A Pécsi Ítélőtábla Pf.20078/2018/19. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 315. §, 345. §, 1994. évi XLVIII. törvény (Vet.) 3. §, 40. §, 46. §] Bírók: Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Kutasi Tünde, Vogyicska Petra

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék P.20611/2012/168., *Pécsi Ítélőtábla Pf.20078/2018/19.*, Kúria Pfv.20617/2019/12.

***********

Pécsi Ítélőtábla

Pf.VI.20.078/2018/19. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Horváth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Horváth Gábor ügyvéd, címe) által képviselt I.rendű felperes neve I. rendű és I.rendű felperes neve II. rendű (mindketten ...szám alatti lakos) felpereseknek - a dr. Balázsi Csaba jogtanácsos által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Hergert Ibolya ügyvéd (fél címe) által képviselt Alperesi beavatkozó (beavatkozó címe) beavatkozott - a Pécsi Törvényszék 2018. február 28. napján kelt 4.P.20.611/2012/168. számú közbenső ítélete ellen a beavatkozó által 172. sorszám alatt előterjesztett és 174. sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a beavatkozót, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felpereseknek együttesen 38.100 (harmincnyolcezer-egyszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperesek ... szám alatti ingatlanán 1999. évben szabálytalan vételezés miatt az alperes jogelődje az áramszolgáltatást megszüntette. A szolgáltatás helyreállítását célzó, 2000. szeptember 19. napján kelt villamos energia igénybejelentés 2000. október 12. napján érkezett az alperes jogelődjéhez, melyben a II. rendű felperes az igénybejelentés szerinti villamos teljesítmény kiépítéséhez szükséges csatlakozó berendezés létesítését megrendelte. Az alperes jogelődjének alkalmazásában álló tanú 1, mint felülvizsgáló szerelő a fogyasztói csatlakozó anyagszükségletét felmérte annak rögzítésével, hogy a szigetelt szabadvezetékes csatlakozóvezetéket az ügyfél vállalkozásban létesíti. A fogyasztói csatlakozóvezetéket az alperes jogelődjének alvállalkozója, a P Kft. a felperesek megrendelésére az alperes jogelődje által biztosított anyag felhasználásával alakította ki, és nyilatkozatot adott mind a fogyasztói vezetékhálózat, mind a csatlakozó berendezés szabályszerű kivitelezéséről. Az alperes jogelődje a munkaterület előkészítését, a hálózati leágazó pont és a mérő leágazási pont létesítését, a fogyasztói csatlakozó vezeték geodéziai bemérését végezte el és számlázta ki, egy éjszakai egyfázisú, és egy nappali háromfázisú fogyasztásmérőt szerelt fel. Ezeket a mérőberendezéseket 2000. november 22. napján zárópecséttel látta el, és a felperesi fogyasztási helyet az áramszolgáltatásba bekapcsolta. Az ugyanezen a napon kötött megállapodással a szigetelt szabadvezeték típusú fogyasztói csatlakozó berendezés tulajdonjogát a II. rendű felperes az alperes jogelődjének átadta. A megállapodásban rögzítették, hogy a szolgáltató a csatlakozó berendezés folyamatos üzemeltetéséről és karbantartásáról gondoskodik.

A II. rendű felperes és az alperes jogelődje 2000. november 21. napján kötöttek közüzemi szerződést a villamos energia szolgáltatásra, majd 2003. március 25. napján, 2002. december 1. napjára visszamenő hatállyal ugyanebben a tárgyban újabb megállapodás jött létre közöttük. Utóbbi megállapodásban csatlakozási pontként (tulajdoni határként) a közcélú vezeték leágazó oszlopán lévő üzemi vezeték végfeszítő szigetelőit határozták meg. A mérőhelyet 2003. október 21. napját követő, pontosabban meg nem határozható időben kibővítették, újabb mérőórát szereltek fel. Mérőóra-cserére is sor került, melynek idejét az alperes (jogelődje) nyilvántartásában a ténylegestől eltérően rögzítette. A 2003 és 2009 években elvégzett mérőberendezés-ellenőrzés szabálytalanságot nem talált.

2011. július 21. és 22. között az éjszakai órákban a felperesi ingatlanban tűz ütött ki. Az épület olyan jelentős tűzkárt szenvedett, hogy a felpereseket veszélyelhárítási célú bontásra kötelezték. A tüzet nem külső hatás, vagy jelentős túlterhelés okozta, keletkezéséhez az vezetett, hogy a fogyasztásmérő szekrényben, a fogyasztásmérők alatti kötésdobozokban, a beérkező méretlen áramú csatlakozó vezeték csatlakozási pontjainál kialakított egyik kötéspontban (a továbbiakban: T1 kötéspont) a szakszerűtlen kialakítás vagy az anyag elhasználódása miatt megnövekedett átmeneti ellenállás által okozott melegedés során a kötőelem hőmérséklete a szigetelő anyagok gyulladási hőmérsékletét meghaladta.

A felperesek a vagyonbiztosítás alapján nem térült 81.133.284 forint kár és járulékai megfizetésére az alperest annak okán kérték kötelezni, hogy a tűz megindulási helye olyan, számukra hozzáférhetetlen helyen volt, melynek karbantartásáért, üzemeltetéséért az alperes felel.

Az alperes és felelősségbiztosítója, a beavatkozó ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság 20.P.20.611/2012/81. számú közbenső ítéletével az alperes kártérítési felelősségének fennállását megállapította. Ítéletét a korabeli helyszíni szemlét végző dr. K L D szakértő-tanú megállapításai és K I szakértő (dr. K L D főbb következtetéseivel egybevágó) szakvéleményének felhasználásával arra alapította, hogy a felperesek villamosvezeték-rendszerében az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető módon kialakított kötés volt, amit a felülvizsgálat során elkövetett mulasztás folytán az alperes nem észlelt, ezért a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959. évi Ptk.) 345.§ (1) bekezdése alapján köteles megtéríteni a más által előidézett, de általa ellenőrzött és el nem hárított kötéshiba okozta tűzesetből eredő kárt. A másodfokú bíróság Pf.VI.20.107/2015/15. számú végzésével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét hatályon kívül helyezte, mivel a másodfokú eljárásban kiegészített szakértői vélemény alapján a szakértői vélemény aggályossága nyilvánvalóvá, egyúttal a kötés hibás kivitelezése kétségessé, a tűz keletkezési oka feltáratlanná vált.

Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperes kártérítési felelőssége a 2011. július 21-én a ... szám alatti ingatlanon keletkezett tűz által a felpereseknek okozott károkért fennáll. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le a megismételt eljárásban annak tisztázására, hogy a tűz megindulásához a gyújtóhatás az alperes villamosvezeték rendszeréből eredt-e. Megállapította, hogy a perbeli ingatlanon a csatlakozási pont a felperesi ingatlan utcafronti homlokzatán található fali horog volt, amelyet követően a méretlen fogyasztói vezetékhálózat található. Rögzítette, hogy a felperesek a fogyasztói csatlakozó berendezést az alperes tulajdonába adták.