A Fővárosi Ítélőtábla Bf.273/2018/9. számú határozata vesztegetés bűntette (HIVATALOS SZEMÉLY által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 606. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 294. §, 299. §, 305. §] Bírók: Fatalin Judit, Kósa Zsuzsanna, Lassó Gábor

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.1594/2016/28., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.273/2018/9.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

2.Bf.273/2018/9. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2019. évi február hó 28. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt I.r. vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2018. év augusztus hó 27. napján kihirdetett 14.B.1594/2016/28. számú ítéletét az I.r. vádlott tekintetében megváltoztatja.

Az ítélet bevezető részéből a 2017. február 1-ei határnapra utalást mellőzi.

Az I.r. vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000,- (egyezer) forintra leszállítja.

Az így kiszabott összesen 500.000 (ötszázezer) forint pénzbüntetést kell meg nem fizetés esetén napi tételenként egy-egy napi szabadságvesztésre átváltoztatni.

A megismételt eljárásban felmerült államot terhelő bűnügyi költség összege 88.480,- (nyolcvannyolcezer-négyszáznyolcvan) Ft.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéltét mindkét vádlott vonatkozásában helybenhagyja.

Az I.r. vádlott személyazonosító igazolványának számát pontosítja.

A II.r. vádlott lakcímét pontosítja, a korábbi állandó lakcíme és tartózkodási helye megszűnt, személyazonosító igazolványának számát pontosítja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Fővárosi Törvényszék a 2015. október hó 12. napján kihirdetett ítéletével az I.r. vádlottat a vesztegetés bűntette (2012. évi C.tv.294.§ (1) bekezdés III. fordulat, (3) bekezdés 2. tétel a) pont aa) alpont) miatt ellene emelt vád alól felmentette.

A II.r. vádlott bűnösnek mondta ki befolyással üzérkedés bűntettében (2012. évi C. tv. 299.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont), ezért őt 2 év szabadságvesztésre és 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 4.000,- forintban állapította meg, az így kiszabott összesen 1.200.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 300 napi szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. Kimondta, hogy a szabadságvesztés büntetést végrehajtásának elrendelése esetén börtönben kell végrehajtani. Úgy rendelkezett, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a II.r. vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe - annak esetleges végrehajtásának elrendelésre - beszámítani rendelte. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a 2016. szeptember hó 27. napján kihirdetett 2.Bf.53/2016/15. számú végzésével hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárást lefolytatta, és a 2018. augusztus hó 27. napján kelt 14.B.1594/2016/28. számú ítéletével az I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali visszaélés bűntettében (Btk. 305.§ a.) pont), ezért őt 500 napi tétel, 2.000,- forint napi tétel összegű, összesen 1.000.000,- forint pénzbüntetésre ítélte, rendelkezett arról, hogy meg nem fizetés esetén napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni.

Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott pénzbüntetésbe beszámítani rendelte.

A II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki befolyással üzérkedés bűntettében (Btk.299.§ (1) (2) bekezdés a.) pont), ezért 1 év 6 hónapbörtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, valamint 500 napi tétel, 2.000,- forint napi tétel összegű pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, a szabadságvesztés esetleges elrendelése esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartásban töltött időnek a beszámításáról végrehajtás esetén, a II.r. vádlottat előzetes mentesítésben részesítette.

Rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen az ügyész téves jogi minősítés miatt és a büntetések súlyosításáért fellebbezett, I. és II.r. vádlott, valamint védőik felmentés, a II.r. vádlott védője enyhítés érdekében is fellebbezett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.622/2018/4-I. szám alatti átiratában az ügyészi fellebbezést mindkét vádlott tekintetében fenntartotta, a védelmi perorvoslatokat nem tartotta megalapozottnak.

Az ügy nyilvános ülésre tűzését indítványozta, melyen bejelentette részvételét.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban a perrendi szabályokat megtartotta, a hatályon kívül helyező végzésben foglaltakat figyelembe vette. Ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette, a vádtól minimálisan eltérő megalapozott tényállást állapított meg. Indokolásában részletesen számot adott arról, hogy mely bizonyítékot miért fogadott el, a bűnösséget tagadó vádlotti nyilatkozatokat miért vetette el. Érvelése a logika szabályainak megfelelt. Okszerű következtetést vont a vádlottak bűnösségére, a cselekményeket azonban törvénysértően minősítette, jogilag sem megfelelően indokolta.

A megállapított tényállásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy az I.r. vádlott volt a korrupt kapcsolat kialakításának kezdeményezője, egyetértett azzal, hogy a II.r. vádlott az ő hivatali működésével kapcsolatban pénzt kérjen az abból való részesedés reményében. Ez pedig az ún. egyetértő elkövetési magatartásnak mindenben megfelel.

Ebben az időszakban az I.r. vádlott már azt fontolgatta, hogy kilép a rendőrség kötelékéből, megszerzett tudását más területen kamatoztatja, ehhez kellettek volna a megfelelő kapcsolatok. A vesztegetéshez megkívánt előny lehet személyes jellegű is, lényege, hogy az addiginál kedvezőbb helyzet jöjjön létre az elkövető számára. Ami a vagyoni részét illeti a történteknek, megvalósítja a vesztegetést az a hivatalos személy is, aki egyetért azzal, hogy társa reá tekintettel előnyt kérjen vagy kapjon, jelen esetben az I.r. vádlott az összeg kérését nem kifogásolta.

A fellebbviteli főügyészség a cselekmény vád szerinti minősítését kérte. Álláspontja szerint a törvényszék a büntetés kiszabás körében irányadó körülményeket helyesen sorolta fel, az I.r. vádlottnál nem hagyható figyelmen kívül, hogy hivatása szabályait alapjaiban és veszélyes módon szegte meg, kockára téve egy nyomozás eredményességét, lejáratva a rendőrség tekintélyét. Ezen kívül neki, mint vezetőnek beosztottjai előtt jó példát kellett volna mutatnia.