A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27047/2017/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 6. §, (1) bek., 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 22. §, (2) bek.]

A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ügyvéd által képviselt felperesnek - alperes ellen, akinek a pernyertessége érdekében a személyesen eljáró beavatkozott, ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az alperesnek 15 napon fizessen meg 10.000,- (tízezer) Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az állami adóhatóság felhívására fizessen meg 30.000,- (harmincezer) Ft összegű feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság a rendelkezésre álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A xy. külterület .../1. hrsz.-ú szántő művelési ágú ingatlan a Magyar Állam tulajdonaként volt nyilvántartva.

Az elsőfokú hatósághoz a beavatkozó, N A ingatlan-nyilvántartási kérelmet nyújtott be, kérelmezte tulajdonjogának 1/1 arányban történő bejegyzését, valamint a Magyar Állam javára visszavásárlási jog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését. Csatolásra került közte, mint vevő és a Magyar Állam, mint eladó között Salgótarjánban, 2016. június 29-én létrejött adásvételi szerződés, amellyel a Magyar Állam eladta, N A megvásárolta a xy. .../1 hrsz.-ú ingatlant. A vevő a szerződésben az elővásárlási jog jogalapjaként a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 18. § (1) bekezdésének e) pontját jelölte meg. A későbbiekben benyújtásra került a Magyar Állam által kiállított azon tulajdonjog bejegyzési engedély, amelyben az eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta a tulajdonjognak a vevő javára 1/1 arányban történő bejegyzéséhez. A kérelem mellékleteként a vevő részéről csatolásra került a .... Város jegyzője által kiállított iratjegyzék, ami szerint a szerződés kifüggesztésének ideje alatt a felperes elfogadó nyilatkozatot nyújtott be. Az elfogadó nyilatkozatában kijelentette, hogy a kérdéses ingatlant meg kívánja vásárolni, az elővásárlási jog jogalapjaként az Fftv. 18. §. (1) bekezdésének d) pontját, valamint e) pontját jelölte meg.

Az elsőfokú hatóság a ..... 2016.11.30. számú határozatában megállapította, hogy a vevő tulajdonszerzése nem ütközik az Fftv. tulajdonszerzésre vonatkozó korlátozásaiba, a döntésével törölte az eladó tulajdonjogát és egyidejűleg bejegyezte a vevő tulajdonjogát, továbbá a Magyar Állam javára visszavásárlási jogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat.

A bejegyző a határozat ellen a felperes, mint elfogadó nyilatkozatot tevő fellebbezést nyújtott be, kérve a határozat hatályon kívül helyezését, a hatóság új eljárás lefolytatására kötelezésével.

A fellebbezés alapján másodfokon eljárt alperes a ...../2017. számú, 2017. február 20. napján kelt határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta arra hivatkozással, hogy a kérelem a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas volt, az elsőfokú határozat megalapozott, a fellebbezés megalapozatlan.

A másodfokú határozattal szemben a felperes keresetlevelet terjesztett elő, kérve a határozat felülvizsgálatát, elsődlegesen megváltoztatását oly módon, hogy a vevő tulajdonjoga törlésre kerüljön, egyidejűleg a felperes tulajdonjoga kerüljön bejegyzésre, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Pernyertessége esetén perköltség megállapítását, az ügyben tárgyalás tartását is kérelmezte. Előadta, hogy az alperesi jogi álláspont téves, a határozat jogellenes. Utalt a 262/2010 (XI.17.) Kormányrendelet 28.§ (1) bekezdésében, valamint az Fftv. 22.§ (2) bekezdésében foglaltakra. Sérelmezte, hogy az Fftv. 18.§ (1) bekezdésnek e) pontjában fennálló elővásárlási jogosultságát tartalmazza az alperes határozata, a d) pontra alapított hivatkozás értékelésére nem került sor. A hivatkozott Kormányrendelet rendelkezése szerint a Nemzeti Földalapnak a szerződést az elővásárlásra jogosultak közül a jogszabály szerint az érvényes elfogadó jognyilatkozatot benyújtó, első helyen álló jogosulttal kellett volna megkötnie. Elővásárlási jogosultsága vonatkozásában megelőzte a szerződéses vevőt. Az Fftv. hivatkozott rendelkezése szerint a vevő helyébe az elővásárlásra jogosult az elfogadó jognyilatkozatának az eladóval történt közlése napján lép be. A szerződés ebből eredően a felperessel törvény erejénél fogva jött létre. Utalt a hivatkozott Kormányrendelet 28.§ (2) bekezdése alapján arra is, hogy az Fftv. 18.§ (1) bekezdésének e) pontja alapján a jogosultság ranghelye azonos. Sorsolást kellett volna tartani, amelyről jegyzőkönyvet kellett volna készíteni, ezen kérdésköröket az alperes értékelési körébe nem vonta.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) végrehajtására kiadott 109/1999 (XII.9.) FVM rendelet (Inytv.Vhr.) 75.§ (4) bekezdésére is hivatkozott jogszabálysértésként, valamint az Inytv. 37/A.§ c) pontjára is, amikor is hangsúlyozta, hogy az iratjegyzék mellett csatolni kell az elővásárlásra jogosultak jognyilatkozatait is. A határozat szerint a bejegyzés az adásvételi szerződés, a bejegyzési engedély, valamint a kérelem alapján történt. Erre figyelemmel megállapítható, hogy az Inytv. 37/A.§ c) pontjában és az Inytv. Vhr. 75.§ (4) bekezdésében kötelezően előírt okiratok teljes körű csatolása nem történt meg, ennek okán azok értékelésére sem került sor. Az alperes határozata szerint az iratjegyzék csatolásra került, ezáltal a kérelmező a kötelezettségének eleget tett. A hatóság teljes körűen nem vizsgálta, hogy a szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton történő közlésére szabályszerűen került-e sor, ezáltal a döntés jogszabálysértő, sérti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50.§ (1) bekezdésében és 72.§ (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakat. A hatóság a tényállást teljes körűen nem tisztázta, nem történt meg az elfogadó nyilatkozatnak az értékelése, a jogosultságok vizsgálata, ezáltal a hatóság az érintett ügyre vonatkozó tényeket nem vette figyelembe, a bizonyítékokat nem súlyuknak megfelelően értékelte, a döntés nem valósághű tényállásra alapozott. A hatóság az indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Az Inytv. 47.§ (2) bekezdésében foglalt előírás is sérült, az eljárás felfüggesztésének lett volna helye arra tekintettel, hogy a felek között jogvita áll fenn. Egyebekben az Inytv. 39.§ (4) bekezdése alapján az okiratok együttes tartalma érthetetlen és ellentmondó, ezért el kellett volna utasítani a bejegyzés iránti kérelmet. Hivatkozott arra, hogy az állam tulajdonában álló föld értékesítése mentes a hatósági jóváhagyástól. A földhivatali osztály az első és egyetlen hatóság, amelynek valamennyi okiratot értékelve vizsgálati lehetősége és jogköre van. A közhiteles nyilvántartás őreként a hatóságnak kellően alaposan kell vizsgálni ezeket a kérelmeket. A .... Törvényszék gyakorlata szerint az előírt vizsgálati szempontok értékelési kötelezettségének hiánya esetén is jogszabálysértő a határozat, amennyiben az elfogadó nyilatkozat kontrollálható értékelésére a kérelem előterjesztését megelőzően nem került sor. A jognyilatkozat előterjesztése óta tájékoztatást, határozatot nem kapott, nem áll rendelkezésére információ az elfogadó nyilatkozat értékelése kapcsán, így azt sem tudja, hogy a vizsgálat és értékelés megtörtént-e.