A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27317/2015/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 26. §, 29. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §, 72. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 18. §, 21. §, 22. §, 36. §] Bíró: Kispálné dr. Józsa Adrienn

Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

4.K.27.317/2015/8. szám

A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Ba Mariann(fél címe) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperes által,- VZ jogtanácsos által képviselt Q Megyei Kormányhivatal (cím) szám alatti alperes ellen,- ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az alperes részére 15 nap alatt fizessen meg 10.000,-Ft, azaz tízezer forint perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy az eljárási illetéket a felperes viseli, amit illetékbélyegben lerótt.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a felperes kereseti kérelme, illetve a tárgyaláson előadott keresetkiegészítése, az alperesi ellenkérelem, valamint a csatolt közigazgatási iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes 2014. július 15. napján adásvételi szerződést kötött HELYSÉG1 Község Önkormányzatával, mely alapján meg kívánta vásárolni a HELYSÉG1 külterület X/Y helyrajzi számú ingatlan 276/1080 tulajdoni hányadát. A vételi ajánlatnak minősülő adásvételi szerződés HELYSÉG1 község jegyzője által 60 napra kifüggesztésre került, mely kifüggesztési idő alatt LO (CÍM) szám alatti lakos, mint földműves tulajdonostárs és TU (CÍM) szám alatti lakos, mint hegyközségi tag szomszéd elővásárlási jog gyakorlására irányuló nyilatkozatot nyújtott be.

Az Önkormányzat megállapította, hogy a szerződéses vevő felperes és az elővásárlásra jogosultak közül a törvényi rangsor első helyén LO áll, ezért a tulajdonjog bejegyzési engedélyt LO részére adta meg, ennek folytán elővásárlásra jogosultként a felperes helyébe LO lépett.

A VÁROS1.-i Járási Földhivatal 2014. december 19. napján kelt SZÁM1. számú határozatával a (CÍM) szám alatti ingatlanra a tulajdonjogot adásvétel jogcímén 276/1080 hányadban LO javára bejegyezte. Határozatát a 2014. július 15. napján kelt adásvételi szerződésre, a 2014. november 14-én kelt bejegyzési engedélyre, a 2014. szeptember 11-én kelt elővásárlási jog gyakorlásáról szóló elfogadó nyilatkozatra és a bejegyzés iránti kérelemre alapította.

Az elsőfokú földhivatal határozata ellen a felperes jogi képviselője útján fellebbezést nyújtott be, melyben kifogásolta, hogy LO elővásárlásra jogosult nyilatkozata nem tartalmazza maradéktalanul a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) előírtakat, különösen azt, hogy a nyilatkozatot tevő milyen jogszabály, és annak mely pontja alapján rendelkezik elővásárlási jogosultsággal, és az elővásárlási jog igazolására szolgáló okiratot sem csatolt a jogosult. A felperes hivatkozása szerint a Földforgalmi törvény 21. § (9) bekezdése értelmében a nyilatkozatot úgy kell tekinteni, mint hogyha azt meg sem tette volna a jogosult, így a tulajdonjog bejegyzésének nem lett volna helye. A felperes fellebbezésében kifogásolta, hogy LO nyilatkozatát, illetve annak tartalmát a VÁROS1.-i Járási Földhivatal nem vizsgálta meg, TU nyilatkozatának mellőzéséről a határozat említést sem tesz. A fentiekre hivatkozással a felperes LO tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmének elutasítását, TU tulajdonjogának bejegyzését indítványozta, míg másodlagosan kérte, hogy az eladó és a vevő között létrejött szerződés alapján kerüljön sor a tulajdonjog bejegyzésére.

A Q Megyei Kormányhivatal Földhivatala 2015. március 3. napján kelt SZÁM2. számú határozatával a felperes fellebbezését elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában kifejtette, hogy figyelemmel az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 6. § (1) bekezdésében foglaltakra, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. évi (Ptk.) 5:167. §-a, 5:178. § (2) bekezdése, valamint az Inytv. 29. §-ában foglaltakra, továbbá a Földforgalmi törvény 5. § 17. pontjában és 6. § (2) bekezdésében foglaltakra megállapította, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlan résztulajdonjogának átruházása során a földforgalmi törvény földre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, a törvény 36. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez. Hivatkozott a Földforgalmi törvény 10. § (1) bekezdésére, 16. § (1) és (2) bekezdésére, 18. §-ában és 21. § (1), (4) (5) és (8) bekezdéseiben foglaltakra,továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 17. § (2) és (3) bekezdéseire, az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 75. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, megállapítva, hogy a felperesi vevő és TU, LO elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlására jogosultak magyar állampolgárok, az országos földműves nyilvántartásba felvételre kerültek, földművesnek minősülnek, a tulajdonukban, illetve birtokukban lévő föld mértéke nem haladja meg a Földforgalmi törvény 16. §-a szerinti föld, illetve birtokszerzési maximumot, továbbá hogy nyilatkozataikban mindannyian vállalták a Földforgalmi törvény 13-15. §-aiban foglalt kötelezettségeket. Megállapította továbbá, hogy TU és LO az arra biztosított 60 napos határidőn belül átadták HELYSÉG1 Község jegyzőjének a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt elfogadó nyilatkozatukat.

Az alperes a fellebbezésben foglaltakkal ellentétben megállapította, hogy a Földforgalmi törvény végrehajtására nem született végrehajtási rendelet, így társtulajdonos esetén jogszabály nem írja elő olyan okirat becsatolását a jogosultság igazolására, melyet a kérelemhez mellékelni kellene, ebből következően az elfogadó jognyilatkozatokhoz az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok nem hiányosságai a beadványnak. Az alperes hivatkozott arra, hogy LO elővásárlási jogának jogcímeként megjelölte a Földforgalmi törvény 18. § (3) bekezdését, így megelőzi az ajánlattevő felperest, valamint TU-t, akinek elővásárlási jogának jogcíme a Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti helyben lakó földműves, továbbá jogosultságát a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény alapján is gyakorolta. Hivatkozott továbbá arra, hogy az eladó, azaz HELYSÉG1 Község Önkormányzata a becsatolt nyilatkozatokra tekintettel a Földforgalmi törvénybe foglalt elővásárlási sorrend figyelembevételével hozzájárulását LO VÁROS1-i lakos részére adta meg a tulajdonjog bejegyzéshez, amelyről a képviselő-testület is határozatot hozott. Az előzőekre tekintettel az alperes megállapította, hogy a VÁROS1.-i Járási Földhivatal jogszerűen döntött LO tulajdonjogának bejegyzéséről. Kitért arra is, hogy tekintettel arra, hogy kérelem kizárólag LO jogosult részéről érkezett az illetékes földhivatalba, kérelem hiányában TU, valamint a felperes vonatkozásában döntést a járási földhivatalnak nem kellett hoznia. Mindezekre tekintettel az alperes a VÁROS1.-i Járási Földhivatal határozatát jogszerűnek találta.