BH 1976.4.162 Újságírói véleménnyel és értékítélettel kapcsolatban is lehet helye sajtó-helyreigazítási eljárásnak, ha a vélemény (értékítélet) valótlan tényen alapul vagy való tényt hamis színben tüntet fel [Pp. 342. §].

Az első fokú bíróság tényként állapította meg, hogy a felperes mint a húskombinát létesítésének egyik fővállalkozója az őt terhelő munkaműveletek lebonyolításában számos esetben késlekedett, a munkák egy részét több alkalommal az általa is vállalt határidőn belül nem végezte el és ezáltal az építkezést késleltette. Az első fokú bíróság álláspontja szerint az alperes cikke nem tartalmazott valótlan tényt abban a részében, amely megállapította, hogy a felperes számos esetben akadályozta az építkezés ütemének haladását.

Az első fokú bíróság ezzel szemben nem találta bizonyítottnak a cikknek azt az állítását, mely szerint a felperes a munkaterület hiányára hivatkozva sokszor kényszerített más építőket arra, hogy félbehagyjanak bizonyos építési munkákat vagy technológiai, szerelési folyamatokat, és ezért ezzel kapcsolatosan az alperest helyreigazítás közlésére kötelezte.

Az első fokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést és ebben az első fokú bíróság ítéletének azt a részét sérelmezte, amely őt helyreigazítás közlésére kötelezte. Érvelése szerint a közleménynek ez a része pusztán az újságíró véleményét tartalmazza, újságírói értékítéletet foglal magában, ez pedig nem lehet helyreigazítás tárgya.

A Legfelsőbb Bíróság ezzel az érveléssel szemben rámutat arra, hogy az újságírói vélemény és értékítélet is alapulhat valótlan tényen, illetőleg tüntethet fel tényeket hamis színben, ezért a helyreigazítás ezzel összefüggésben sem kizárt. Az alperes fellebbezése azonban alapos abból az okból, hogy a közleménynek a fellebbezéssel érintett része sem tartalmaz valótlan tényt.