. vádlott 1997-ig tanár volt, majd előbb az egyik kerületi, utóbb pedig egy másik kerületi gyámhivatalban gyámügyi előadóként dolgozott.

A vádbeli időszakban köztisztviselő volt.

Az I.r. vádlottat a Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalába 2001. január 16. napján nevezték ki gyámhivatali ügyintézői munkakörbe, majd 2001. július 11. napján kelt kinevezéssel kapott megbízást a Városi Gyámhivatal vezetésére, mint osztályvezető. A közszolgálati jogviszonya felmentéssel 2004. július 12. napján szűnt meg. Az I.r. vádlott felett a munkáltatói jogokat a Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának jegyzője, a gyámhivatal tevékenysége feletti szakmai felügyeletet pedig a Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala látta el.

A gyámhivatal vezetőjének munkakörébe tartozott a gyámhivatal tevékenységének szervezése, vezetése, ellenőrzése, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 115. §-ában meghatározott, továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben a városi gyámhivatalok hatáskörébe utalt számos feladat közül a gondnoksági ügyekkel és az ehhez tartozó vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátása.

Az I.r. vádlott tevékenységéhez kapcsolódó jogosultságokat és kötelezettségeket, valamint a gondnokokkal fennálló kapcsolatot és a gondnok tevékenység feletti felügyeletet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban kormányrendelet) határozza meg. A kormányrendelet 134. § (1) bekezdése értelmében, ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek nincs olyan hozzátartozója, aki a gondnokság viselésére alkalmas, részére a gyámhivatal hivatásos gondnokot rendel ki. A (2) bekezdés szerint a hivatásos gondnok a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy.

A kormányrendelet 140. §-a határozza meg a gyám és a gondnok működése felügyeletének irányításának szabályait. E szerint a gyámhivatal a gyámot a gyermek, a gondnokot a gondnokolt érdekében megfelelő intézkedés megtételére utasíthatja.