31999R1073[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1073/1999/EK rendelete (1999. május 25.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról

Az Európai Parlament és a Tanács 1073/1999/EK rendelete

(1999. május 25.)

az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 280. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Számvevőszék véleményére [2],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3],

(1) mivel az intézmények és a tagállamok nagy fontosságot tulajdonítanak a Közösségek pénzügyi érdekei védelmének és a csalások, valamint a Közösségek pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelemnek; mivel a Bizottság feladata e vonatkozásban szorosan kötődik a Szerződés 274. cikkének rendelkezései szerint a pénzügyi terv végrehajtásával kapcsolatos feladatokhoz; mivel az e célból végrehajtandó tevékenységek fontosságát az EK-Szerződés 280. cikke megerősíti;

(2) mivel a Közösségek pénzügyi érdekei nemcsak a költségvetési előirányzatok elosztásának a kezelésére terjednek ki, hanem minden olyan intézkedésre is, amely befolyásolja vagy befolyásolhatja a költségvetés eszközállományát;

(3) mivel e célkitűzés eléréséhez minden rendelkezésre álló eszközt teljes körűen igénybe kell venni, különösen a Közösségre háruló vizsgálati feladatok vonatkozásában, ugyanakkor a nemzeti és a közösségi szintű feladatok közötti jelenlegi megosztást és egyensúlyt fenn kell tartani;

(4) mivel a csalások elleni küzdelemhez rendelkezésre álló eszközök megerősítése céljából az egyes intézmények belső szervezeti autonómiájának tiszteletben tartása mellett a Bizottság a saját szervezeti egységei között az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom [4] határozattal létrehozta a csalások igazgatási kivizsgálásának feladatát ellátó Európai Csaláselleni Hivatalt (a továbbiakban: "Hivatal"); mivel a Bizottság e Hivatal vizsgálati feladatainak ellátásához teljes függetlenséget biztosított;

(5) mivel a Hivatal felelőssége a Bizottság által meghatározottak szerint meghaladja a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét, beleértve minden olyan tevékenységet is, amely óvja a közösségi érdekeket az igazgatási vagy büntetőeljárásokat eredményező szabálytalan tevékenységgel szemben;

(6) mivel szükséges arról rendelkezni, hogy a Hivatal a Közösségnek az EK-Szerződés 280. cikkében meghatározott pénzügyi érdekei megóvásának érdekében gondoskodjon a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködés fenntartásáról;

(7) mivel fennáll a csalásokkal, a korrupcióval, valamint a Közösségek pénzügyi érdekeit sértő minden jogellenes cselekedettel szembeni küzdelem fokozásának igénye, a Hivatalnak jogosultsággal kell rendelkeznie belső vizsgálatok lefolytatására az EK- és az Euratom-szerződések rendelkezéseivel vagy azok alapján létesített összes intézményben, szervben, hivatalban és ügynökségen (a továbbiakban: "intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek");

(8) mivel az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozat előírja, hogy vizsgálat érdekében az előírt korlátozások és feltételek függvényében a Hivatal a közösségi jogalkotó által ráruházott hatáskört gyakorolja;

(9) mivel az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet [5] alapján a Hivatalt meg kell bízni a Bizottságra ruházott hatáskörök gyakorlásával; mivel a Hivatal számára azt is lehetővé kell tenni, hogy a Bizottságra ruházott egyéb hatásköröket gyakorolja a tagállamokon belüli helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére, különösen az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet [6] 9. cikkének rendelkezéseiben meghatározott szabálytalanságok felderítése céljából;

(10) mivel ezen vizsgálatokat a Szerződés és különösen az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban kell lefolytatni, és ugyanakkor tiszteletben kell tartani az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata és a Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben (a továbbiakban: "személyzeti szabályzat") előírt rendelkezéseket, és teljes mértékben tiszteletben kell tartani az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, különösen a méltányosság elvét, az érintett személyek jogát arra, hogy a velük kapcsolatos ügyekben elmondhassák álláspontjukat, és azt az elvet, hogy a vizsgálat eredményeként levont következtetéseknek kizárólag bizonyíték erejű tényeken kell alapulniuk; mivel ennek biztosítása céljából az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kötelesek megállapítani azon szabályokat és feltételeket, amelyek hatálya alatt az ilyen belső vizsgálatokat lefolytatják; mivel következésképpen a személyzeti szabályzatokat módosítani kell olyan módon, hogy azok tartalmazzák a tisztviselők és egyéb alkalmazottak belső vizsgálatokkal kapcsolatos jogait és kötelességeit;

(11) mivel ezen belső vizsgálatokat csak abban az esetben lehet lefolytatni, ha a Hivatal számára garantálják az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek összes helyiségébe a belépési jogosultságot és a birtokukban levő összes információhoz és dokumentumhoz a hozzáférést;

(12) mivel annak biztosítására, hogy a Hivatal az e rendeletben ráruházott feladatok végrehajtása során független legyen, a Hivatal igazgatójának hatáskört kell biztosítani, hogy a vizsgálatok lefolytatását saját hatáskörében elrendelhesse;

(13) mivel a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak vagy az esetnek megfelelően az intézményeknek, szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek kell eldönteniük a Hivatal által készített jelentés alapján, hogy a lefolytatott vizsgálatot követően milyen intézkedéseket kell megtenni; mivel mindennek ellenére a Hivatal igazgatójára kell háruljon a feladat, hogy a Hivatal által a belső vizsgálatok folyamán feltárt, feltehetően büntetőeljárást maga után vonó esetekkel kapcsolatos információt közvetlenül az érintett tagállam igazságügyi hatóságai számára továbbítsa;

(14) mivel elő kell írni azon feltételeket, amelyek alapján a Hivatal alkalmazottai ellátják feladataikat, és amelyek meghatározzák a Hivatal igazgatójának felelősségét a hivatali alkalmazottak vizsgálatainak lefolytatásával kapcsolatosan;

(15) mivel a Hivatal, a tagállamok és az érintett intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közötti sikeres együttműködés biztosítása érdekében, a szakmai titoktartási kötelezettség alá tartozó bizalmas jellegű információszolgáltatási szabályokra figyelemmel meg kell szervezni a viszonosságon alapuló információcserét, ugyanakkor gondoskodni kell az adatok megfelelő védelméről;

(16) mivel annak biztosítása érdekében, hogy a Hivatal alkalmazottai által lefolytatott vizsgálatok során feltártakat figyelembe veszik, és a megkívánt utólagos intézkedéseket megteszik, a jelentéseknek elfogadható bizonyíték erejével kell rendelkezniük az igazgatási és bírósági eljárásokban; mivel ennek biztosítása érdekében a jelentéseket a tagállamokban hatályos igazgatási jelentések szabályait előíró rendelkezések figyelembevételével kell összeállítani;

(17) mivel a Hivatalnak a feladatai ellátásában függetlenséget kell élveznie; mivel e függetlenség megerősítése érdekében a Hivatal tevékenységeit rendszeresen egy, a Hivatal tevékenységi köreit jól ismerő, magas képzettségű külső személyekből álló Felügyeleti Bizottságnak kell ellenőriznie; mivel e bizottság kötelességeinek tartalmazniuk kell a Hivatal igazgatója számára a feladatai ellátásához szükséges segítségnyújtást;

(18) mivel az igazgatási vizsgálatokat az intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől és a Felügyeleti Bizottságtól teljesen független módon, a Hivatal igazgatójának fennhatósága alatt kell végrehajtani;

(19) mivel a Hivatal igazgatójára kell, hogy háruljon a feladat, hogy a vizsgálatok folyamán begyűjtött személyi adatok védelméről és az információ bizalmas jellegének figyelembevételéről gondoskodjon; mivel a Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai számára a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikkében előírt rendelkezésekkel egyenértékű jogvédelmet kell biztosítani;

(20) mivel a Hivatal tevékenységeit hároméves működési időszakot követően értékelni kell;

(21) mivel e rendelet semmiféle módon sem csökkenti a tagállamok hatásköreit és felelősségét, hogy a Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalások elleni küzdelem céljaira szükséges intézkedéseket megtegyék; mivel az a tény, hogy külső igazgatási vizsgálatok lefolytatását e területen független hivatalra bízzák, teljes mértékben megfelel a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének; mivel a Hivatal működése feltehetően a csalások, a korrupció és a Közösségek pénzügyi érdekeit sértő jogellenes cselekmények elleni fellépés javítását szolgálja, és ennek megfelelően kielégíti az arányosság elvét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Célkitűzések és feladatok

(1) A csalások, a korrupció és az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem megerősítése érdekében a Bizottság az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozattal létrehozta az Európai Csaláselleni Hivatalt (a továbbiakban: "Hivatal"), amely a Közösség által az érintett területeken hatályos szabályok és megállapodások rendelkezései szerint a Bizottságra ruházott vizsgálati hatáskört gyakorolja.

(2) A Hivatal a Bizottság segítségével a tagállamok számára megszervezi a szoros és rendszeres együttműködést a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között, annak érdekében, hogy összehangolják tevékenységeiket az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalásokkal szemben. A Hivatal megtervezi és kifejleszti az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalással és minden más jogellenes tevékenységekkel szembeni módszereket.

(3) A Szerződések által vagy azok rendelkezései alapján létrehozott intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül (a továbbiakban: "intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek"), a Hivatal a következő célokból igazgatási vizsgálatokat folytat:

- a csalások, a korrupció és az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem,

- e célból a szakmai feladatok teljesítésében adódó súlyos esetek feltárása, mint például a Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai kötelességeinek olyan mértékű elhanyagolása vagy elmulasztása, amely fegyelmi vagy az esetnek megfelelően büntetőeljárást vonhat maga után, illetve a kötelezettségeknek a nem a személyzeti szabályzat és az Európai Közösségek egyéb foglalkoztatási feltételei (a továbbiakban: "személyzeti szabályzat") rendelkezéseinek a hatálya alá tartozó intézmények vagy ügynökségek iroda- vagy ügynökségvezetői, illetve tagjai általi, a fentiekkel egyenértékű elmulasztásának esetei.

2. cikk

Igazgatási vizsgálatok

E rendelet alkalmazásában "igazgatási vizsgálat" (a továbbiakban: "vizsgálat"): a Hivatal alkalmazottai feladatai teljesítésének keretein belül vállalt felügyeleti, ellenőrzési és egyéb tevékenységei a 3. és a 4. cikk rendelkezéseivel összhangban, az 1. cikkben felsorolt célok elérése érdekében, valamint adott esetben a vizsgált tevékenységek szabályostól eltérő jellegének megállapítása céljából. E vizsgálatok nem befolyásolhatják a tagállamok büntetőeljárás kezdeményezésére vonatkozó hatáskörét.

3. cikk

Külső vizsgálatok

A Hivatal a tagállamokon belüli helyszíni vizsgálatok és ellenőrzések elvégzésekor a 2185/96/Euratom, EK rendelet hatálya alatt a Bizottságra ruházott hatásköröket gyakorolja, harmadik országokban pedig a hatályos együttműködési megállapodások rendelkezéseivel összhangban jár el.

Vizsgálati feladatainak részeként a Hivatal a vizsgálatokat és az ellenőrzéseket a 2988/95/EK, Euratom rendelet 9. cikke (1) bekezdésének rendelkezései szerint eljárva végzi, valamint a tagállamokon belüli vizsgálatok elvégzésekor ugyanazon rendelet 9. cikke (2) bekezdésében említett ágazati szabályoknak megfelelően, illetve harmadik országokban a hatályos együttműködési megállapodások rendelkezéseivel összhangban jár el.

4. cikk

Belső vizsgálatok

(1) Az 1. cikk rendelkezéseiben említett területeken, a Hivatal az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül igazgatási vizsgálatot (a továbbiakban: "belső vizsgálat") folytat le.

Ezen belső vizsgálatokat a Szerződések, különösen az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv rendelkezéseinek függvényében, az e rendeletben előírt eljárásoknak és az egyes intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által elfogadott határozatoknak megfelelően folytatják le, és megfelelő figyelmet fordítanak a személyzeti szabályzat rendelkezéseire. Az intézmények konzultálnak egymással azon szabályokról, amelyeket az ilyen határozatokkal kell megállapítani.

(2) Feltéve, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezéseket betartják:

- a Hivatal az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában levő minden információhoz közvetlen és bejelentés nélküli hozzáférési, valamint minden helyiségbe belépési jogosultsággal rendelkezik. A Hivatal felhatalmazást kap arra, hogy ellenőrizze az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek számláit. A Hivatal jogosult minden dokumentumról vagy az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában levő minden adathordozóról másolatot vagy kivonatot készíteni, és szükség esetén, az ilyen dokumentum vagy információ őrzését átvállalni annak biztosítása céljából, hogy azok ne tűnhessenek el,

- a Hivatal szóbeli információ közlésére tarthat igényt az intézmények és szervek tagjai, a hivatalok vagy ügynökségek igazgatósága és az intézmények szervek, hivatalok és ügynökségek személyzete részéről.

(3) A feltételeknek megfelelő módon, valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban a Hivatal helyszíni vizsgálatokat végezhet az érintett gazdasági szereplő helyiségeiben azon célból, hogy információt szerezzen az ilyen gazdálkodó szervezeteknél esetlegesen előforduló szabálytalanságokról.

A Hivatal továbbá jogosult az általa folytatott vizsgálatok vonatkozásában szükségesnek vélt információ szolgáltatására felkérni minden érintett személyt.

(4) Az intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket minden olyan esetben tájékoztatják, amikor a Hivatal alkalmazottai vizsgálatot folytatnak telephelyükön, illetve amikor az ilyen intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek dokumentumait vizsgálják, vagy azoktól információt kérnek.

(5) Olyan esetekben, amikor a vizsgálatok feltárják, hogy a vizsgálatokban egy tag, igazgató, tisztviselő vagy egyéb alkalmazott személyesen érintett, értesítik az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget, amelyhez az ilyen személy tartozik.

Olyan esetekben, amikor a vizsgálat célja érdekében teljes titoktartásra van szükség, vagy ha a használt vizsgálati eszköz nemzeti igazságügyi hatóság illetékességébe tartozik, az ilyen információ szolgáltatását késleltetni lehet.

(6) A Szerződések által meghatározott rendelkezések, különösen az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben, valamint a személyzeti szabályzatban előírt szabályok sérelme nélkül, minden intézmény vagy szerv által az 1. bekezdés rendelkezései szerint elfogadott határozat különösen az alábbiakra vonatkozó szabályokat tartalmazza:

a) az intézmények és szervek tagjainak, tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak, valamint a hivatalok és ügynökségek igazgatóságának és egyéb alkalmazottainak azon kötelessége, hogy a Hivatal képviselőivel együttműködjenek és számukra információt szolgáltassanak;

b) a Hivatal alkalmazottai által a belső vizsgálatok lefolytatásakor betartandó eljárási szabályok és a belső vizsgálat lefolytatásában érintett személyek jogainak a garanciái.

5. cikk

Vizsgálatok kezdeményezése

Külső vizsgálatokat a Hivatal igazgatójának a saját hatáskörében meghozott vagy egy érintett tagállam felkérésére meghozott döntése alapján kezdeményeznek.

Belső vizsgálatokat a Hivatal igazgatójának a saját hatáskörében meghozott vagy azon intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek a felkérésére meghozott döntése alapján kezdeményeznek, amelyen belül a vizsgálatokat le kell folytatni.

6. cikk

A vizsgálati eljárás

(1) A vizsgálatok lefolytatását közvetlenül a Hivatal igazgatója irányítja.

(2) A Hivatal alkalmazottai a feladataikat a személyazonosságukat és beosztásukat feltüntető írásos meghatalmazás felmutatásával végzik.

(3) A Hivatal alkalmazottait minden beavatkozáshoz az igazgató által kibocsátott meghatalmazással látják el, amelyen feltüntetik a vizsgálat tárgyát.

(4) A helyszíni vizsgálatokat és ellenőrzéseket a Hivatal alkalmazottai az érintett tagállam tisztviselőinek tevékenységeit szabályzó szabályzatok és szokások, a személyzeti szabályzat, továbbá a 4. cikk (1) bekezdésében említett határozat rendelkezéseinek figyelembevételével folytatják le.

(5) A vizsgálatokat egy időtartam alatt folyamatosan végzik, amelynek hosszát az eset körülményei és bonyolultsága határozza meg.

(6) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy hatáskörrel rendelkező hatóságaik a nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek betartásával biztosítsák a feladataik elvégzéséhez szükséges teljes körű támogatást a Hivatal alkalmazottai számára. Az intézmények és szervek gondoskodnak arról, hogy tagjaik és személyzetük a Hivatal képviselői számára megadhassák a feladataik elvégzéséhez szükséges támogatást; a hivatalok és ügynökségek kötelesek gondoskodni arról, hogy igazgatásuk és személyzetük ugyanilyen módon járjon el.

7. cikk

A Hivatal tájékoztatásának kötelezettsége

(1) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek továbbítanak minden csalási, korrupciós és egyéb jogellenes tevékenységre vonatkozó információt a Hivatal számára.

(2) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagállamok addig a mértékig, amíg azt az egyes nemzeti törvények lehetővé teszik, a Hivatal felkérésére vagy saját kezdeményezésükre a folyamatban levő vizsgálattal érintett minden birtokukban levő dokumentumot és információt továbbítanak a Hivatalnak.

A tagállamok a vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kötelesek a külső vizsgálatokkal kapcsolatos minden dokumentumot és információt megküldeni.

(3) Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagállamok addig a mértékig, amíg azt az egyes nemzeti törvények lehetővé teszik, megküldenek a Hivatal számára minden birtokukban levő egyéb, csalás, korrupció vagy a Közösség pénzügyi érdekeit befolyásoló jogellenes tevékenységek elleni fellépés szempontjából lényegesnek ítélt dokumentumot vagy információt is.

8. cikk

Bizalmas jelleg és adatvédelem

(1) A külső vizsgálatok lefolytatása során megszerzett információ minden formájára vonatkozó rendelkezések nyújtanak védelmet.

(2) Belső vizsgálatok lefolytatása alkalmával megszerzett vagy szolgáltatott információ minden formájára biztosítják a szakmai titoktartást, és azok az Európai Közösségek intézményeire vonatkozó rendelkezések védelmét élvezik.

Ilyen információt nem lehet más személlyel közölni az Európai Közösségek vagy az érintett tagállam intézményeinek alkalmazásában álló olyan személyek kivételével, akiknek a feladataik ellátásához az ilyen információt ismerniük kell, és az információt csalás, korrupció és egyéb jogellenes cselekmény megakadályozása és megelőzése kivételével semmilyen más célra nem lehet felhasználni.

(3) Az igazgató gondoskodik arról, hogy a Hivatal alkalmazottai és az ellenőrzése alatt tevékenykedő más személyek betartsák a közösségi és a nemzeti személyi adatvédelmi szabályokat, különös tekintettel a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [7] rendelkezéseire.

(4) A Hivatal igazgatója, valamint a Felügyeleti Bizottság 11. cikkben említett tagjai gondoskodnak az e cikk és a Szerződés 286. és 287. cikke rendelkezéseinek alkalmazásáról.

9. cikk

Vizsgálati jelentés és a vizsgálatot követő intézkedések

(1) A Hivatal által végrehajtott vizsgálat befejezését követően a Hivatal az igazgató felügyelete mellett összeállít egy jelentést, amelyben feltüntetik a megállapított tényeket, a pénzügyi veszteség mértékét, amennyiben van, továbbá a vizsgálat által feltárt eredményeket és az igazgató javaslatait a meghozandó intézkedésekről.

(2) Az ilyen jelentések összeállításánál figyelembe veszik az érintett tagállam nemzeti jogában előírt eljárási követelményeket. Az ilyen alapon összeállított jelentések azon tagállamban, amelyben azok felhasználása szükségesnek bizonyul, ugyanolyan módon és ugyanolyan feltételek mellett, mint az adott ország nemzeti közigazgatási felügyelői által készített jelentések, igazgatási vagy bírósági eljárásban elfogadható bizonyítéknak minősülnek. A jelentések tartalmát ugyanolyan értékelési szabályok alapján ugyanolyan értékelésnek vetik alá, mint az adott ország nemzeti közigazgatási felügyelői által összeállított jelentéseket, és a jelentéseket azokkal azonos értékű dokumentumnak tekintik.

(3) A külső vizsgálatot követően összeállított jelentéseket és az összes vonatkozó felhasználható dokumentumot az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak küldik meg azon szabályok betartásával, amelyeket a külső vizsgálatokra kell alkalmazni.

(4) A belső vizsgálatot követően összeállított jelentéseket és az összes vonatkozó felhasználható dokumentumot az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek küldik meg. Az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség megteszi a vizsgálat eredményeiből fakadó, különösen a fegyelmi vagy a jogi intézkedéseket, és a Hivatal igazgatója számára jelentést küld az intézkedések megtételéről az igazgató által az igazgató jelentésének következtetéseiben megállapított határidőn belül.

10. cikk

Információ továbbítása a Hivatal által

(1) E rendelet 8., 9. és 11. cikkének, valamint a 2185/96/Euratom, EK rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Hivatal mindenkor jogosult a külső vizsgálatok lefolytatása alkalmával megszerzett információt az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai számára megküldeni.

(2) E rendelet 8., 9. és 11. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Hivatal igazgatója a feltehetően büntetőeljárást eredményező vizsgálatok lefolytatása alkalmával megszerzett információt megküldi az érintett tagállam igazságügyi hatóságai számára. A vizsgálattal kapcsolatos elvárásokra is figyelemmel az igazgató egyidejűleg tájékoztatja az érintett tagállamot is.

(3) E rendelet 8. és 9. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Hivatal mindenkor jogosult a belső vizsgálatok lefolytatása alkalmával megszerzett információt az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség számára megküldeni.

11. cikk

Felügyeleti Bizottság

(1) A Felügyeleti Bizottság a vizsgálati feladatkör ellátásának rendszeres figyelemmel kísérésével erősíti meg a Hivatal függetlenségét.

A Felügyeleti Bizottság saját kezdeményezésére vagy az igazgató felkérésére véleményt nyilvánít a Hivatal tevékenységeiről, anélkül azonban, hogy a folyamatban levő vizsgálati eljárások végrehajtásába beavatkozna.

(2) A Felügyeleti Bizottságot öt független, kívülálló személy alkotja, akik saját országukban a Hivatal tevékenységi köreivel kapcsolatos területeken megfelelő képesítéssel rendelkező, magas beosztást betöltő személyek. Kinevezésük az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös megegyezésével történik.

(3) A tagok hivatalukat három éven keresztül töltik be, és kinevezésük egy alkalommal megújítható.

(4) Hivatali idejük lejártával a tagok mindaddig ellátják hivatali feladataikat, amíg megújításuk vagy leváltásuk meg nem történik.

(5) Feladataik ellátásában sem kormányoktól, sem pedig intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat.

(6) A Felügyeleti Bizottság elnökét a Felügyeleti Bizottság választja. A bizottság saját eljárási szabályait maga dolgozza ki. A Felügyeleti Bizottság évente legalább tíz ülést tart. A bizottság a tagjai többségi szavazata alapján hoz határozatot. Titkársági feladataik ellátásáról a Hivatal gondoskodik.

(7) Az igazgató minden évben megküldi a Felügyeleti Bizottság számára a Hivatal munkáját ismertető, az e rendelet 1. cikkében említett tevékenységi programot. Az igazgató a bizottságot rendszeresen tájékoztatja a Hivatal tevékenységeiről, a folyamatban levő vizsgálatokról, a vizsgálatok eredményeiről és az azok alapján hozott intézkedésekről. Ha egy vizsgálat lefolytatása kilenc hónapnál hosszabb ideje tart, az igazgató tájékoztatást küld a Felügyeleti Bizottság számára a vizsgálat elhúzódásának indokairól és a vizsgálat befejezésének várható időpontjáról. Az igazgató tájékoztatja a bizottságot az olyan esetekről, amikor az érintett intézmény, szerv, hivatal és ügynökség nem tette meg a vizsgálat befejezését követően az igazgató által javasolt intézkedéseket. Az igazgató a Felügyeleti Bizottságot tájékoztatja minden olyan esetről, amikor információt kell szolgáltatni egy tagállam igazságügyi hatóságai számára.

(8) A Felügyeleti Bizottság évente legalább egy jelentést fogad el saját tevékenységeiről, amelyet megküld az intézmények számára. A Felügyeleti Bizottság a Hivatal vizsgálatainak eredményéről és az azokon alapuló intézkedésekről készített jelentéseit megküldheti az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

12. cikk

Az igazgató

(1) A Hivatalt a Bizottság által ötéves időtartamra kinevezett igazgató vezeti, akinek kinevezése egy alkalommal megújítható.

(2) Az igazgató kinevezésével kapcsolatosan a Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában adott esetben megjelentetett pályázati felhívás közzétételét és a Felügyeleti Bizottság kedvező véleményének kézhezvételét követően összeállítja a megfelelő képesítésű jelöltek listáját. Az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultációt követően a Bizottság kinevezi az igazgatót.

(3) Az igazgató külső és belső vizsgálatok kezdeményezésével és lefolytatásával vagy az egyes vizsgálatok lefolytatását követően a jelentések összeállításával kapcsolatosan nem kérhet és nem fogadhat el kormányoktól, illetve intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől semmiféle utasítást. Ha az igazgató úgy ítéli meg, hogy egy Bizottság által megtett intézkedés megkérdőjelezi a személyes függetlenségét, jogosult saját intézményével szemben eljárást kezdeményezni az Európai Bíróságon.

Az igazgató rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok eredményeiről, tiszteletben tartva a lefolytatott vizsgálatok eredményeinek bizalmas jellegét, az érintett személyek törvény által biztosított jogait, továbbá azon nemzeti rendelkezéseket, amelyeket adott esetben a bírósági eljárásoknál kell alkalmazni.

A fenti intézmények biztosítják a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok bizalmas jellegének tiszteletben tartását az érintett személyek törvény által biztosított jogainak tiszteletben tartásával együtt, valamint azt is, hogy ha bírósági eljárásokat kell kezdeményezni, az ilyen eljárásokban alkalmazandó összes hatályos nemzeti rendelkezést betartsák.

(4) Mielőtt a Bizottság az igazgatóval szemben fegyelmi szankciót fogadna el, a Felügyeleti Bizottsággal konzultál. Továbbá, az igazgatóval szemben kezdeményezett fegyelmi szankciókról megfelelően indokolt határozatot kell hozni, amelyet tájékoztató jelleggel megküldenek az Európai Parlament és a Tanács számára.

13. cikk

Finanszírozás

A Hivatal költségvetési keretének összege az Unió általános költségvetése Bizottságra vonatkozó szakaszának "A" részében külön fejezet alatt szerepel, és e keret részletes adatait a fenti "A" rész melléklete tartalmazza.

A Hivatal számára kiosztott munkaköri beosztásokat a Bizottság alapítási tervének melléklete tartalmazza.

14. cikk

Jogorvoslat

A személyzeti szabályzat módosítása függvényében az Európai Közösségek bármely tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja e cikk rendelkezései alapján, a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárásokkal összhangban panaszt terjeszthet a Hivatal igazgatója elé a Hivatal által belső vizsgálat során elkövetett, számára káros cselekmény miatt. Az ilyen panaszokkal kapcsolatosan hozott határozatokra a személyzeti szabályzat 91. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

A fenti rendelkezéseket hasonlóképpen alkalmazni kell az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek személyzete esetében is, amelyek tagjaira a személyzeti szabályzat rendelkezései nem vonatkoznak.

15. cikk

Előmeneteli jelentés

Az e rendelet hatálybalépését követő harmadik év folyamán a Bizottság a Hivatal tevékenységeinek fejlődéséről jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyet a Felügyeleti Bizottság véleménye, valamint adott esetben a Hivatal feladatainak módosításai és kiegészítései kísérnek.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 1999. június 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1999. május 25-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J.M. Gil-robles

a Tanács részéről

az elnök

H. Eichel

[1] HL C 21., 1999.1.26., 10. o.

[2] 1999. április 14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[3] Az Európai Parlament 1999. május 6-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 1999. május 25-i határozata.

[4] HL L 136., 1999.5.31., 20. o.

[5] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[6] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[7] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

--------------------------------------------------