A Pécsi Ítélőtábla Bf.428/2013/10. számú határozata rablás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 85. §, 321. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 335. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 43. §, 365. §] Bíró: Tóth Sándor

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.III.428/2013/10. szám

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2014. évi május hó 6. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság a rablás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Zalaegerszegi Törvényszék 2.B.31/2012/61. számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a magánfél1 polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a bűncselekmények megnevezése - helyesen - 2 rb. folytatólagosan elkövetett rablás bűntette (1-2. tényállási pont), rablás bűntettének kísérlete (3. tényállási pont), rablás bűntette (5. tényállási pont), 2 rb. folytatólagosan elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette (1/a., 1/b. tényállási pont), 5 rb. személyi szabadság megsértésének bűntette (1/a., 2/a., 5. tényállási pontok).

A kiszabott szabadságvesztés tartamába a 2013. évi szeptember hó 26. napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt továbbmenően beszámítja.

I n d o k o l á s

A Zalaegerszegi Törvényszék vádlott bűnösségét 2 rb. folytatólagosan jelentős értékre, fegyveresen elkövetett rablás bűntettében (Btk.321.§ (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont), fegyveresen, jelentős értékre elkövetett rablás bűntettének kísérletében (Btk.321.§ (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont), fegyveresen elkövetett rablás bűntettében (Btk.321.§ (1), (4) bekezdés a) pont), rablás előkészületének vétségében (Btk.321.§ (6) bekezdés), 2 rb. folytatólagosan, fegyveresen elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében (Btk.175.§ (1), (3) bekezdés g) pont), 5 rb. fegyveresen elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében (Btk.175.§ (1), (3) bekezdés g) pont), valamint 2 rb. egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettében (Btk.277/A.§ (1) bekezdés a) pont) állapította meg.

E bűncselekmények miatt a vádlottat halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra, valamint 15.900.000 forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra legkorábban 20 év eltelte után bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a Tapolcai Városi Bíróság 3.B.147/2009/5. számú ítéletével kiszabott, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtásáról, továbbá a sértettek által előterjesztett polgári jogi igény elbírálása alapján, az okozott kár megtérítéséről. A magánfél1 kárigényét a megítéltet meghaladó mértékben elutasította, a zrt1 polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. Határozott az illeték megfizetéséről, a bűnjelekről, végül a felmerült bűnügyi költség részbeni megfizetésére kötelezte a vádlottat.

Az első fokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője a tényállás 2/b., valamint 3. pontjában írt cselekmények kivételével felmentés, illetve a kiszabott büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján is a tényállás kisebb mértékű kiegészítése mellett az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A másodfokú bíróság a bejelentett fellebbezéseket nem találta megalapozottnak.

A jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§ (1) bekezdése értelmében a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül.

Az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást, ennek keretében maradéktalanul teljesítette a korábban eljárt másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést elrendelő határozatában írtakat. A bizonyítási eljárást úgy folytatta le, hogy nem ragaszkodott mereven a hatályon kívül helyező végzéshez hanem figyelembe vette a megismételt eljárás során felmerült új körülményeket is. Ilyen volt a ... házaspár esetében lefolytatott felismerésre bemutatás értékelése. A megismételt eljárásban felmerült annak lehetősége, hogy az említett tanúk a vádlottat már a rendőrség épületében az eljárási cselekményt megelőzően láthatták. E körülményre figyelemmel a törvényszék a tanúk kihallgatásáról határozott, és vallomásukat a feltárt adatok tükrében értékelte. Az eljárási szabályok betartása mellett került sor a hatályon kívül helyező végzésben előírt bizonyítási kísérlet lefolytatására is.

Az elsőfokú bíróság a beszerzett bizonyítékokat részletesen, a logika szabályainak megfelelően értékelve adott számot ténymegállapításairól.

A megállapított tényállás túlnyomórészt mentes volt a Be.351.§ (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az - figyelemmel a Be.352.§ (1) bekezdésének a) pontjára - az iratok tartalma alapján mindössze kisebb mértékű kiegészítésre szorult:

A tényállás 1/b. pontjában írt cselekmény elkövetési időpontja helyesen 2010. év július hó 21. napja.

A vádlott az egyik alkalmazottat, sértett1t a fegyvernek látszó tárggyal fejbe is ütötte; az ütés következtében a sértett homlokának középső részén duzzanattal járó, nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A sértett a könnyű testi sértés vétsége miatt magánindítványt nem terjesztett elő (Sértett1 tanú nyomozás során tett vallomása a nyomozati iratok 1931. oldalán, ambuláns lap a nyomozati iratok 1935. és 1939. oldalain, valamint B.20/2011. számú elsőfokú eljárás 23. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyve).

A tényállás 2/a.-2/b. pontjában írt cselekmény vonatkozásában a zrt1 2011. január 28-án a magánfél1 sértettnek kártérítés címén 8.500.000 forintot utalt át, így az okozott 9.204.000 forint kárból ez az összeg térült meg (B.31/2012. számú bírósági iratok).

A tényállás 6/a. pontjában szereplő cselekmény vonatkozásában az eltulajdonított rendszám helyesen ... (elsőfokú ítélet 7. oldalán).

A vádlott vagyon elleni bűncselekményeivel a különböző pénzintézeteknek összesen 22.471.961 forint kárt okozott, amelyből a biztosító által megtérített összeg 15.900.000 forint.

A fenti kiegészítésekkel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a Be.352.§ (2) bekezdése alapján irányadó volt a fellebbezési eljárásban is.

Az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy az ügyben felmerült több bizonyíték, a biztonsági kamera felvételei, valamint ez alapján szakértő1 antropológus szakértő véleménye a cselekménysor valamennyi esetére vonatkozott. Az antropológus szakértő által elvégzett összehasonlító analizálás alapján volt rögzíthető, hogy az 1/a., 1/b., 2/a., 3. és 5. cselekményről készült felvételeken szereplő elkövető személye egymással igen nagy fokú hasonlóságot mutatott.

Úgyszintén a cselekmények mindegyikére jellemző sajátosságként határozható meg az elkövetés körülményeinek, módjának egyező jellege (az elkövetési időpont, az elkövető viselkedésében megmutatkozó azonosság, arcot, alakot leplező, fedő ruházat, öltözék jellegének, bal-jobb kéz váltogatott használatának, hamis rendszámmal ellátott gépkocsi használatának azonossága). Mivel a 2/b. és a 3. pontban írt cselekmény végrehajtását a vádlott elismerte, logikus volt az 1/a., 1/b., 2/a-b., 3. és 5. cselekmények elkövetőjének egyezőségére vont következtetés.