3003/2012. (VI. 21.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70/B. §-a alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

Indokolás

[1 ] 1. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 73. § (1) bekezdése szerinti eljárásban Alkotmánybírósághoz érkezett beadványában az alkotmányjogi panasz előterjesztője a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 70/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére tett indítványt.

[2] Állítása szerint - az, hogy az eljárás során keletkezett iratról szóló - támadott rendelkezés alapján az ügyben eljáró szakértő nem kaphat másolatot, sérti az Alaptörvénynek a jogállamiság klauzuláját tartalmazó B) cikk (1) bekezdését és a diszkrimináció tilalmára vonatkozó XV. cikk (2) bekezdését.

[3] 2. Az alkotmányjogi panasz nem befogadható, mert az Abtv. 26. § (1) bekezdése, illetve 29. §-a szerinti, az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott tartalmi követelményeknek nem felel meg.

[4] 2.1. Az alkotmányjogi panasz egyrészt nem a büntető ügyet lezáró végső döntés alapját érintő kérdésre, másrészt pedig törvényértelmezési és nem alkotmányossági probléma vizsgálatára irányul. Az előbbi az Alaptörvény alkotmánybírósági értelmezése nélkül is, közvetlenül a Be. szabályai alapján eldönthető, a jogági dogmatika már kimunkált szabályai szerint, s a csatolt határozatok tartalma szerint ezt a feladatot a bíróság a saját hatáskörében el is végezte.

[5] Bár a panaszos formailag a döntéseknek közvetlen érintettje, azonban azok alkotmányossági szempontú felül bírálatától az ő helyzetének változása nem várható, az ügy érdemi megoldására pedig az alkotmánybírósági döntésnek kihatása nem lenne.

[6] Ekként a kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségűnek-ami az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltétele - nem tekinthető.

[7] Mindemellett megállapítható az is, hogy a panasz előterjesztője tartalmilag mulasztás megállapítását kéri, amelynek kimondása alkotmányjogi panasz alapján nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe.

[8] 2.2. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 64. § a) és d) pontja alapján az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1/2012. (I. 13.) Tü határozat 30. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel visszautasította.

Budapest, 2012. április 17.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1206/2012.