A Debreceni Ítélőtábla Bf.519/2017/7. számú határozata kábítószer-kereskedelem bűntette (JELENTŐS mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 118. §, (2) bek., 348. §, (1) bek., 349. §, (1) bek., 351. §, (1) bek., 354. §, (5) bek., 361. §, (1) bek., 371. §, (1) bek., 372. §, (1) bek., 2012. évi C. törvény (Btk.) 35. §, (2) bek., 74. §, (1) bek. a) pont, (1) bek. a) pont, 75. §, (1) bek. a) pont, 80. §, (2) bek., 92. §, (1) bek., (2) bek.] Bírók: Diószegi Attila, Elek Margit, Szabó József

Debreceni Ítélőtábla

Bf.III.519/2017/7.

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben, 2017. évi november hó 21. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

ítéletet:

A jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt I.rendű vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Nyíregyházi Törvényszék 2017. évi június hó 13. napján kihirdetett 3.B.879/2016/28. számú ítéletének a fellebbezéssel érintett vádlottakra vonatkozó részét megváltoztatja a következők szerint.

I. r. vádlott szabadságvesztés büntetését 7 (hét) év 6 (hat) hónapra, II. r. vádlottét 8 (nyolc) év 2 (kettő) hónapra súlyosítja.

I. r. vádlott szabadságvesztés büntetésének végrehajtási fokozata börtön.

I. r. vádlottal szemben 260 000 (kettőszázhatvanezer) forintra vagyonelkobzást rendel el.

Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből I. r. vádlottat helyesen 1 733 035 (egymillió-hétszázharmincháromezer-harmincöt) forint terheli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének jelzett részét helybenhagyja.

Az I. r. vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítja a szabadságvesztés tartamába.

I. r. vádlott lakcíme: ...szám.

I n d o k o l á s

A Nyíregyházi Törvényszék ítélete ellen az ügyész I. r. és a távollévő II. r. vádlottal szemben a büntetések súlyosítása végett jelentett be fellebbezést, míg III. r., valamint IV. r. vádlott vonatkozásában tudomásul vette azt.

I. r. vádlott és a védője három napot fenntartva e határidőn belül a büntetés enyhítése érdekében éltek jogorvoslattal, míg II. r. vádlott védője elsősorban bizonyítékok hiányában történő felmentés, másodsorban a kiszabott büntetés enyhítése céljából jelentett be fellebbezést. A II. r. vádlottól a számára hirdetményi úton kézbesített határozattal szemben nem érkezett jogorvoslat.

A fellebbviteli főügyészség az átiratában az ügyészi fellebbezést az érintett vádlottakkal szemben fenntartotta, alaptalannak ítélve a védelmi jogorvoslatokat, és a büntetések számottevő súlyosítását indítványozta. A másodfokú nyilvános ülésen az indítványát azzal egészítette ki, hogy az I. r. vádlott esetében 750 000 forintra, míg a II. r. vádlott vonatkozásában 5 000 000 forintra vagyonelkobzást rendeljen el a bíróság.

I. r. vádlott védője a másodfokú eljárásban előadott perbeszédében vitatta a kereskedői magatartás egyértelmű bizonyítását, miként a vagyonelkobzásra tett ügyészi indítvány helytállóságát is, mivel álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatokból nem lehet meghatározni azt, hogy védence gazdagodott-e, ha igen, akkor ez pontosan milyen összeg. Mindezek miatt a büntetés enyhítésére tett indítványt a vagyonelkobzás alkalmazásának elutasítása mellett.

II. r. vádlott védője a korábban tett kétirányú indítványát továbbra is fenntartotta azt hangoztatva, hogy nincs kellő bizonyíték a vád tárgyává tett kimagasló tárgyi súlyú bűncselekmény megállapítására, ezért változatlanul elsődlegesen védence bizonyítékok hiányában történő felmentését kérte, amennyiben erre a másodfokú bíróság nem találna törvényes lehetőséget, akkor a büntetés jelentős enyhítését.

A III. és IV. r. vádlottak tudomásul vették a törvényszék döntését, ezért az velük szemben 2017. június 13. napján jogerőre emelkedett, így e vádlottakra a Be. 349. §-ának (1) bekezdése alapján a felülbírálat nem terjed ki.

Az ítélőtábla a jogorvoslatokkal érintett vádlottak esetében a Be. 348. §-ának (1) bekezdése értelmében az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 361. §-ának (1) bekezdését alkalmazva nyilvános ülésen bírálta felül. Megállapította, hogy a Nyíregyházi Törvényszék az eljárási szabályokat körültekintően betartotta, eljárási szabálysértést a fellebbezések sem kifogásoltak. A tényállást elsősorban I. r. vádlott elfogadott beismerő vallomására, továbbá a III. és IV. r. vádlott-társak nyilatkozatára, a lefoglalt tárgyi bizonyítékokra, valamint a tanúk vallomására és az igazságügyi vegyész, orvos és elmeorvos, továbbá toxikológus szakértők véleményére alapította. Szem előtt tartotta a Be. 118. §-ának (2) bekezdésében rögzítetteket, miszerint a terhelt beismerése esetén is be kell szerezni az egyéb bizonyítékokat. Erre már csak azért is szükség volt, mert a nyomozás során később I. r. vádlott a beismerő vallomását megváltoztatta, és tagadta, hogy kábítószerrel kereskedett. Az elsőfokú bíróság részletesen vizsgálta a vallomás megváltoztatásának okait, és meggyőző érveléssel foglalt állást abban, hogy miért e vádlott beismerő vallomása az, amit elfogadott, és miért vetette el a megváltoztatott gyanúsítotti vallomást. Ezen indokokat az iratok is alátámasztják.

A törvényszék a teljeskörben feltárt bizonyítékokat a mérlegelési körébe vonta, azokat egyenként és összességében értékelte, indokolási kötelezettségét a szükséges mértékben teljesítette.

A tényállás megalapozott, ezért a Be. 351. §-ának (1) bekezdése alapján az ítélőtábla számára a másodfokú eljárásban irányadó.