A Győri Ítélőtábla Bf.27/2009/10. számú határozata sikkasztás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 12. §, 47. §, 104. §, 244. §, 276. §, 317. §, 318. §, 319. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Csák Csilla, Kovács Tamás, Takácsné dr. Helyes Klára

Kapcsolódó határozatok:

Szombathelyi Törvényszék B.166/2006/128., *Győri Ítélőtábla Bf.27/2009/10.*

***********

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.27/2009/10. szám

A Magyar Köztársaság nevében !

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a 2011. évi február hó 22. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt V1 vádlott és társai ellen indult büntető ügyben a Vas Megyei Bíróság 2008. évi november hó 20. napján kihirdetett 6.B.166/2006/128. számú ítéletét megváltoztatja, V1 I.r. és V2 II.r. vádlott a magánokirat-hamisítás vétségét folytatólagosan követték el.

V1 I.r. vádlottal szemben ezért és a terhére megállapított egyéb bűncselekmények miatt az első fokon alkalmazott jogkövetkezményt tekinti kiszabottnak azzal, hogy a vádlott a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

V2 II.r. vádlottat ezért és a terhére megállapított bűncselekményekért halmazati büntetésül 1 /egy/ év 6 /hat/ hónap börtönre í t é l i, melynek végrehajtását 2 /kettő/ évi próbaidőre felfüggeszti, a vádlottat egyúttal előzetes mentesítésben részesíti.

V3 III.r. vádlott esetében a próbaidő tartamát 3 /három/ évre mérsékeli.

Megállapítja, hogy V3 lánykori neve helyesen: III.r. vádlott leánykori neve.

V1 I.r. vádlott 2008. február 15-től 2008. június 27. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt állt.

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét V1 I.r., V2 II.r. és V3 III.r. vádlottak vonatkozásában helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban 9.000.- /Kilencezer/ Ft bűnügyi költség merült fel, melyet II.r. vádlott köteles megfizetni.

I n d o k o l á s :

A Vas Megyei Bíróság a 6.B.166/2006/128. szám alatti ítéletével V1 I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében (Btk. 317.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés c/ pont, (6) bekezdés b/ pont), 1 rb társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (Btk. 318.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés c/ pont, (6) bekezdés b/ pont) és 1 rb felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276.§). Ezért - halmazati büntetésül - 3 év börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt.

V2 II.r. vádlott bűnösségét 1 rb bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (Btk. 318.§ (1) bekezdés, (5) bekezdés a/ pont), 1 rb bűnpártolás vétségében (Btk. 244.§ (1) bekezdés c/ pont) és 1 rb magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276.§) állapította meg. Ezért - halmazati büntetésül - 1 év 6 hónapi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

V3 III.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (Btk. 318.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés c/ pont, (6) bekezdés b/ pont). Ezért 2 évi - végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

Rendelkezett továbbá a lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottakat az eljárás során felmerült bűnügyi költség egyetemleges megfizetésére.

Az ítélet ellen V1 I.r. és V2 II.r. vádlottak, valamint meghatalmazott védőjük a büntetés enyhítése, míg V3 III.r. vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség átiratában a tényállás kiegészítését, illetve pontosítását, a jogi indoklás kiegészítését és ezáltal a vádlottak terhére rótt bűncselekmények részben eltérő minősítését indítványozta az alábbiak szerint:

A 3. tényállási pont vonatkozásában V1 I.r. és V2 II.r. vádlott cselekményét a Btk. 319.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b/ pontja szerint minősülő és büntetendő folytatólagosan, társtettesként elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének, V3 III.r. vádlott ugyanezen pontban írt cselekményét a Btk. 317.§ (1) bekezdésében meghatározott - figyelemmel a (2) bekezdés c/ pontjára - a (6) bekezdés b/ pontja szerint minősülő és büntetendő folytatólagosan, üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének kérte értékelni. A vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában az eltérő minősítést amiatt látta indokoltnak, mivel álláspontja szerint a megyei bíróság helyes bizonyítékértékelése ellenére sem lehet következtetni egyértelműen a vádlottak csalási szándékéra. Emiatt az ezzel kapcsolatos tényállási és indokolási részeket is mellőzni kérte az ítéletből. Ezzel szemben az ügy megítélése szempontjából abból indult ki, hogy V1 I.r. és V2 II.r. vádlottak a Gazdasági társaságokról szóló törvény és K.M.W. meghatalmazása alapján általánosságban és a 3. tényállási pontot illetően a konkrét esetben is a S.Kft. vagyonának kezelésével megbízott személyek voltak, vagyonkezelő jogosultságokkal rendelkeztek. Az ebből fakadó kötelezettségüket szándékosan megszegték, amikor a J.Kft. vezetőjének a személyére figyelemmel olyan jellegű és mértékű kedvezményeket biztosítottak, amelyek az ésszerű gazdálkodással, az írott szabályozással és az íratlan vagyonkezelői szokással, a S.Kft.. érdekeivel ellentétesek voltak. Tudva, hogy a J.Kft.. a S.Kft.. felé egyre nagyobb összegű tartozásokat halmozott fel, nem tiltották meg, nem állították le a J.Kft.felé történő kiszállításokat, melynek eredményeként 7.176.059 Ft vagyoni hátrányt okoztak a S.Kft.-nek. V3. III.r. vádlott az ügyészi álláspont szerint ugyanilyen összegre - részben depo-árura nézve, részben szállítási szerződés alapján - szerzett meg a S.Kft.-től olyan árut, mellyel elszámolni nem tudott, ezzel a rábízott árut jogtalanul eltulajdonította, vagy azzal sajátjaként rendelkezett /ezt a rendelkezésre álló adatokból megállapítani nem lehet/, megvalósítva ezáltal a Btk. 317.§ (1) bekezdésében meghatározott, a (2) bekezdés c/ pontjára figyelemmel a (6) bekezdés b/ pontja szerint minősülő és büntetendő folytatólagosan, üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettét. Rámutatott az ügyész arra is, hogy V2 II. r. vádlott esetében az I. r. vádlott felbujtására általa készített magánokiratok felhasználására ugyanazon jogviszonyon belül, egymáshoz közeli időpontban két ízben is sor került, ezzel a magánokirat hamisítás vétsége mindkét vádlott esetében a Btk. 12.§ /2/ bekezdése szerint a folyatólagosság egységébe vonható. Az ügyész a kiszabott büntetést mindhárom vádlott esetében megfelelőnek találta, azok enyhítésére nem látott okot, így a fenti módosítást nem érintő részében a megyei bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

V1 I.r. V2 II.r. és V3 III. r. vádlottak védője a fellebbezést írásban két ízben is indokolta, ebben a fellebbezést módosított formában tartotta fenn I. r. vádlott vonatkozásában. A védő valamennyi tényállási pont esetében hivatkozott az ítélet megalapozatlanságára, amely álláspontja szerint annak iratellenességéből és az első fokú bíróság helytelen ténybeli következtetéseiből ered, a tényleges kifogásokat tekintve azonban a fellebbezés indokolása nem több mint az első fokú bíróság bizonyítékértékelő tevékenységének támadása. A fellebbezés lényegében a vádlottak első fokú eljárásban előterjesztett védekezésének pontról pontra történő megismétlése, amelyet a megyei bíróság úgy a bizonyítás során, mint ítéletének indokolásában kellő részletességgel megvizsgált és értékelt. Emellett a védő hivatkozott arra is, hogy az első fokú bíróság eljárási hibát is vétett azzal, hogy V1 I. r. vádlottat korlátozta abban, hogy az utolsó szó jogán kifejthesse álláspontját. Sérült a vádlott védekezési joga azáltal is, hogy K.M.W. vallomásának felolvasását követően nem tehetett az elhangzottakra nyomban észrevételt.