A Kúria Köf.5033/2018/4. számú precedensképes határozata önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata tárgyában. Bírók: Balogh Zsolt, Dobó Viola, Patyi András

A határozat elvi tartalma:

Budapest XV. kerület önkormányzata helyi adókról szóló 40/2015. számú rendelete törvényellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról (építményadó konfiskáló jellegének vizsgálata).

***********

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5033/2018/4.

A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Patyi András előadó bíró,

Dr. Dobó Viola bíró

Az indítványozó: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az érintett önkormányzat: Budapest XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata

(1153 Budapest, Bocskai u. 1-3.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- Budapest XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának a helyi adókról és az ahhoz kapcsolódó adózás rendjéről szóló - a 25/2016. (XI. 30.) számú önkormányzati rendelettel módosított - 40/2015. (XI. 30.) számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 2017. január. 1. napjától hatályos 6. § (1) bekezdése jogszabály-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt elutasítja;

- elrendeli, hogy határozatának közzétételére - a kézbesítést követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő 31.K.31.891/2017/16-II. számú per tárgya a felperes 2017. évi építményadó fizetési-kötelezettsége. Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzatának Jegyzője, mint elsőfokú hatóság a felperes építményadó kötelezettségét a 6/8541/1/2017. számú határozatával 2017. január 1. napjától 1.846 Ft/m2 évi adómérték alapulvételével 62.679.084 forintban állapította meg. Az elsőfokú határozat indokolásában a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 12. §-ára, valamint a Budapest XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának a helyi adókról és az ahhoz kapcsolódó adózás rendjéről szóló - a 25/2016. (XI. 30.) számú önkormányzati rendelettel módosított - 40/2015. (XI. 30.) számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 5-6. §-ára hivatkozott.

[2] A fellebbezés folytán eljárt alperes a BP/1008/0328/2/2017. számú határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta. Megállapította, hogy az Ör. 5. §-a és 6. § b) pontja alapján meghatározott 2017. évi adómérték a 100 m2 hasznos alapterületet meghaladó alapterületű épületek esetében nem haladja meg a megállapítható adómaximumot.

[3] A felperes keresetében az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. Álláspontja szerint az Ör. magasabb szintű jogszabályba, a Htv. 6. § c) pontjába ütközik. Véleménye szerint az építményadó mértékének megállapítása során az önkormányzat nem volt figyelemmel a helyi sajátosságokra és az adóalanyok teherviselő képességére. Sérelmezte, hogy az Ör.-ben az építményadó mértéke - a 100 m2 hasznos alapterületet meghaladó építmények vonatkozásban - lényegében megegyezik a törvény szerinti adómaximum mértékével, anélkül azonban, hogy az Ör. az adózók között bármilyen érdemi különbséget tenne. Keresetében kifejtette, hogy az építményadó összege 2009-től 2015-ig a kezdeti adómérték 160%-ára nőtt, ezzel szemben felperes értékesítésének nettó árbevétele ugyanezen időszakban jelentős csökkenést mutatott.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[4] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: bíróság) 2018. szeptember 21. napján kelt, 31.K.31.891/2017/16-I. számú végzésében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 155/C. § (1) bekezdése alapján indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. 6. § (1) bekezdésének törvényességi vizsgálatára irányuló nemperes eljárást. Egyidejűleg az előtte folyó per tárgyalását a nemperes eljárás befejezéséig felfüggesztette.

[5] A bíróság elfogadva a felperesi érvelést arra a következtetésre jutott, hogy az Ör. 6. § (1) bekezdése a Htv. 6. § c) pontjába ütközik, mivel figyelmen kívül hagyta a perbeli ingatlan szakvéleményben bemutatott sajátosságait (elhelyezkedés, rendeltetés, hasznosíthatóság), valamint a felperes teherviselő képességét. A bíróság utalt arra is, hogy az ingatlan - szakvélemény által meghatározott - forgalmi értékét az építményadó rendkívül rövid időn belül, alig több mint három év alatt felemészti.

[6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján a 42.§ (1) bekezdése értelmében hívta fel az érintett önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata előterjesztésére.

[7] Az önkormányzat védiratában kifejtette, hogy az önkormányzat a jelen ügy alapját képező helyi adókról szóló önkormányzati rendelet 2015. évi megalkotásakor kiemelt figyelmet fordított a Kúria eseti döntéseiben megjelenő mérlegelési szempontokra, így a Htv. 6. § c) pontjához kapcsolódó felsőbírói gyakorlatra is. Az önkormányzat a helyi sajátosságokat és adóalanyok teherviselő képességét szem előtt tartva a Htv.-ben biztosított kedvezményeken túl, további kedvezményeket és mentességeket biztosít az Ör. 3. § (1) és (2) bekezdésében és 4. §-ában.