A Tatabányai Járásbíróság P.20367/2006/52. számú határozata közös tulajdon megszüntetése (HÁZASTÁRSI közös tulajdon megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 81. §, 231. §, 290. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 18. §, 27. §, 28. §, 31. §, 92. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 137. §, 375. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 72. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 95. §] Bíró: Hamvas Ákos

Tatabányai Városi Bíróság

8.P.20.367/2006/52.

Ítélet és részítélet

A Tatabányai Városi Bíróság a dr. Hajba Tamás ügyvéd (..............................) által képviselt ....................... (.................................... felperesnek a dr. Hidas János ügyvéd (........................) által képviselt ................ (.............................) I. r. és .................... (.............................) II. r. alperesek ellen házastársi közös vagyon megszüntetése iránt indított perében az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

Í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy a felperesnek a Tatabánya belterület, 4942. hrsz-ú, természetben Tatabánya, Vértes utca 39. szám alatti ingatlanban - házassági vagyonközösség jogcímén - 43/125 tulajdoni hányadú tulajdonjoga van. Ezen túlmenően a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság a Tatabánya belterület, 4942. hrsz-ú, természetben Tatabánya, Vértes utca 39. szám alatt található ingatlan felperes tulajdonában álló 43/125-öd tulajdoni hányadát megváltás fejében - házassági közös vagyon megosztása folytán - I. r. alperes tulajdonába adja.

Kötelezi I. r. alperest, hogy - az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - fizessen meg a fenti megváltás fejében a felperes részére 4.128.000,- (Négymillió-egyszázhuszonnyolcezer) Ft összeget.

A bíróság ............. (............................) igazságügyi szakértő kiegészítő szakvéleménnyel kapcsolatos szakértői díját 113.000,- (Egyszáztizenháromezer) Ft + 22.600,- (Huszonkettőezer-hatszáz) Ft ÁFA, azaz mindösszesen 135.600,- (Egyszázharmincötezer-hatszáz) Ft összegben állapítja meg.

Az ítélet jogerőre emelkedését követően a bíróság megkeresi a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalát, hogy az EL00148/2008 számon kezelt 25.000,- (Huszonötezer) Ft, az EL00152/2008 számon kezelt 25.000,- (Huszonötezer) Ft, valamint az EL00272/2008 számon kezelt 50.000,- (Ötvenezer) Ft összeget, azaz mindösszesen 100.000,- (Egyszázezer) Ft összeget fizessen ki .................................. részére.

Kötelezi a bíróság az I. r. alperest, hogy 15 napon belül a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett elnöki letéti számlára helyezzen letétbe 35.600,- (Harmincötezer-hatszáz) Ft összeget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 300.000,- (Háromszázezer) Ft és az I. r. alperest, hogy 300.000,- (Háromszázezer) Ft feljegyzett illetéket - külön felhívásra - fizessen meg az állam javára.

Kötelezi a bíróság az I. r. alperest, hogy - az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - fizessen meg a felperesnek 7.100,- (Hétezer-egyszáz) Ft perköltséget.

INDOKOLÁS

A bíróság a rendelkezésére álló adatok, a peres felek előadása, ............. igazságügyi szakértő szakértői véleménye és kiegészítő szakértői véleménye, B.... L...., id. B.... Z..... és ifj. Cs...... S......tanúk vallomása, valamint a per iratai alapján a következő tényállást állapította meg:

A Tatabánya belterület, 4942. hrsz-ú, természetben Tatabánya, Vértes utca 39. szám alatti ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) 1975-től II. r. alperes tulajdonában állt. Az Ingatlant 1995-ben fiának az I. r. alperesnek adta el. Az Ingatlan tulajdonjogának átengedésével egyidejűleg az I. r. alperes részére az Ingatlanon holtig tartó haszonélvezeti jogot engedélyezett.

A felperes és az I. r. alperes az 1990-es években ismerkedtek meg egymással, majd közöttük 1995 végén élettársi kapcsolat alakult ki. A felperes és az I. r. alperes 1998. február 28. napján házasságot kötöttek.

A peres felek 1996-tól kezdődően a J-2457/1996. iktatószámú építési engedély alapján az Ingatlant felújítását, átépítését végezték. Az Ingatlan bővítésének és a tetőtér beépítésének terveit ............. készítette. Az Ingatlan átalakítását a felperes és az alperesek családjainak segítségével főként saját erőből végezték el.

Az I. r. alperes és a felperes házastársi kapcsolata 2004 elejére megromlott, a felperes a házastársak utolsó közös lakóhelyéről 2004. április elején elköltözött.

A felperes a 2005. augusztus 31. napján benyújtott keresetében az I. r. alperessel kötött házasságának felbontását, az I. r. alperessel közös gyermekének nála történő elhelyezését, a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozását, az I. r. alperes gyermektartásdíj fizetésére való kötelezését és a házastársi vagyonközösség megszüntetését kérte. Ezen utóbbi petítumában a házastársi vagyonközösség megszüntetését mind az ingó, mind az ingatlan vagyon vonatkozásában igényelte.

A bíróság a felperes keresetének házastársi ingatlan vagyon megosztására vonatkozó kereseti kérelmét elkülönítette.

A bíróság a 2007. szeptember 5. napján meghozott és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2007. november 23-án meghozott részítéletével jogerőre emelkedett részítéletével az I.r. alperes és a felperes házasságát felbontotta, a közös kiskorú gyermeküket a felperesnél helyezte el gondozásra és nevelésre, szabályozta a gyermekkel való kapcsolattartást, az I. r. alperest gyermektartásdíj fizetésére kötelezte és a házastársi ingóvagyon-közösséget megszüntette.

A részítélet jogerőre emelkedését követően a házastársi ingatlan-vagyonközösség megosztására vonatkozó kereseti kérelem alapján a per folytatódott.

A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az Ingatlan ½ részének a tulajdonosa a felperes. Állította, hogy az Ingatlan életközösség megszakadásakori forgalmi értéke 25.000.000,- Ft volt, az Ingatlanon II. r. alperes javára fennálló haszonélvezeti jog értékét pedig az Ingatlan értékének 25 %-ban kérte meghatározni. A II. r. alperest a tulajdonjoga megállapítása tűrésére kérte kötelezni.

Az I. r. alperes az ellenkérelmében annak megállapítását kérte, hogy az Ingatlan 4/5 része a különvagyona, így a felperes az Ingatlannak csak 1/10 arányban lehet tulajdonosa a házastársi közös vagyon megosztása következtében. Hivatkozott arra, hogy az Ingatlan telekrésze a házastársi vagyonközösség kezdete - az élettársi kapcsolat létrejötte - idején már a tulajdonában volt, így a Csjt. 28. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a külön vagyonába tartozik. A telek értékét az Ingatlan értékének 50 %-ában kérte figyelembe venni. Vitatta, hogy közte és a felperes között a házasságkötést megelőzően hosszabb ideig élettársi kapcsolat lett volna. Állította továbbá, hogy az Ingatlan átépítése már az életközösség kezdete előtt megkezdődött, az alsó szint elkészült, így az is a különvagyonába tartozik. Az alsó szint értéke álláspontja szerint az egész Ingatlan értékének 30 %-át teszi ki. Az I. r. alperes az Ingatlan értékét 15.000.000,- Ft-ban kérte megállapítani, míg a II. r. alperes javára fennálló haszonélvezeti jog értékét - a felperessel egyezően - az Ingatlan értékének 25 %-ban kérte meghatározni.