BH 2000.10.443 Ha az alperesi adóhatóság fizetési kötelezettsége nem törvénysértő adóhatósági határozat következtében keletkezett, hanem a jogszerű határozata végrehajtása során a vele szemben alaposan érvényesített igényper eredményeként, úgy az általános kamatszabályok az irányadóak [Ptk. 301. §, 1990. évi XCI. tv 67. § (2) bek., 84. § (4) bek., Pp. 377. § (2) bek., 86/1990. (XI. 14.) Korm. r. 1. § (1) bek.].

A bíróság a jogerős ítéletével megállapította, hogy az alperes adóvégrehajtás keretében 1 789 500 Ft értékben olyan ingóságokat foglalt le és értékesített, amelyek nem az adós, hanem a felperes tulajdonában voltak. Ehhez képest az érintett vagyontárgyakat a bíróság a foglalás alól feloldotta, illetve - mivel azokat az alperes értékesítette - ezért őt a Pp. 377. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel a befolyt vételárnak megfelelő összeg megfizetésére kötelezte. Az értékesítés során befolyt vételárak után az értékesítés napjától (1993. március 26-tól, március 31-től, illetve május 18-tól) kezdődően 1995. december 31. napjáig az 1990. évi XCI. tv (Art.) 67. §-ának (2) bekezdése szerinti mértékű, míg 1996. január I. napjától a kifizetés napjáig évi 20%-os kamat megfizetésére is kötelezte az alperest. Az 1996. január 1. napjáig megállapított kamat mértékénél a jogerős ítélet arra utalt, hogy a perbeli ingóságokat adóhatósági eljárás keretében foglalták le, így a kamatfizetésre a felperes visszatérítési igényénél is a Art. szabályait kell alkalmazni.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kizárólag a kamat mértékét sérelmezte.

A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet támadott része hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.