A Székesfehérvári Törvényszék P.20709/2016/15. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 50. §, 123. §, 157. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk] Bíró: Moróczné dr. Medgyasszay Júlia

Székesfehérvári Törvényszék

27.P.20.709/2016/15.szám

A Székesfehérvári Törvényszék a ...... meghatalmazott által képviselt felperesnek - az Jogi Osztálya által képviselt I. rendű és II. rendű alperesek ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

a keresetet elutasítja;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 18.000,- (Tizennyolcezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt a Győri Ítélőtáblához címzett, de a Székesfehérvári Törvényszéknél írásban, 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha ezt a felek közösen kérték; továbbá, ha a fellebbezés a perköltség viselésére agy összegére vonatkozik, illetőleg csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, avagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ez utóbbi esetekben a felek fellebbezési tárgyalás tartását kérhetik.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy a fellebbező fél részére az ítélőtábla előtti eljárásban kötelező a jogi képviselet, a közreműködése nélkül eljáró fél nyilatkozata és perbeli cselekménye hatálytalan.

I n d o k o l á s

Felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket egyetemlegesen kártérítés megfizetésére. Módosított keresetében nem vagyoni kárigényét, amely az idegi megterhelés kompenzálására szolgál 1.000.000,-Ft-ban jelölte meg.

Vagyoni kártérítésként az élettársi közös szerzeményű lakásingatlan 88 %-os tulajdonjoga értékének, továbbá 4.800.000,-Ft elmaradt haszon és 2.500.000,-Ft harmadik személynek járó használati díj megfizetésére tartott igényt.

Előadta, hogy az I. rendű alperes előtt élettársi vagyonközösség megállapítása iránt terjesztett elő keresetet, mely ügyben a jogorvoslati eljárásban II. rendű alperes járt el. Az I. és a II. rendű alperesek eljárásuk során megsértették a Pp. 2. § (1) bekezdése szerinti tisztességes eljárás elvét azzal, hogy a felperes elhunyt élettársa nevén lévő ingatlanokat annak hagyatékaként kezelték, holott azt élettársi vagyonközösség ideje alatt közösen szerezték. Az élettársi vagyonközösség megállapítása iránti pert éppen azért indította, hogy az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjogát a bíróságok megállapítsák, és azt bejegyeztethesse az ingatlan-nyilvántartásba. Az alperesek a felperes kereseti kérelmét megváltoztatták, ezzel súlyos jogszabálysértést követtek el. Alperesek megtévesztették, nem tájékoztatták arról, hogy nem élettársi per tárgyalása folyik, hanem hagyatéki per, melyben felperes követelését hagyatéki hitelezőként bírálják el. Alperesek a megállapítási, jogalakítási és marasztalási keresetet összevonták, míg felperes megállapítási keresetet terjesztett elő, addig a jogerős részítélet jogalakítási kereset elbírálásának eredményét tükrözi.

Alperesek nem vették figyelembe a Pp. 50. § (1) bekezdésében írtakat, nem vizsgálták az alapperben állók perbeli jog- és cselekvőképességét. Ennek lett az eredménye, hogy az alapper I. és II. rendű alperesei olyan személyek lettek, akik perben sem állhattak volna.

Álláspontja szerint kirívó jogszabálysértéssel állapították meg az alperesek, hogy az alapperrel érintett ingatlan 85 %-a elhunyt élettársának külön vagyona, továbbá jogszabálysértően jártak el akkor is, amikor lehetővé tették, hogy az alapper I. és II. rendű alperesei a lakás hátralékos vételárát kifizessék, és így a tulajdonjogot a kifizetés arányában állapították meg.

Összefoglalóan: az alperesek megsértették a tisztességes eljáráshoz való jognak a Polgári Perrendtartásban megnevezett szabályait, de emellett az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. pontjában írtakat is.

Alperesek elsődlegesen a per megszüntetését kérték arra hivatkozással, hogy a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. Felperes eredetileg 500.000,-Ft megfizetését kérte, mely igény érvényesítése fizetési meghagyásos eljárásra tartozik.

Érdemben a kereset elutasítását és a felperes - tárgyaláson való megjelenéssel felmerülő - perköltségben marasztalását kérték. Állították, hogy a felperesi igény elbírálása során a jogszabályok betartásával jártak el, felperes jogát semmiben meg nem sértették.

A bíróság a peres felek előadása, felperes személyes meghallgatása, a I.rendű alperes 24.P.22.699/2005. szám alatti iratai alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes 2004-ben terjesztett elő keresetet, melyben azt kért, a bíróság állapítsa meg, hogy 1989. áprilistól 2002. november 4-ig élettársi kapcsolatban élt Fné vel. Az eljárás a ..... Bíróságon 30.P.85.025/2004. szám alatt indult. A .... Bíróság a felperesnek részletes tájékoztatást adott a megállapítási keresetnek a perrendtartásban szabályozott feltételeiről, egyúttal tájékoztatta arról is, hogy igényét kivel szemben (jogutód) érvényesítheti.

Ezen tájékoztatás birtokában a felperes a keresetét akként pontosította, hogy a bíróság állapítsa meg, a xxxx, ...... utca utcában található lakásingatlan 9/10 része a tulajdona tekintettel arra, hogy azt Fné élettársi kapcsolatuk alatt szerezte. A kereseti tényállítás szerint a xxxx, ...... utca utcai lakás bérlője Fné volt, és amikor a lakás eladhatóvá vált, azt vételár-előleg befizetésével Fné nevére megvásárolták. A törlesztőrészleteket Fné haláláig közösen fizették.

A ..... Bíróság a felperest személyesen is meghallgatta a keresetpontosítás körében, ennek során felperes felmutatta azt a közjegyzői hagyatékátadó végzést, mely szerint a közjegyző a 2002. november 4-én elhunyt Fné hagyatékát átadta a 2003. március 4-én elhunyt Lné hagyatékának, majd az egyesített hagyatékot ez utóbbi örökhagyó végrendeleti örököseinek, LF nek és LFné nek.

A tájékoztatást követően felperes azt a konkrét keresetet terjesztett elő, hogy állapítsa meg a bíróság a .... utcai lakás 9/10 része a tulajdona, és ezt az ingatlan-nyilvántartásba jegyeztesse be. Kérte továbbá, hogy a .... utcai ingatlanban található ingóságokat - melyeket a későbbiekben részletez -, a bíróság adja a tulajdonába.

Felperes pártfogó ügyvédi képviseletet kapott, a pártfogó ügyvéd a keresetet ebben a formájában fenntartotta azzal, hogy a perrel kapcsolatos valamennyi kérdésről részletesen tájékoztatta a felperest.

A felperes keresetét utóbb felemelte, mert tudomására jutott, hogy az I. és a II. rendű alperes a kérdéses ingatlant bérbe adták, így őket a felvett bérleti díj 9/10 részének a megfizetésére is kérte kötelezni.

Az első tárgyaláson a felperes az ingatlan forgalmi értéknek a perrel érintett részét 13.500.000,-Ft-ban jelölte meg, ezért a ..... Bíróság a pert áttette a ..... Bírósághoz (továbbiakban I. rendű alperes), ahol az 24.P.22.699/2005. szám alatt indult.