3545/2023. (XII. 21.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.I.39.068/2023/8. végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján 2023. augusztus 10-én alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz a Kúria útján. Alkotmányjogi panaszában a Kúria 2023. június 26-án kelt Kvk.I.39.068/2023/8. végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, az Abtv. 43. §-a alapján.

[2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz és a bírósági döntés értelmében a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek listájáról a 2019. évi önkormányzati választáson képviselőtestületbe jutott képviselő (indítványozó) 2023. június 2-án a jegyzőhöz intézett levelében bejelentette, hogy képviselői mandátumáról lemond. A levelet meghatalmazottja útján juttatta el a jegyzőhöz. Ezt követően a jelölő szervezet bejelentette a Helyi Választási Bizottság (HVB) elnökének, hogy a megüresedett mandátumot a jelölő szervezet kompenzációs listáján 6. helyen szereplő személy mandátumszerzésével kívánja betölteni, és kérte számára a mandátum kiadását.

[3] A HVB a mandátum kiadása iránti kérelmet 1/2023. (VI. 14.) HVB számú határozatával elutasította; érvelése szerint a levél nem felelt meg a törvényi követelményeknek: azt nem a képviselő-testületnek címezték és nem a polgármesternek juttatták el, a mandátum megszűnése így nem volt megállapítható.

[4] A jelölő szervezet (a Kúria eljárásában: Érintett I.) fellebbezése nyomán eljáró Területi Választási Bizottság (a Kúria eljárásában: kérelmezett) értékelése szerint a levél mind a címzésében, mind kézbesítési módjában megfelelt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 30. § (2) bekezdésének. [A 30. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. A (2) bekezdés szerint az önkormányzati képviselő lemondhat a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a polgármesternek, a főpolgármesternek, a vármegyei közgyűlés elnökének ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.]

[5] A kérelmezett a határozatának meghozatalakor alkalmazta az Mötv. kommentárját. A kérelmezett az 1/2023. (VI. 19.) számú határozatával a HVB 1/2023. (VI. 14.) HVB számú határozatát megváltoztatta, és képviselő-testületben 2023. június 2. napján megüresedett mandátumot a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán a jelölő szervezet kompenzációs listáján 6. helyen szereplő személy részére kiadta.

[6] A település polgármestere a kérelmezett határozata ellen bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett. A Kúria eljárásában fél volt a kérelmező, a kérelmezett, a jelölő szervezet (Érintett I.) és a jelölő szervezet kompenzációs listáján 6. helyen szereplő személy (Érintett II.), akinek a mandátumot a Területi Választási bizottság kiadta.

[7] Az indítványozó a kúriai eljárásban nem vett részt. A Kúria a Területi Választási Bizottság 1/2023. (VI. 19.) számú határozatát megváltoztatta, és a HVB 1/2023. (VI. 14.) HVB számú határozatát helybenhagyta. Kúria álláspontja szerint a június 2-i lemondás nem felelt meg a törvényi feltételeknek; a mandátum csak a június 14-i, képviselő-testület előtt tett nyilatkozattal szűnt meg, ezért a mandátum június 9-én történő kiadására szabályszerűen nem kerülhetett sor.

[8] A végzés szerint a képviselő az önkormányzat jegyzőjéhez 2023. június 2. napján intézett levélben jelentette be, hogy lemond önkormányzati képviselői mandátumáról. A levélben a jegyzővel tudatta, hogy 2023. június 2. napjától önkormányzati képviselői mandátumáról lemond. A levél utolsó előtti bekezdésében kérte, hogy a jegyző tolmácsolja a polgármesternek és képviselő testületnek, hogy a jövőben mindenkinek kíván a munkájához jó egészséget. A levél nem a képviselő-testülethez intézett írásbeli lemondás; a képviselő-testületet, udvariassági formulán túl, nem szólította meg. A képviselő 2023. június 2. napján nem tett az Mötv. 30. §-a bármely rendelkezésének megfeleltethető lemondó nyilatkozatot.

[9] 1.2. Az alkotmányjogi panasz szerint az indítványozó az Abtv. 27. (1) bekezdése alapján az egyedi ügyben érintett személynek minősül, mert az ügy érdemében hozott bírói döntés Alaptörvényben biztosított jogát sérti és jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A Kúria döntésének tárgya kifejezetten az indítványozó lemondásának vizsgálata volt, amelyre tekintettel hagyta jóvá a mandátum kiadását megtagadó HVB határozatot. A panasz szerint kúriai végzés contra constitutionem jogértelmezése által [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés] az indítványozó közhivatal viseléséhez való alapjoga [XXIII. cikk (8) bekezdés] sérült, azaz a támadott döntés közvetlenül, ténylegesen és aktuálisan érinti az indítványozó felhívott alapjogait.

[10] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)-(2) bekezdései alapján elsőként azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a befogadhatóság törvényi feltételeinek.

[11] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint megállapított határidőn belül nyújtotta be. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban támadott bírói döntés alapjául szolgáló eljárásban nem vett részt, rá a döntés rendelkezést nem tartalmaz. Ugyanakkor jogára, kötelezettségére, magatartása jogszerűségére a bíróság döntése kiterjed, vagyis érintettsége megállapítható. Az alkotmányjogi panasz feltétele azonban az is, hogy az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit kimerítse [Abtv. 27. § (1) bekezdése]. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 221. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.

[12] Az indítványozó nem igazolta az indítványában, hogy a HVB határozata ellen jogorvoslattal élt, vagyis fellebbezést nyújtott volna be a Területi Választási Bizottsághoz. A Területi Választási Bizottság határozata szerint a Területi Választási Bizottság a jelölő szervezetek által benyújtott fellebbezés alapján járt el. Az indítványozó fellebbezést nem nyújtott be, noha a HVB határozata ellen fellebbezést nyújthatott volna be. Az indítványozó a Kúriának a HVB határozatát megváltoztató, és a HVB határozatát helybenhagyó végzése ellen fordult az Alkotmánybírósághoz, a megelőző eljárásokban, így a Területi Választási Bizottság előtti ama jogorvoslati eljárásban, amelyben a jelölő szervezet fellebbezése alapján járt el a jogorvoslati fórum, nem vett részt.

[13] 3. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés e) pontja alapján ("az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit nem merítette ki"), figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére, visszautasította.

Budapest, 2023. december 4.

Dr. Czine Ágnes s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Handó Tünde s. k.,

előadó alkotmánybíró

Haszonicsné dr. Ádám Mária s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Márki Zoltán s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schanda Balázs s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1756/2023.