A Fővárosi Törvényszék P.21129/2021/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 10. § (1) bek.] Bíró: Palotás Gergely Péter

Fővárosi Törvényszék

25.P.21.129/2021/4.

A Fővárosi Törvényszék

A Dobrossy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe. - eljáró ügyvéd: dr. Szabados Gergő) meghatalmazott által képviselt

felperes (felperes címe.) felperes által

a Dr. Káposztás Zoltán Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe. - eljáró ügyvéd: dr. Káposztás Zoltán) meghatalmazott által képviselt

alperes (alperes címe. - törvényes képviselő: Bojtár Endre ügyvezető) alperes ellen

személyiségi jog megsértésének megállapítása és egyéb iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 247.650,- (kettőszáznegyvenhétezer-hatszázötven) forint perköltséget.

A le nem rótt 115.600,- (száztizenötezer-hatszáz) forint illetékből 85.600,- (nyolcvanötezer-hatszáz) forint illetéket a felperes, 30.000,- (harmincezer) forint illetéket az alperes köteles az államnak külön felhívásra megfizetni.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A felperessel szemben büntetőeljárás volt folyamatban a igazgatóság Igazgatósága előtt. Az alperes a kiadója, illetve a szerkesztője a www.portál internetes hírportálnak. Az internetes portálon 2019. november 14. napján "cikk címe" című cikk jelent meg.

[2] A cikk az alábbiakat tartalmazta: "Arról, hogy a vagyonőrök és biztonsági szakemberek foglalkoztatását ellátó területi cég az a 2009-ben bejegyzett, települési székhelyű cég1 Kft., amelynek alapító ügyvezetője személy1, a fenti történetben kulcsszerepet játszik.

A városszerte jól ismert személy1 egyike volt azoknak, akiket a NAV-akció keretében lekapcsoltak, s utóbb letartóztatásba helyeztek".

"A 2016-ban alapított egyesület (amelynek nevét tavaly októberben egyesület2re változtatták) tíz alapító tagja között is ott volt személy1."

"Hirtelen sokaknak beugrott az is, hogy személy1 cége már nem sokkal a 2014-es őszi önkormányzati választás után a már személy2 vezette települési önkormányzat közbeszerzési pályázatát két riválisát megelőzve nyerte el a polgármesteri hivatal (és objektumai) személy- és vagyonvédelmi feladatainak, valamint portaszolgálatának ellátását."

"Többen tudni vélnek rejtélyes pendrive-okról vagy éppen képviselőkről és közszereplőkről vezetett aktákról. Olyan "értesülések" is terjednek, hogy a letartóztatásba került személy1 házába nem csupán a cég működésével kapcsolatos információkra bukkantak a NAV-nyomozók, de ennek nincs semmiféle hivatalos megerősítése."

"NAV akciója után lekért cégkivonat szerint személy1 már nem szerepel a cég1 Kft. tulajdonosai között, viszont ott találjuk az élettársát és a fiát."

[3] Az alperesi cikk megjelentetésekor a felperessel szembeni büntetőeljárás nyomozati szakban volt. A felperes 2020. február 17. napján felszólító levelet küldött a perbeli cikk miatt az alperesnek, kérve személyes adatainak törlését, illetve sérelemdíj megfizetését, az alperes azonban a levélre nem válaszolt.

[4] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, az alperes azzal a magatartásával, miszerint az általa szerkesztett portál internetes portálon 2019. november 14. napján közzétett "cikk címe" című cikkben közölte a felperes nevét, ez a vele szembeni büntetőeljárás tényét, a felperes személyes adatait jogellenesen kezelte, amivel megsértette a felperes személyes adatok védelméhez való személyiségi jogát.

[5] Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest a felperes személyes adatok védelméhez való személyiségi jogának megsértése miatt 500.000,- Ft sérelemdíj, valamint ezen összegnek 2019. november 15. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat megfizetésére.

[6] A harmadik kereset arra irányult, hogy a bíróság kötelezze az alperest, 15 napon belül törölje a fenti cikkből a felperes nevét, valamint a vele szembeni büntetőeljárásra való utalást.

[7] Kérte, hogy a bíróság azt is állapítsa meg, hogy az alperes azzal a magatartásával, miszerint az által szerkesztett portál internetes portálon 2019. november 14. napján közzétett "cikk címe" című cikkben közölte a felperessel szembeni büntetőeljárás tényét, megsértette a felperes magánélet védelméhez való jogát.

[8] Kérte végül, hogy a bíróság kötelezze az alperest, a magánélet védelméhez való személyiségi jogának megsértése miatt 500.000,- Ft sérelemdíj, valamint ezen összegnek 2019. november 15. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat megfizetésére.

[9] Keresetének jogalapjaként hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényre, (Ptk.) 2:42. § (1) - (3) bekezdésére, 2:51. § (1) bekezdés a) pontjára, továbbá a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i, 2016/679 EU rendeletének (GDPR) 2. cikk (1) bekezdésére, 4., 10. valamint 17. cikkére, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 2. § (2) bekezdésére, valamint 23. § (1), (2), és (5) bekezdésére. A sérelemdíj körében pedig utalt a Ptk. 2:52. § (1)-(3) bekezdésére.