A Pécsi Ítélőtábla Bf.94/2008/17. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 16. §, 53. §, 55. §, 85. §, 99. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 155. §, 339. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Halász Etelka, Krémer László, Túri Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Szekszárdi Törvényszék Bny.64/2007., Szekszárdi Törvényszék B.95/2007/41., *Pécsi Ítélőtábla Bf.94/2008/17.*

***********

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.II.94/2008/17. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2008. évi október hó 31. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság a kábítószerrel visszaélés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt I.rendű vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Tolna Megyei Bíróság 5.B.95/2007/41. számú ítéletét megváltoztatja, és I.rendű vádlott halmazati büntetését 9 (kilenc) év fegyházra és 10 (tíz) év közügyektől eltiltásra, míg II.rendű vádlott büntetését 9 (kilenc) év fegyházra súlyosítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az elkobozni rendelt bűnjelek lefoglalásának megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzi.

A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámítja az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is.

Kötelezi a II.rendű vádlott at, hogy fizessen meg az államnak 6.000 (hatezer) forint másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget, míg a másodfokú eljárásban felmerült további 27.000 (huszonhétezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész mindkét vádlott terhére súlyosbításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása iránt, a vádlottak és védőik elsődlegesen felmentés, másodlagosan a minősítés megváltoztatása, valamint enyhítés végett jelentettek be fellebbezést.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az ügyész súlyosítást célzó fellebbezését azzal a kiegészítéssel tartotta fenn, hogy az I.rendű vádlott közügyektől eltiltására, valamint az ítélet 3. oldalának b) pontjában felsorolt bűnjelek elkobzásának mellőzésére is indítványt tett.

A nyilvános ülésen a vádlottak és védőik változatlanul fenntartották bejelentett fellebbezéseiket.

A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§ (1) bekezdése értelmében a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül.

Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az iratok tartalma alapján - figyelemmel a Be.352.§ (1) bekezdésének a) pontjára - az alábbiakkal egészítette ki, illetve helyesbítette:

Az I.rendű vádlott at a Pécsi Városi Bíróság a 2006. június 23-án jogerőre emelkedett B.1822/2005/10. számú ítéletével a Btk.170.§ (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés szerint minősülő testi sértés bűntettének kísérlete miatt 45.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

A 2901,96 gramm tömegű 10.946 darab "korona-9" megnevezésű extasy tabletta tiszta hatóanyag-tartalma minimálisan 667 gramm MDMA; a 2300,04 gramm tömegű paszta tiszta hatóanyag-tartalma minimálisan 482 gramm amfetamin.

A jelentős mennyiség alsó határa MDMA esetében helyesen 20 gramm, amfetamin vonatkozásában helyesen 10 gramm.

Az I.rendű vádlott gépkocsijából lefoglalt kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma MDMA esetében 33,35-szörösen, amfetamin esetében 48,2-szeresen, összesen 81,55-szörösen haladta meg a jelentős mennyiség alsó határát.

Az I.rendű vádlott ........i lakásán lefoglalt 122,19 gramm tömegű kokain tiszta hatóanyag-tartalma helyesen minimálisan 26 gramm. Ez a mennyiség helyesen tizenháromszorosan haladta meg a csekély mennyiség felső határát.

------------------------

Az ekként kiegészített, illetve helyesbített tényállás most már mentes a Be.351.§ (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a vádlottak védekezésével szemben álló részében is a bizonyítékok indokolt és okszerű mérlegelésén alapul.

Az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást, melynek során felderítette és megvizsgálta a tényállás megállapításához szükséges bizonyítékokat. Azokat egyenként és összességükben is a logika szabályainak megfelelően értékelve, meggyőző érveléssel adott számot ténymegállapításairól, a vádlotti védekezések elvetésének okairól.

Az ügy egyik sajátossága volt, hogy a történések egy részét objektív bizonyítékok (a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Dunántúli Regionális Nyomozó Hivatala által végzett megfigyelésről készült jelentés tartalma, a lefoglalás adatai, vegyész-szakértői vélemény) támasztották alá. Így kétséget kizáró bizonyossággal volt rögzíthető a vádlottak külföldi tartózkodása a 2006. november 13. és 17. napja közötti időszakban, a külföldről külön-külön, de azonos időpontban történő hazatérésük ténye, majd a II.rendű vádlott által bérelt .......i lakás külön-külön történő megközelítése 2006. november 18-án. Ugyancsak objektív bizonyítékok alapján volt megállapítható a vádlottak lakásban tartózkodásának időtartama, távozásuk körülményei, valamint a kábítószerek mérésének, csomagolásának ténye. Egyértelmű adatok álltak rendelkezésre arra nézve is, hogy a vádlottak a lakás elhagyása után konspirációra utaló körülmények között, más-más járművel indultak ..............re, melynek során a később elinduló II.rendű vádlott útközben megelőzte I.rendű vádlott at. Nem képezhette vita tárgyát az I.rendű vádlott tetten érése során személygépkocsija motorházterében, illetve a .........i lakásán elrejtett kábítószer lefoglalásának ténye, továbbá ruházatának kábítószerrel való szennyezettsége.

Az elsőfokú bíróság helyesen vetette egybe a fenti, objektív bizonyítékon alapuló tényeket, illetve az ebből levonható következtetéseket a vádlottak védekezésével, és helytállóan foglalt állást azok elfogadhatósága, illetve elvetése kérdésében.

Helyesen ismerte fel, hogy a II.rendű vádlott nak az ügyben tett egyetlen, a tényekkel szembenálló vallomására tényállás nem alapítható. Minden alapot nélkülöz ugyanis az a védekezése, mely szerint nem volt köze a lefoglalt anyagmennyiséghez.

Az I.rendű vádlott nak az eljárás különböző szakaszaiban tett, eltérő tartalmú vallomásai közül helytállóan került sor az eljárás második szakaszában tett, a tényeket nem vitató, az egyéb bizonyítékokkal is összhangban álló előadásának elfogadására, valamint a bizonyítékokkal szembenálló védekezésének elvetésére. Így megalapozottan vetette el az elsőfokú bíróság e vádlottnak a birtokba vett, majd szállított anyagok mibenlétét, minőségét tagadó védekezését, illetve a II.rendű vádlott fenyegetésére történő hivatkozását. Utóbbi lehetőségét kizárták az elkövetés körülményei, többek között a több napon keresztül, egymástól részben térben és időben is elkülönülő elkövetői magatartások tanúsítása. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az I.rendű vádlott említett védekezésével szembenálló ténymegállapításai megalapozottak voltak.