A Fővárosi Törvényszék G.40390/2013/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 218. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. §] Bíró: Győriné dr. Filep Éva

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

1027 Budapest, Varsányi Irén u. 40-44.

1535 Budapest, Pf.: 887.

ügyszám: 22.G.40.390/2013/6.

A Fővárosi Törvényszék a Dr. Léhmann György ügyvéd (fél címe 1) által képviselt I.rendű felperes neve (cím.) I. r., II.rendű felperes neve (cím.) II. r. és III.rendű felperes neve (cím.) III. r. felperes által a ... jogtanácsos által képviselt alperes neve. (alperes címe.) alperes ellen szerződés érvénytelensége iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bírósághoz 3 példányban benyújtandó, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére és összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, avagy a fellebbezés csupán az ítélet indokolása ellen irányul, a felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

A fellebbező fél számára a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

Indokolás:

Az I. és II. r. felperesek, mint adósok, és a III. r. alperes, mint kezes - valamennyien zálogkötelezettek - illetve az alperes, mint hitelező között 2008. március 25-én "Önálló zálogjoggal és készfizető kezességvállalással biztosított szabadfelhasználású kölcsönszerződés deviza-alapú kölcsönhöz hitelkiváltásra" megnevezésű szerződés jött létre.

(A szerződés mindvégig egy "Adós"-ként említi a felpereseket.)

A szerződés 1.1. pontjában az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a felperesek részére 23.864,- CHF összegű kölcsönt nyújt, melynek forintban történő folyósítását legfeljebb 3.500.000,-Ft összeg erejéig vállalt, azzal hogy az összegből az alperes 3.172.466,-Ft-ot az alperes a ... Zrt. megjelölt számlájára utal át, a felperesek által 2006. május 3-án kötött szerződésből eredő kölcsöntartozás visszafizetéseként. A szerződés szerint az alperes az általa "alkalmazott és Hirdetményében megjelentetett hitelkonverziós vételi árfolyamon forintra átváltja" és folyósítja a kölcsönt.

A felek önálló zálogjogot alapítottak az I. és II. r. felperes tulajdonában a III. r. felperes haszonélvezeti jogával terhelt ingatlanra.

A szerződés 3.3. pontjában a kamat mértékét évi 6,6 %-ban határozták meg azzal, hogy a 3.5. pont szerint az első kamatperiódusra érvényes ügyleti kamat kifejezetten kedvezményesként került meghatározásra, ezért az első kamatperiódus végén a hitelező egyoldalúan jogosult az ügyleti kamatláb mértékét az akkor érvényes pénzpiaci kamatoknak megfelelő hirdetményében meghatározott mértékre módosítani.

A kölcsön teljes hiteldíjmutatója a 3.6. pontban 8,45 %-ban került meghatározásra.

A szerződés 3.5. pontja szerint "Hitelező a Kölcsön ügyleti kamatlábát az egyes kamatperiódusok fordulónapján, a kezelési költség mértékét pedig az egyes ügyleti évek fordulónapján jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A módosított kamatmérték meg kell egyezzen az érintett fordulónapokon érvényes, a Hitelező lakossági jelzáloghitelek esetén alkalmazott kondíciókra vonatkozó Hirdetményében (továbbiakban: Hirdetmény) jelen hiteltípus második , illetve további kamatperiódusaira közzétett mértékkel.

A Hitelező az ügyleti kamatnak az Adós számára kedvezőtlen változtatására azonban kizárólag az alábbi feltételek valamelyikének beállta esetén jogosult:

- - a tőke - és pénzpiaci kamatlábak emelkedése,

- - a Hitelező forrásköltségeinek a növekedése,

- az éven túli lejáratú állampapírok hozamának emelkedése

- a jegybanki alapkamat emelkedése,

- - a bankközi hitelkamatok emelkedése."

Az 5.1. szerint a felperesek a kölcsönt a lejárat előtt részben, vagy egészben bármikor jogosultak előtörleszteni és tartalmazza a szerződés az előtörlesztés részletes szabályait is.

A 8. pont a szerződés felmondásának szabályait tartalmazza, felmondási jogot kizárólag az alperes részére biztosítva.

A Záró rendelkezések 5. pontjában a felek megállapították, hogy az alperes valamennyi fél részére a szerződés aláírását megelőzően "kellő időben ismertette az Üzletszabályzatot és az Általános Szerződési Feltételeket. Az Adós kijelenti továbbá, hogy a Hitelező jelenleg érvényes Üzletszabályzatát az Általános Szerződési Feltételeket és Hirdetményét megismerte és azok rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadta."

A kölcsön folyósítása megtörtént, az alperes a kamat mértékét 2008. november 17-től 7,86 %, 2009. május 17-től 8,29 %, 2012. május 17-től 9,4 %, 2012. november 17-től 9,54% mértékben állapította meg és ennek figyelembevételével módosította a szerződés 4.3. pontjában megjelölt, havi 210,46 CHF összegű törlesztőrészleteket.

A felperesek keresetükben kérték a peres felek között létrejött Kölcsönszerződés 3.5. pontjában írt szerződési feltétel tisztességtelenségének, erre tekintettel érvénytelenségének megállapítását.

A felperesi képviselő a per érdemi tárgylását megelőzően benyújtott előkészítő iratában a keresetlevélben előadott tényállást kiegészítése mellett az ... Felügyelő Bizottsági tagjával készített, a K.R.-ben elhangzott riportban foglaltak alapján kérte, hogy ameddig az alperes nem bizonyítja, hogy honnan és milyen mennyiségű devizát szerzett be, fogadja el a bíróság azt a felperesi álláspontot, hogy csupán az alperesi - illetve a többi bank - "valótlan állításainak eredménye az általuk szerkesztett szerződésekben és Üzletszabályzatban a kölcsönhöz szükséges devizabeszerzés és ezzel kapcsolatos nehézségek ismertetése". Ezen előadására kereseti kérelmet nem alapított.

A felperesi képviselő hivatkozott továbbá a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvre, illetve az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásokban hozott, ezen irányelvre alapított döntéseire. Utalt a Kúria 2/2012. (XII.10.) PK véleményében foglaltakra, arra, hogy a "Ptk. 205/B §-a szerint az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten, vagy ráutaló magatartással elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen, vagy valamely korábban, a felek között alkalmazott kikötéstől eltér". Erre történő utalás mellett a felperesi képviselő előadta, hogy "az alperesi üzletszabályzatot soha nem" látták a felperesek. A Kúria álláspontjának figyelembevételével arra hivatkozott, hogy a két részből álló kölcsönszerződés egyik részét - az Általános Szerződési Feltételeket - a felperesek nem látták, azt nem írták alá, amelyből álláspontja szerint az következik, hogy a felek közötti szerződés nem érvénytelen, hanem létre nem jöttnek tekintendő.