A Budapest Környéki Törvényszék Bf.521/2007/13. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 331. §, 351. §, 370. §, 371. §, 372. §, 386. §]

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság számú ügyben 2008. év február hó 22. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A rágalmazás vétsége miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Városi Bíróság 2007. év június hó 27. napján kihirdetett ítéletét megváltoztatja:

Vádlottat az ellene nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmenti.

Megállapítja, hogy elkövette a becsületsértés szabálysértését.

Ezért őt figyelmeztetésben részesíti.

A költségviselésre vonatkozó rendelkezést helybenhagyja.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság vádlottat nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt megrovásban részesítette, és kötelezte, hogy fizessen meg magánvádlónak 5.000,- forint bűnügyi költséget.

Az ítélet ellen vádlott és védője felmentésért irányulóan jelentett be fellebbezést.

Fellebbezését a védő írásban is részletesen megindokolta. Ezt a másodfokú bíróság nyilvános ülésén fenntartva azzal érvelt, hogy a cselekmény nem bűncselekmény.

Álláspontja szerint a vádlott által tett kijelentés nem olyan mértékben sértő, amely alkalmas lenne a becsület csorbítására.

Hivatkozott arra is, hogy nem a magánvádló szubjektív megítélése, hanem az általános társadalmi közfelfogás az irányadó abban, hogy a becsület csorbítására alkalmas-e.

Vádlott rágalmazó tényeket nem állított, mindössze az Alkotmányban biztosított szabad véleménynyilvánítási jogát gyakorolta.

Magánvádló a jelen ügy tárgyát képező tényállás szempontjából közszereplőnek minősült, akinek ekként az élesebb kritikát is el kell viselnie.

Egyebekben kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú bíróság nem adott számot arról, hogy melyik tényállítást - ha ugyan annak is tekinthető - minősített becsületsértőnek.

A védő bűncselekmény hiányában kérte a vádlott felmentését.

Magánvádló perbeszédében közszereplői mivoltát vitatta, mert csak mindössze a háttérből támogatta az egyik jelöltet. Magánszemélyként érte sérelem, álláspontja szerint a "legyávázás" megengedhetetlen egy polgármester részéről.

Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

A fellebbezések eredményre vezettek.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a Be. 351.§ (2) bekezdésében felsorolt hiányosságoktól és hibáktól mentes, ezért a másodfokú bíróság a Be. 351.§ (1) bekezdése értelmében határozatát e tényállásra alapította.

A magánindítvány joghatályosságára vonatkozó megállapítást a másodfokú bíróság azzal egészíti ki, hogy az inkriminált újság utolsó oldalán lévő cikk nyelvtani szövegezésének tanúsága - "November 18-án hőseinkre emlékeztünk..." - szerint nyilvánvaló, hogy a lap csak ezt követően jelent meg, így a 2007. december hó 19-én benyújtott magánindítvány valóban joghatályos.

Az elsőfokú bíróság az alapos és körültekintő bizonyítási eljárás során a büntetőeljárás szabályait megtartotta, az ügy helyes ténybeli és jogi megítélése szempontjából szükséges bizonyítási eszközöket beszerezte és megvizsgálta. E tevékenysége során tett megállapításaival a másodfokú bíróság nagyrészt egyetértett.