Tippek

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

T/2840. számú törvényjavaslat indokolással - a lakástakarékpénztárakról

1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy

- ösztönözze a lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékosságot,

- megteremtse a lakáselőtakarékosság zárt és elkülönült rendszerben, biztonságos keretek között, állami támogatással történő lebonyolításának feltételeit,

törvényt alkot a lakástakarékpénztárakról.

A törvény hatálya

1. §

E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén az e törvényben meghatározott lakástakarékpénztárak által folytatott tevékenységre, e tevékenység felügyeletére.

Fogalmak

2. §

E törvény alkalmazásában:

a) megtakarítási idő: az első betételhelyezéstől az összegyűlt betét felvételéig eltelt idő;

b) megtakarítási évek: a betételhelyezés hónapjának első napjától számított évek (12 hónap) a betét felvételéig;

c) kollektív kamat: a lakáselőtakarékossági szerződésekben rögzített lakáskölcsön kamatoknak a ki nem utalt összes szerződéses összegben képviselt arányuk alapján súlyozott átlagos értéke;

d) kiutalási időpont: az az időpont, amikor a lakástakarékpénztár

meghatározza, hogy melyek azok a lakáselőtakarékossági szerződések, amelyek esetében a szerződéses összeget az adott időpontra megállapított kiutalási összegből ki tudja fizetni.

A lakástakarékpénztár

3. §

(1) A lakástakarékpénztár alapítására, működésére és felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi ....... törvényt (a továbbiakban: Hpt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A lakástakarékpénztár szakosított hitelintézet.

(3) A lakástakarékpénztár alaptevékenysége a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtés és hitelnyújtás.

(4) Lakáselőtakarékossági szerződést csak az e törvény előírásai szerint alapított és működtetett lakástakarékpénztár köthet.

(5) Lakástakarékpénztár legalább egy milliárd forint jegyzett tőkével alapítható.

(6) Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az általános szerződési feltételek a szerződések teljesíthetőségét nem mutatják tartósan garantáltnak, vagy a szerződéses összegek kiutalását méltánytalanul elhalasztanák, méltánytalanul hosszú minimális megtakarítási időket határoznak meg, vagy a betételhelyezők egyéb érdekeit nem védik elégségesen.

Az elnevezés védelme

4. §

A "lakástakarékpénztár" elnevezést, e fogalom jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett szakosított hitelintézet használhatja.

Ügynöki tevékenység

5. §

(1) A lakástakarékpénztár a 12. § b) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélye nélkül természetes és jogi személyek útján is gyakorolhatja.

(2) Az ügynök a lakástakarékpénztárral kötött megbízási szerződés alapján végzi közvetítői tevékenységét.

(3) Az ügynöknek megbízási díj (jutalék) csak a megkötött lakáselőtakarékossági szerződés után jár.

(4) Az ügynök megbízotti minőségében való károkozásáért a lakástakarékpénztár felelős.

(5) Az ügynök a közvetítői tevékenységet a lakástakarékpénztár által kiállított igazolvány alapján folytathatja.

(6) A lakástakarékpénztár az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal köteles az általa alkalmazott ügynökök névsorát az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek megküldeni. Az ügynökök jegyzékét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet félévente a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.

A lakáselőtakarékossági szerződés

6. §

(1) Lakáselőtakarékossági szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet a lakástakarékpénztárral :

a) devizabelföldi természetes személy saját nevében, saját maga javára, vagy természetes személy az általa megnevezett, devizabelföldi természetes személy (kedvezményezett) javára,

b) állami gondoskodásban élő gyermek, mint kedvezményezett javára, életkezdésének elősegítése céljából intézeti gyám, eseti gondnok, alapítvány, devizabelföldi természetes személy, társadalmi szervezet, egyház, illetőleg helyi önkormányzat,

c) lakásszövetkezet a tulajdonában, vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából,

d) társasházi lakások és a társasház nem lakás céljára szolgáló helyiségeinek tulajdonosai a közös tulajdonukban álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából.

(Az a)-d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: lakáselőtakarékoskodók.)

(2) Kedvezményezett lehet

a) a lakáselőtakarékoskodó közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján,

b) intézeti gyámság alatt álló gyermek (Csjt. 98. §) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, akinek a javára a lakáselőtakarékoskodó a lakáselőtakarékossági szerződést megkötötte.

7. §

(1) A szerződés olyan betét- és hitelszerződés, amelyben a lakáselőtakarékoskodó arra kötelezi magát, hogy a szerződéskötéskor egy összegben, vagy a megtakarítási idő alatt előre meghatározott rendszerességgel egyenlő részletekben történő befizetésekkel meghatározott forint összeget a lakástakarékpénztárnál betétként leköt, illetve elhelyez, a lakástakarékpénztár pedig a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén, az üzletszabályzatban rögzített módszer szerint a szerződésben meghatározott lakáscélú kölcsönt (a továbbiakban: lakáskölcsön) forintban nyújtja a lakáselőtakarékoskodó, illetve a nagykorú kedvezményezett kérésére.

(2) A szerződés meghatározott összegre (a továbbiakban: szerződéses összeg) szól, amely a lakáselőtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezés, a betétre jóváírt kamat, az állami támogatás, a támogatásra jóváírt kamat és a lakástakarékpénztár által folyósítandó lakáskölcsön együttes összegével egyenlő.

(3) A szerződésben meghatározott betéti és hitelkamat mértékét, illetve a lakáskölcsön teljes hiteldíjának mértékét a szerződés időtartama alatt nem lehet módosítani.

(4) A szerződés alapján lakástakarékpénztárnál elhelyezett betétből részösszeget kivenni nem lehet.

(5) Lakáskölcsönt csak akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a megtakarítási idő elérte a 4 évet és a szerződéses összeg lakáscélú felhasználásra kerül.

(6) A lakástakarékpénztár az általános szerződési feltételekben meghatározott módszer szerint a szerződési feltételeket teljesített lakáselőtakarékoskodók között sorrendet határoz meg. A sorrend meghatározásánál figyelembe vehető a szerződéses összeg nagysága, a megtakarított összeg, a jóváírt kamat és a lakáskölcsön törlesztésének vállalt feltételei. A lakástakarékpénztár e sorrend alapján határozza meg, hogy az adott kiutalási időpontban mely szerződések esetében kerülhet a szerződéses összeg kiutalásra. A lakáselőtakarékoskodónak, amennyiben igényli, a lakástakarékpénztár a lakáskölcsönt a szerződéses összeg kiutalási időpontjától számított három hónapon belül folyósítja, amennyiben a lakáselőtakarékoskodó teljesítette a lakáscélú felhasználás igazolására vonatkozó kötelezettségét.

8. §

E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:

a) a lakáselőtakarékoskodó, illetve amennyiben a szerződésben kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett

1. javára történő, a Magyar Köztársaság területén elhelyezkedő lakótelek vásárlása, lakás vagy családi ház vásárlása, építése, cseréje;

2. tulajdonában lévő lakás vagy családi ház bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása;

3. a tulajdonában lévő lakáshoz, családi házhoz szükséges, illetve a már beépített terület lakhatóságát javító, a következőkben felsorolt közművek, kommunális létesítmények kialakítása: járda, telefon-, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna építése és szerelése,

b) a lakásszövetkezet tulajdonában, vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerűsítése,

c) a társasházi lakások lakástulajdonosainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerűsítése,

d) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására hitelintézettől felvett kölcsön kiváltása.

9. §

(1) Ha a lakáselőtakarékoskodó kedvezményezettet nevez meg, eltérő megállapodás hiányában az elhelyezett betét és időarányos kamata felett a megtakarítás időtartama alatt a lakáselőtakarékoskodó rendelkezik. A lakáskölcsön folyósításakor, illetve a betét lakáscélú felhasználása esetén a nagykorú kedvezményezett a betét, a támogatás, a jóváírt kamatok, valamint a lakáskölcsön feletti rendelkezési jogot megszerzi.

(2) A lakáselőtakarékoskodó halála esetén a betételhelyezést a kedvezményezett vagy a lakáselőtakarékoskodó örököse azonos jogokkal és kötelezettségekkel folytathatja.

(3) A betételhelyezést a 6. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott lakáselőtakarékoskodó jogutódja illetőleg a 6. § (1) bekezdésének d) pontja esetében az új tulajdonos is folytathatja.

(4) A lakáselőtakarékoskodó személye a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével csak akkor változtatható, ha az új lakáselőtakarékoskodó az eredeti lakáselőtakarékoskodó közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont).

(5) A lakáselőtakarékoskodó betegség, katonai szolgálat, munkanélküliség esetén, vagy egyéb, az általános szerződési feltételekben rögzített fontos okból jogosult a szerződésben vállalt betételhelyezést szüneteltetni. A szüneteltetés időtartama a megtakarítási időbe nem számít bele.

A lakáskölcsön nyújtására és az áthidaló kölcsönre vonatkozó szabályok

10. §

(1) A lakástakarékpénztár a lakáskölcsönt a kiutalási összegből folyósítja. A kiutalási összeg a következő részekből áll: a lakáselőtakarékoskodók által befizetett betétek, a betétekre jóváírt kamatok, a jóváírt állami támogatás és annak kamatai, valamint a már lakáskölcsönt kapott lakáselőtakarékoskodók, illetve kedvezményezettek tőketörlesztései.

(2) A lakástakarékpénztár köteles az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek haladéktalanul jelentést tenni, ha az adott kiutalási időpontban a kiutalási összegből nem tudja azoknak a lakáselőtakarékoskodóknak, illetve kedvezményezetteknek a lakáskölcsön igényét sem kielégíteni, akik a szerződéses összeg 55%-át már megtakarították, elérték a minimális értékszámot és a megtakarítási idejük elérte a 4 évet. Ebben az esetben a lakástakarékpénztár a folyósítandó lakáskölcsön fedezetére az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével kölcsönt is felvehet. Amennyiben az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a továbbiakban nem látja biztosítottnak a szerződések teljesíthetőségét, a Hpt. szerinti intézkedéseket tesz és bírságot szabhat ki.

11. §

(1) A lakástakarékpénztár a (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő áthidaló kölcsönt nyújthat a lakáskölcsöntől eltérő feltételekkel legfeljebb a szerződéses összeg erejéig.

(2) Az áthidaló kölcsön olyan kölcsön, amelyet a lakástakarékpénztár kizárólag lakáselőtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek nyújthat lakáscélú felhasználásra, amennyiben a lakáselőtakarékoskodó a szerződéses összegnek legalább 25%-át már megtakarította és a megtakarítási ideje elérte a két évet.

(3) A lakástakarékpénztár áthidaló kölcsönt akkor nyújthat, ha a szerződésekből származó kötelezettségeit szerződésszerűen folyamatosan teljesíti.

(4) A lakáselőtakarékoskodó az áthidaló kölcsönt a lakástakarékpénztár által kiutalt szerződéses összegből fizeti vissza.

A lakástakarékpénztár biztonságos működése

12. §

A lakástakarékpénztár a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:

a) a lakástakarékpénztár szavatoló tőkéjének összesen 10%-át meg nem haladó mértékig tulajdoni részesedést szerezhet, kizárólag a Hpt. szerinti járulékos vállalkozásokban,

b) a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtési tevékenységhez kapcsolódóan pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) végezheti.

13. §

(1) A lakástakarékpénztár által felvett kölcsönök, illetve az általa kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (a továbbiakban együtt: felvett kölcsönök) állománya a 10. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével nem haladhatja meg a folyósított áthidaló kölcsöneinek állományát. A felvett kölcsönök állománya - beleértve a 10. § (2) bekezdésben foglalt esetet is - a kölcsönfelvételkor, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor nem haladhatja meg a betétállomány 40%-át.

(2) A felvett kölcsönök állományának alakulásáról a lakástakarékpénztár a folyamatos adatszolgáltatás körében jelentést tesz az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek.

14. §

Az 6. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti lakáselőtakarékoskodókkal kötött szerződések együttes szerződéses összege a szerződéskötés időpontjában nem haladhatja meg a lakástakarékpénztár összes szerződéséből eredő szerződéses összeg 15%-át.

15. §

(1) A lakástakarékpénztár a kiutalási összeget a (2)-(5) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével a betétek visszafizetésére, a betétekre jóváírt kamat és állami támogatás kifizetésére, az állami támogatás után jóváírt kamat kifizetésére, a lakáskölcsönök nyújtására és a lakáskölcsönök nyújtására szükség esetén általa felvett kölcsön tőketörlesztésére és e kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott számított hozamának kifizetésére használhatja fel.

(2) A lakástakarékpénztárnak a kiutalási összeg (1) bekezdésben meghatározott célokra fel nem használt része (a továbbiakban: szabad eszköz) tárgynegyedév első napján meglévő állományának legalább 50%-át készpénzben, számlapénzben, illetőleg a Magyar Állam által kibocsátott kötvényben, vagy kincstárjegyben kell tartania.

(3) A lakástakarékpénztár szabad eszközei tárgynegyedév első napján meglévő állományának legfeljebb 20%-át helyezheti ki egy évnél nem hosszabb lejáratra devizabelföldi hitelintézeteknél.

(4) A lakástakarékpénztár szabad eszközei tárgynegyedév első napján meglévő állományának legfeljebb 20%-át használhatja fel áthidaló kölcsönök nyújtására.

(5) A lakástakarékpénztár szabad eszközei tárgynegyedév első napján meglévő állományának legfeljebb 25%-át fektetheti be jelzáloghitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe.

16. §

(1) A lakáselőtakarékoskodók érdekének védelmében a szabad eszközök 15. § (2)-(5) bekezdése szerinti kihelyezésének hozamából a lakástakarékpénztár ráfordításai között elszámolva köteles kiegyenlítési céltartalékot képezni, illetve az előző évben megképzett kiegyenlítési céltartalékot kiegészíteni tárgyév december 31-én.

(2) A kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összegét a 15. § (2)-(5) bekezdése szerint kihelyezett szabad eszközök tárgyévi hozamának és a szabad eszközök tárgyévi átlagos állományának a kollektív kamat mértékével meghatározott kamatösszegének a különbözeteként kell kiszámítani.

(3) Amennyiben a meglévő kiegyenlítési céltartalék és a (2) bekezdés szerint számított kamatkülönbözet meghaladja a tárgyév december 31-ei betétállomány 10%-át, a lakástakarékpénztár nem köteles a 10%-ot meghaladó mértékben a meglévő kiegyenlítési céltartalékot kiegészíteni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kiegyenlítési céltartalékot a 10. § (2) bekezdése alapján felvett kölcsön után a tárgyévben időarányosan fizetendő kamat és az e kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott, a tárgyévre időarányosan számított kamata különbözetének kiegyenlítésére kell a lakástakarékpénztárnak felhasználnia.

17. §

A lakástakarékpénztár köteles az általa nyújtott lakáskölcsönt jelzálog bejegyeztetésével, illetve szükség esetén más biztosítékok kikötésével biztosítani.

Az általános szerződési feltételek

18. §

(1) A lakástakarékpénztár üzletszabályzatában köteles a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtési és hitelnyújtási tevékenység és az áthidaló kölcsön nyújtásának általános szerződési feltételeit meghatározni úgy, hogy az legalább a következőket tartalmazza:

a) a lakáselőtakarékoskodó és a lakástakarékpénztár által teljesítendő szolgáltatások mértéke és gyakorisága, továbbá a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei,

b) a szerződés alapján teljesítendő betételhelyezés után járó kamat mértéke,

c) a lakáskölcsön igénybevételének feltételei, a minimális megtakarítási hányad, a minimális értékszám, a hitelképesség vizsgálata során figyelembe vett szempontok, a lakáskölcsön megtagadásának esetei,

d) a lakáskölcsön kamatozása, illetve a teljes hiteldíj mértéke,

e) a lakáskölcsönt igénylők között felállított sorrend meghatározásának módja, a kiutalásra kerülő szerződések meghatározása, a lakáskölcsön esedékessége és folyósításának lebonyolítása,

f) a szerződés módosításának, különösen a szerződéses összeg felemelésének vagy csökkentésének, illetve a rendkívüli betételhelyezés feltételei és jogkövetkezményei,

g) a szerződés felmondásának esetei és jogkövetkezményei,

h) a betételhelyezés szüneteltetésének feltételei és maximális időtartama, valamint a betét átruházásának feltételei,

i) az áthidaló kölcsön igénybevételének lehetőségei.

(2) A lakástakarékpénztár köteles általános szerződési feltételeit olymódon meghatározni, hogy azok hosszú távon biztosítsák a lakáselőtakarékoskodók és a lakástakarékpénztár által vállalt kötelezettségek összhangját.

(3) Az általános szerződési feltételek módosításához az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélye szükséges.

A lakástakarékpénztár felügyelete

19. §

(1) A lakástakarékpénztár biztonságos működése és az ügyfeleinek érdekében az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a lakástakarékpénztárhoz - a működési engedély kiadásától számított 2 éven belül - ellenőrt nevez ki.

(2) Az ellenőr a helyszínen ellenőrzi az általános szerződési feltételek, különösen a hiteligény elbírálására és a szerződéses összeg kiutalására, valamint a lakáskölcsön folyósítására vonatkozó előírások betartását. A lakástakarékpénztár köteles az ellenőr számára a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni, valamint az ellenőrzés során szükséges üzleti könyvekhez, jelentésekhez, adatokhoz való hozzáférést biztosítani.

(3) Az ellenőr a (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során feltárt jogsértés vagy hiányosság esetén az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnél intézkedések megtételét, illetve bírság kiszabását kezdeményezi.

20. §

A lakástakarékpénztár szerződési állományát az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével más lakástakarékpénztárra ruházhatja át.

A lakáselőtakarékosság állami támogatása

21. §

(1) A devizabelföldi lakáselőtakarékoskodót, illetve a kedvezményezettet - legfeljebb az első nyolc megtakarítási év során - a lakáselőtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakáselőtakarékoskodó kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. Az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét a kormány rendeletben határozza meg.

(2) Az állami támogatás feltétele, hogy a lakáselőtakarékoskodóval kötött szerződésben szereplő lakáskölcsön kamatának mértéke ne haladja meg a 10%-ot.

(3) Ugyanazon személy javára, egy naptári évben csak egy szerződés után igényelhető az állami támogatás.

22. §

Az állami támogatás mértékét a kormány rendeletben állapítja meg.

A támogatási mérték módosítása a már megkötött szerződéseket nem érinti.

23. §

(1) Az állami támogatás összegét a központi költségvetés átutalja és a lakástakarékpénztár a lakáselőtakarékoskodó lakáselőtakarékossági számláján betétként jóváírja éves rendszerességgel a megtakarítási év leteltét követő két hónapon belül. A lakástakarékpénztár a jóváírt állami támogatást és annak kamatait a lakáselőtakarékoskodó számláján elkülönítve kezeli.

(2) Az állami támogatás összegének meghatározásánál nem minősül betétbefizetésnek az előző megtakarítási évben betétként elhelyezett összeg alapján a tárgyévben betétként jóváírt állami támogatás összege, valamint az az összeg, amelyre mint lakáscélú megtakarításra korábban adókedvezményt vettek igénybe.

24. §

(1) Az állami támogatásra való jogosultságot elveszti a lakáselőtakarékoskodó, ha a megtakarítási ideje a betét felvételekor nem érte el a 4 évet, vagy az összegyűlt betétjét nem lakáscélra használja fel. Amennyiben a betét felvételekor a megtakarítási idő még nem érte el a négy évet, a lakástakarékpénztár a lakáselőtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.

(2) Amennyiben a lakáselőtakarékoskodó betétszámláján az állami támogatást jóváírták és a megtakarítási ideje elérte, vagy meghaladta a 4 évet, az összegyűlt betétjének felvételekor, illetve a lakáselőtakarékosság állami támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott időn belül igazolnia kell a betét, illetve a szerződéses összeg lakáscélú felhasználását. Amennyiben a lakáselőtakarékoskodó az összegyűlt betétjének felvételekor úgy nyilatkozik, hogy nem lakáscélra kívánja felhasználni a betétösszeget, a lakástakarékpénztár a lakáselőtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.

(3) Amennyiben a lakáselőtakarékoskodó az állami támogatást felvette, a lakástakarékpénztár utólag is köteles ellenőrizni a betét, illetve a szerződéses összeg lakáscélú felhasználását.

(4) Ha a lakáselőtakarékoskodó felvette az állami támogatást, de a kormányrendeletben meghatározott időn belül nem igazolja a támogatással növelt betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenőrzés során nem tudja azt bizonyítani, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal, valamint a felvétel napjától számított időszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a központi költségvetésnek. Ez az összeg adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

(5) A lakáscélú felhasználás (3) bekezdésben előírt ellenőrzésének elmulasztása esetén, amennyiben a lakáselőtakarékoskodó nem lakáscélra használta fel az összegyűjtött betétjét, a lakástakarékpénztár a betétre jóváírt állami támogatás és az állami támogatás után a felvételéig jóváírt betéti kamat összegével készfizető kezesként felel.

Záró rendelkezések

25. §

E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.

Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg

a) az állami támogatás mértékét,

b) az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét,

c) a lakástakarékpénztár általános szerződési feltételeire vonatkozó

részletes szabályokat.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

1.

A törvényjavaslat alapvető célja új szakosított hitelintézeti típus bevezetése a lakáscélú előtakarékosság ösztönzése, valamint a lakásfinanszírozáshoz rendelkezésre álló források kiszélesítése céljából. A lakáscélú megtakarítás és a hozzá kapcsolódó hitelezés biztonságos hitelintézeti keretek között történő folytatásának érdekében elengedhetetlen a lakástakarékpénztárak alapításának, működésének és ellenőrzésének törvény keretében történő szabályozása. A törvény határozza meg az állami támogatás igénybevételének feltételeit is.

A szabályozás célja, hogy megalapozza a lakáselőtakarékossági tevékenységre specializálódott, zárt rendszerben, szakosított hitelintézetként működő lakástakarékpénztárak hosszú távú stabil működését. Ennek érdekében a más pénzügyi intézményekre vonatkozó szabályokon túlmenően speciális befektetési, tartalékképzési, felügyeleti előírásokat fogalmaz meg a törvényjavaslat. Az alaptevékenység mellett végezhető tevékenységeket a Javaslat jelentős mértékben korlátozza, annak érdekében, hogy a lakástakarékpénztárak ne veszélyeztessék alaptevékenységüket nagy kockázatot jelentő ügyletekkel, illetve fizetőképességük megőrzéséhez elegendő tartalékokkal rendelkezzenek. A törvényjavaslat védelmet kíván nyújtani a betételhelyezőknek. Részletesen szabályozza ennek érdekében a lakástakarékpénztár és a lakáselőtakarékoskodó között létrejött szerződés legfontosabb szabályait, valamint azokat az elemeket, amelyeket az általános szerződési feltételeknek tartalmazniuk kell. Nem határozza meg ugyanakkor a lakáselőtakarékossági szerződés konkrét feltételeit, csak a kereteit adja meg, s ezzel lehetővé teszi azt, hogy a lakástakarékpénztárak rugalmasan alakíthassák ki a versenykörnyezetben az általuk kínált konstrukciókat.

2.

A törvényjavaslatban szereplő lakáscélú előtakarékossági konstrukcióhoz hasonló modellt több országban pl. Németországban, Ausztriában és Franciaországban is sikeresen alkalmaznak. Két fő típusát lehet megkülönböztetni az előtakarékossági rendszereknek. A német Bauspar modell zárt rendszerben működik, a lakáskölcsönök folyósítása más betétes megtakarításaiból, illetve a már kölcsönt kapott ügyfelek törlesztéseiből történik. Egy sajátos finanszírozási körforgás jön létre. Amennyiben a betétekből, az állami támogatásból, a lakáskölcsönök tőketörlesztéséből álló kiutalási összeg nem elegendő az összes hiteligénylő kérelmének teljesítésére, a megtakarításaik alapján sorba állított ügyfelek egy részének várnia kell a kiutalásra. A zárt rendszer előnye, hogy lehetővé teszi az infláció, illetve a pénz- és tőkepiac alakulásától független fix kamatlábak alkalmazását mind a betéteknél, mind a hiteleknél. A betét- és hitelösszegeket a zárt rendszer esetében csak lakáscélra lehet felhasználni. A nyílt rendszerben működő francia modellben a megtakarító lehívhatja a kölcsönét a konkrét megtakarítási idő lejártakor, ehhez azonban nagyszámú olyan megtakarítóra van szükség, akik nem szándékoznak lakáscélú hitelt igénybe venni és betéteiket nem lakáscélra használják fel. A nyitott rendszerek, bár sikeresek lehetnek a források növelésében, de ugyanakkor jelentős támogatást igényelnek.

3.

A törvényjavaslat zárt rendszerben működő előtakarékossági üzletet szabályoz. A támogatást csak lakáscélú felhasználás esetén lehet igénybe venni. A lakástakarékpénztár piaci hitelfelvételi lehetőségei erősen korlátozottak. A lakáselőtakarékossági szerződés keretében az ügyfél arra vállal kötelezettséget, hogy egy általa meghatározott összeget előre meghatározott rendszerességgel befizet a lakástakarékpénztárba. A lakástakarékpénztár pedig a takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényében, az általános szerződési feltételekben meghatározott feltételek teljesülése esetén lakáscélra kölcsönt nyújt a betétesnek. A szerződésben a betéti kamat mellett a hitelkamatot is előre meg kell határozni, ezek mértéke rögzített, a szerződés időtartama alatt nem módosítható. A kamatlábak az inflációtól és a piac alakulásától függetlenek, általában alacsony mértékűek. Támogatás a törvényjavaslat szerint csak akkor kapcsolódik a megtakarításhoz, ha a lakáskölcsön kamata a 10%-ot nem haladja meg. A konstrukció nagy előnye az, hogy az ügyfél előre tudja, hogy milyen összeghez juthat hozzá a megtakarítási szakasz végén, és milyen terhei lesznek a kölcsön törlesztésekor.

4.

A törvényjavaslat más országokhoz hasonlóan támogatást nyújt a lakáscélú megtakarítónak. A hiteloldal támogatása az alacsony és fix kölcsönkamatok miatt szükségtelen. A betéti oldal támogatása azonban fontos, egyrészt a megtakarítások ösztönzése érdekében, másrészt a betétek alacsony kamatának ellensúlyozására.

A támogatásnál a figyelembe vett lakáscélú felhasználások köre tág, igénybe lehet venni lakótelek vásárlásához, lakás vagy családi ház építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, felújításához, helyreállításához, közművek és kommunális létesítmények kialakításához, társasházi lakások lakástulajdonosainak és lakásszövetkezet tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez, valamint az előbbi célok finanszírozására hitelintézettől felvett kölcsönök kiváltásához.

5.

A zárt rendszerű lakástakarékpénztárak működésének számos előnyös hatása lehet Magyarországon. Lehetővé teszi a jelenlegi előtakarékossági konstrukciónál a hitelnyújtáshoz kapcsolódó támogatás kiváltását a megtakarítást ösztönző, szélesebb körben felhasználható támogatási formával. A lakásvásárlás és -csere támogatása révén a lakásmobilitás élénkül. Forrást biztosítanak a lakástakarékpénztárak a jelenleg súlyos problémát jelentő, elmaradt felújításokhoz, valamint a közműfejlesztésekhez szükséges források előteremtéséhez. A saját kezdeményezést ösztönzi. Egységes rendszer kialakulását biztosítja a szervezett lakáscélú megtakarítások területén. A zárt, finanszírozási körforgáson alapuló rendszer lehetővé teszi a piaci kamatszinttől független, alacsony fix kamatlábak alkalmazását. Ez az intézmény azonban a lakásfinanszírozási és a lakástámogatási rendszernek csak egy részét képezi. Nem oldja meg teljes mértékben a lakáshoz jutáshoz szükséges hitelforrások előteremtésének problémáját. Az előtakarékoskodók várhatóan csak a kisebb lakásberuházások esetében, például felújításnál, vagy cserénél tudják a teljes költséget a lakástakarékpénztári forrásból fedezni.

Részletes indokolás

A törvény hatálya

Az 1. §-hoz

A törvényjavaslat szerint a törvény hatálya a lakástakarékpénztárak által a Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységre és e tevékenység felügyeletére terjed ki.

Fogalmak

A 2. §-hoz

A törvényjavaslat az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében meghatározza a törvény rendelkezéseiben szereplő fogalmakat.

A lakástakarékpénztár

A 3. §-hoz

A lakástakarékpénztár olyan szakosított hitelintézet, amelyre a hitelintézetekről és a pénzügyi szolgáltatásokról szóló 1996. évi..... törvényt (Hpt.) kell alkalmazni annak figyelembevételével, hogy a lakástakarékpénztárakról szóló törvény eltéréseket tartalmazhat. Lakástakarékpénztár legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével alapítható. A lakástakarékpénztár a törvényjavaslat szerint a Bankfelügyelettől kapott engedély alapján alaptevékenységként lakáselőtakarékossági szerződés szerinti betétgyűjtést és hitelnyújtást folytat. A lakáselőtakarékossági szerződésben a betételhelyezés és a kölcsönnyújtás összekapcsolódik. A lakástakarékpénztár összegyűjti az előtakarékoskodók betéteit és az előtakarékoskodóknak, illetve a kedvezményezetteknek a szerződésben, illetve a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén lakáscélú kölcsönt nyújt. Mind a betéti kamatok, mind a hitelkamatok mértéke előre rögzített.

A törvényjavaslat a lakáselőtakarékossági szerződés kötését csak lakástakarékpénztárak részére teszi lehetővé.

A törvényjavaslat a piacra lépést bankfelügyeleti engedélyhez köti. A Hpt.-ben előírtak mellett a működési engedély iránti kérelem elbírálása során a Bankfelügyelet vizsgálja az általános szerződési feltételek teljesíthetőségét, a szerződéses összegek kiutalására vonatkozó előírásokat is.

Az elnevezés védelme

4. §-hoz

A törvényjavaslat rendelkezik a lakástakarékpénztár elnevezésének védelméről, melynek célja az ügyfelek, illetve a lehetséges ügyfelek megtévesztésének megakadályozása.

Ügynöki tevékenység

5. §-hoz

A lakástakarékpénztár a lakáselőtakarékossági szerződések megkötésénél ügynöki hálózatot is igénybe vehet, az Állami Bankfelügyeletnek az egyes ügynökök személyére vonatkozó engedélye nélkül. A Hpt.-től eltérően ügynök magánszemély is lehet.

A lakáselőtakarékossági szerződés

6. §-hoz

A törvényjavaslat meghatározza a lehetséges lakáselőtakarékoskodók körét. Lakáselőtakarékossági szerződést köthetnek a devizabelföldi természetes személyek mellett a lakásszövetkezetek és a társasházi lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai is, valamint más személyek (pl. intézeti gyám, egyház) állami gondozásban élő gyermekek, mint kedvezményezettek javára. A lakásszövetkezetek és a társasházi lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai a közös tulajdonban álló épületrészek felújítására és korszerűsítésére használhatják fel a szerződéses összeget. A természetes személyek a szerződésben közeli hozzátartozójukat kedvezményezettnek jelölhetik meg.

7. §-hoz

A törvényjavaslat meghatározza a lakástakarékpénztár és az ügyfél között létrejött lakáselőtakarékossági szerződés legfontosabb feltételeit. A lakáselőtakarékossági szerződés a betétszerződés mellett egyben a lakástakarékpénztár meghatározott hitelösszeg folyósítására vonatkozó kötelezettség vállalását is tartalmazza. Az ügyfél a betétet befizetheti előre egy összegben, vagy előre meghatározott rendszerességgel egyenlő részletekben. A lakáselőtakarékossági szerződés előre meghatározott összegre szól. Ez a szerződéses összeg, amit a lakástakarékpénztár az ügyfél rendelkezésére bocsát a megtakarítási időszak végén, a kiutaláskor. Ennek az összegnek részét képezik a betétbefizetések, a jóváírt betéti kamatok, a jóváírt állami támogatás és annak kamatai, valamint a lakástakarékpénztár által nyújtott lakáskölcsön.

A betéti és hitelkamat, illetve a teljes hiteldíj előre rögzített, módosítani a szerződés időtartama alatt nem lehet.

Az ügyfél nem vehet ki a betétből részösszegeket. A megtakarító a megtakarítási időszak lejárta előtt csak a szerződés felmondása esetén veheti ki a betétjét.

A lakáskölcsön nyújtásának feltétele, hogy az ügyfél megtakarítási ideje elérje, vagy meghaladja a 4 évet és a szerződéses összeget lakáscélra használják fel. A lakástakarékpénztár zárt rendszerű működése miatt, a lakáskölcsön nyújtására speciális szabályok vonatkoznak. A lakástakarékpénztár a szerződéses összeg nagysága, a megtakarított összeg, a jóváírt kamatok és a lakáskölcsön törlesztésének előre meghatározott feltételei alapján értékszámot határoz meg minden egyes szerződésre. Az aktuális értékszámok alapján az előtakarékoskodók között sorrendet állapítanak meg. A lakástakarékpénztár e sorrend alapján határozza meg, hogy az adott kiutalási időpontban, ami általában minden negyedév első napja, mely szerződéseknél tudja az e célra rendelkezésére álló forrásból a szerződéses összegeket kifizetni. Azok a szerződések, amelyek az adott kiutalási időpontban nem kerülhettek be a kiutalt szerződések közé, a következő kiutalási időpontban az új értékszám alapján kerülnek be a sorrendbe. A szerződéses összeget kiutalás esetén a lakástakarékpénztár a kiutalás időpontjától számított 3 hónapon belül folyósítja, ha az ügyfél teljesítette a lakáscélú felhasználás igazolására vonatkozó kötelezettségét.

8. §-hoz

A törvényjavaslat meghatározza, hogy a lakáskölcsönök nyújtásánál, illetve a támogatás folyósításánál mit lehet lakáscélú felhasználásnak tekinteni. Amennyiben kedvezményezettet jelöltek meg a szerződésben, a lakáscél a kedvezményezett részére történő lakásvásárlást, lakásépítést, illetőleg a kedvezményezett tulajdonában lévő lakás felújítását stb. jelenti.

9. §-hoz

A törvényjavaslat szerint, ha a lakáselőtakarékossági szerződésben kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett nagykorúvá válásával a lakáskölcsön folyósításakor, illetve - amennyiben nem tart igényt a lakáskölcsönre - a betét lakáscélú felhasználása esetén megszerzi a szerződéses összeg, illetve a betétösszeg feletti rendelkezési jogot. A megtakarítás időtartama alatt viszont a lakáselőtakarékoskodó rendelkezik a betét felett, ha ettől eltérően nem rendelkeztek.

A lakáselőtakarékossági szerződések átruházásának megakadályozása érdekében a törvényjavaslat kiköti, hogy a lakáselőtakarékoskodó személye csak akkor változtatható, ha az új lakáselőtakarékoskodó az eredeti lakáselőtakarékoskodó közeli hozzátartozója. A lakáselőtakarékoskodó halála esetén a betételhelyezést a kedvezményezett, vagy az örökös folytathatja. Lakásszövetkezet megszűnése esetén a betételhelyezést a jogutódja folytathatja, társasházi lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség eladása esetén pedig - a társasház közös részeinek felújítása céljából kötött szerződést - a lakás, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiség új tulajdonosa.

A lakáselőtakarékoskodó, amennyiben az aktuális élethelyzete nem teszi lehetővé, hogy a rendszeres betételhelyezést folytathassa szüneteltetheti a megtakarítást. Ebben az esetben viszont a szüneteltetés időtartamát a megtakarítási időszak számításánál nem lehet figyelembe venni. A lakáskölcsön nyújtására és az áthidaló kölcsönre vonatkozó szabályok 10. §-hoz

A lakástakarékpénztár a kiutalási összegből teljesíti a lakáskölcsön igényeket. A kiutalási összeg meghatározott kiutalási időpontokra számított összeg, amelynek részét képezik a kiutalási időpontig befizetett és jóváírt betétek, a betétre jóváírt kamatok, a betétre jóváírt állami támogatások és azok kamatai, a már kölcsönt kapott ügyfelek tőketörlesztései, valamint kamattörlesztéseinek a betéti kamatot meg nem haladó része. A kiutalási összeg nagyságától függ, hogy az adott időpontban mekkora összegű lakáskölcsönt képes folyósítani a lakástakarékpénztár.

A törvényjavaslat a lakástakarékpénztár biztonságos működése érdekében csak meghatározott esetben és korlátozott mértékben teszi lehetővé azt, hogy a pénzintézet a lakáskölcsönök nyújtásához hitelt vegyen fel a pénz- és tőkepiacról. Erre csak akkor van a lakástakarékpénztárnak lehetősége, ha az adott kiutalási időpontban nem tudja teljesíteni a kiutalási összegből olyan lakáselőtakrékoskodó (illetve lakáselőtakarékoskodók) kölcsönigényét, aki már legalább négy éve takarékoskodik és megtakarítása - folyamatos betételhelyezés, vagy a kamatjóváírások következtében - elérte a szerződéses összeg 55%-át. A külső hitelfelvétel korlátozása elengedhetetlen, mert a piaci kölcsön kamatlába várhatóan jóval magasabb lesz, mint a lakáskölcsön kamatlába, ezért a nagymértékű külső forrásbevonás veszélyeztetné a pénzintézet működését. A lakáskölcsön nyújtását szolgáló piaci kölcsönfelvételhez az Állami Bankfelügyelet engedélye szükséges.

11. §-hoz

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a lakástakarékpénztár piaci kamatozású áthidaló kölcsönt nyújthasson azoknak az előtakarékoskodóknak, akik részére még nem utalták ki a szerződéses összeget, mégis lakáscéljaikat előbb szeretnék megvalósítani. A lakáselőtakarékoskodó akkor kérelmezhet áthidaló kölcsönt, ha a betétbefizetése már elérte a szerződéses összeg negyedét és már legalább két éve takarékoskodik. Az áthidaló kölcsön nagysága nem lehet nagyobb, mint a lakáselőtakarékoskodó szerződésében szereplő szerződéses összeg, hiszen a visszafizetése a szerződéses összegből történik annak kiutalásakor. Az ügyfél ugyanis az áthidaló kölcsön kamatának törlesztése mellett a megtakarítását is folytatja, hogy kiválthassa az áthidaló kölcsönét a kedvezőbb kamatozású lakáskölcsönnel.

A lakástakarékpénztár csak abban az esetben vállalkozhat áthidaló kölcsönök nyújtására, ha a lakáselőtakarékossági szerződésekből származó kötelezettségeit a kiutalási összegből szerződésszerűen teljesítette. Nem lehetséges tehát az, hogy a lakáshitelre a jogosultságot már megszerzett lakáselőtakarékoskodó nem kapja meg a lakáshitelt, hanem helyette áthidaló kölcsönt kap, piaci feltételekkel.

A lakástakarékpénztár biztonságos működése

12-13. §-hoz

A lakástakarékpénztár a lakáselőtakarékossági szerződés alapján végzett betétgyűjtésen és hitelnyújtáson, valamint a hozzá kapcsolódó áthidaló kölcsön nyújtásán kívül egyéb tevékenységet csak korlátozott mértékben végezhet. A törvényjavaslat ezzel a hitelintézet kockázatát kívánja mérsékelni, illetve a zárt rendszerben történő működést kívánja biztosítani.

14. §-hoz

Ugyancsak a lakástakarékpénztár által vállalt kockázat csökkentését szolgálja az az előírás, miszerint a társasházi lakások és a lakásszövetkezetek esetében nem köthető meg a szerződés, ha az ilyen szerződések részaránya az össze szerződéses állományban magas lenne. A nem természetes személyek ugyanis várhatóan nagyobb összegű betételhelyezésre és kölcsönfelvételre szerződnek, ami fennakadásokat okozhat a folyamatos kölcsönnyújtásban.

15. §-hoz

A törvényjavaslat előírja a lakástakarékpénztár szabad eszközeinek - a kiutalási összeg időlegesen fel nem használt része - a befektetési módját. A befektetések biztonsága és kellő likviditása érdekében a szabad eszközök legalább felét a magyar állam által kibocsátott kötvényekben, kincstárjegyben, illetve készpénzben és számlapénzben kell tartani.

16. §-hoz

A lakástakarékpénztárnak a szabad eszközök befektetéséből származó hozamának azt a részét, amely meghaladja az általa kínált lakáskölcsönök átlagos kamatával számított összeget, kiegyenlítési céltartalékba kell helyeznie. Ezt az összeget úgy kell kiszámítani, hogy a szabad eszközök tárgyévi hozamából le kell vonni a szabad eszközök tárgyévi átlagos állományának a kollektív kamat mértékével megállapított kamatösszegét. E céltartalékot a piacról szükség esetén lakáskölcsönök nyújtásához felvett hitelek kamatai és az ügyfél által fizetett lakáskölcsön kamatok közötti különbség fedezésére használja fel a lakástakarékpénztár. A kiegyenlítési céltartalékot legalább a betétállomány 10 %-ának eléréséig kell megképezni, amennyiben a szabad eszközök hozama erre lehetőséget nyújt. A lakástakarékpénztár azonban saját döntése alapján nagyobb mértékű kiegyenlítési céltartalékot is képezhet.

17. §-hoz

A törvényjavaslat előírja, hogy a lakáskölcsönök nyújtásának biztonságát megfelelő garanciákkal kell erősíteni. Ez lehet jelzálogjog kikötése, illetve más biztosíték is. Az általános szerződési feltételek

18. §

A lakáselőtakarékoskodók védelme, megfelelő tájékozódásuk biztosítása érdekében a törvényjavaslat részletesen felsorolja, hogy a lakástakarékpénztár általános szerződési feltételei mit tartalmazzanak. Az általános szerződési feltételekben szerepeltetni kell a lakáselőtakarékossági szerződés megkötése esetén az ügyfelet és a lakástakarékpénztárat terhelő kötelezettségeket, illetőleg a szerződés által biztosított jogokat.

A lakástakarékpénztárnak a lakáselőtakarékossági konstrukcióra vonatkozó általános szerződési feltételeket (például betéti kamat, hitelkamat, megtakarítási idő, lakáskölcsön futamideje) úgy kell megállapítania, hogy azok biztosítsák az adott konstrukciónál a megtakarítások, a hitelkihelyezések és a törlesztések összhangját.

Miután az általános szerződési feltételeket a lakástakarékpénztár egyoldalúan határozhatja meg, az ügyfél védelme érdekében a törvényjavaslat az Állami Bankfelügyelet engedélyéhez köti az általános szerződési feltételek megállapítását és módosítását is. A lakástakarékpénztárak felügyelete

19. §-hoz

Az Állami Bankfelügyelet nemcsak az engedélyezésnél, hanem a lakástakarékpénztárak folyamatos működésénél is szélesebb körű ellenőrzést végez, mint az egyéb pénzintézeteknél. Minden egyes lakástakarékpénztárhoz ellenőrt nevez ki, aki az általános szerződési feltételek és egyéb előírások, különösen pedig a kiutalásra és a kölcsönfolyósításra vonatkozó jogszabályok betartását vizsgálja.

20. §-hoz

A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a lakástakarékpénztár, amennyiben ez szükségessé válik az Állami Bankfelügyelet engedélyével átruházhatja szerződéseit egy másik lakástakarékpénztárra. A lakáselőtakarékosság állami támogatása 21. §-hoz

A központi költségvetés a lakáscélú megtakarítás ösztönzése és a betétek alacsony kamat miatti reálérték-vesztésnek mérséklése érdekében állami támogatást nyújt a lakáselőtakarékoskodóknak meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az állami támogatás a lakáselőtakarékoskodó betétszámláján kerül jóváírásra. Állami támogatás csak azoknál a lakáselőtakarékossági szerződéseknél nyújtható, melyeknél a szerződésben meghatározott lakáskölcsön kamatlába nem haladja meg a 10 %-ot.

Amennyiben egy lakáselőtakarékoskodó több szerződést is kötött, de mindegyik szerződése különböző személy javára szól (például az egyik a szerződéskötő javára, a másik pedig gyermeke javára), akkor mindegyik szerződés után jogosult a támogatás igénylésére. Amennyiben ugyanaz a személy több lakáselőtakarékossági szerződést kötött a saját nevében, vagy saját nevére kötött szerződése mellett van egy olyan szerződés, amelyikben kedvezményezett, vagy több szerződésben szerepel kedvezményezettként, akkor csak egy szerződés után jár részére az állami támogatás.

22- 24. §-hoz

Az állami támogatás minden megtakarítási év letelte után a lakáselőtakarékoskodó igénylése, illetve annak elbírálása alapján jóváírásra kerül a megtakarító betétszámláján. A betéti kamattal növelt támogatás kifizetésének feltétele azonban az, hogy a lakáselőtakarékoskodó megtakarításiideje elérje, vagy meghaladja a 4 évet és a betétösszeget lakáscélú felhasználásra vegyék igénybe. A lakáselőtakarékoskodó részére tehát akkor is jár folyamatosan az éves támogatás, ha 4 évnél hosszabb a megtakarítási ideje, de legfeljebb az első nyolc megtakarítási év után vehető igénybe. A lakástakarékpénztár a lakáscélú felhasználást ellenőrzi. Ennek érdekében bekéri a lakáselőtakarékosság állami támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott dokumentumokat. Amennyiben az ügyfél a betét felvételekor közli, hogy azt nem lakáscélra fordítja, számlájáról levonják az addig jóváírt támogatásokat és annak kamatait. Ha a lakáselőtakarékoskodó felvette a támogatással növelt betétösszeget, illetve a szerződéses összeget, de az állami támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott időn belül nem igazolta a lakáscélú felhasználást, a kamattal növelt támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat időarányos összegével növelt összegben vissza kell fizetnie.

Abban az esetben, ha a lakástakarékpénztár nem ellenőrizte a jogszabályokban előírtaknak megfelelően a lakáscélú felhasználást, akkor a betéti kamattal növelt támogatás összegéért készfizető kezesként felel.

Záró rendelkezések

25. §-hoz

A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a törvény a Hpt.-vel egy időben, 1997. január 1-én lép hatályba.

26. §-hoz

A törvényjavaslat felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy rendeletben határozhassa meg az állami támogatás mértékét, az állami támogatásra és a lakástakarékpénztár általános szerződési feltételeire vonatkozó részletes előírásokat.

27. §-hoz

A törvényjavaslat módosítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt annak érdekében, hogy a korábbi lakáselőtakarékossági szerződésekhez kapcsolódó jövedelemadó-kedvezmény kifutását meghatározza és biztosítsa az új rendszerbe történő átmenetet a korábban igénybe vett adókedvezményre vonatkozó visszafizetési kötelezettség nélkül. Módosítja továbbá a törvényjavaslat az Szja. törvényt annak érdekében, hogy adómentes legyen a lakáselőtakarékoskodóknak nyújtott állami támogatás, valamint azért, hogy kizárja a törlesztési adókedvezmény nyújtását a lakástakarékpénztár által nyújtott lakáskölcsön törlesztése esetén.

Tartalomjegyzék