BH 1993.10.595 I. A folyamatban levő büntetőeljárásról a hatóságtól nyert információ alapján az országos hetilapban megjelent tudósításnak a helyi lapban történő közzététele nem valósítja meg a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségét [Btk. 179. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 182. §].

II. A magánvádas eljárásban nincs törvényes alap annak az ítéletben való megállapítására, hogy a magánvádló bűncselekményt követett el [Be. 9. § (2) bek.].

A városi bíróság az I. r., a II. r. és a III. r. vádlottakat az ellenük nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette, kötelezte a magánvádlót 2000 forint ügyvédi költség megfizetésére. A tényállás szerint az I. r. vádlott a község polgármestere, a II. r. vádlott a község jegyzője, a III. r. vádlott pedig a község képviselő-testületének és az ügyrendi bizottságának a tagja. A község képviselő-testülete a vádlottak szerkesztésében, úgynevezett Községi Tájékoztató címen, hetenként kb. 300 példányban megjelenő, stencilezett újságban teszi közzé és ingyenesen terjeszti a községi eseményeket, híreket. A magánvádló az egyik párt helyi elnöke.

Évekkel ezelőtt a község központjában elhelyeztek egy emlékoszlopot, amelyen eredetileg évszámok voltak elhelyezve, majd az emlékoszlopra erősítettek egy 70×40 cm-es, fehér színű márványtáblát és arra a Magyar Köztársaság bronzból készült címerét. Az első alkalommal elhelyezett címert 1991 júniusában ismeretlen tettesek eltávolították, majd a község képviselő-testületének elhatározása nyomán az 1991. október 23-i ünnepséget közvetlenül megelőzően a Magyar Köztársaság újabb címerét helyezték el bronzból, mintegy 14 000 forintos költséggel. A címer, illetve az emlékmű őrzéséről gondoskodtak 1991. október 23-án reggel 7 óráig, majd 7 óra után pár perccel a magánvádló - tudomást szerezve az új címer elhelyezéséről - a lakásáról kalapácsot és vésőt hozva magával, lefeszítette a Magyar Köztársaság címerét a márványlapról, azt a helyszínről elvitte, elrejtette, majd lakására vitte.

Az I. r. vádlott felkérésére a II. r. vádlott mint a község jegyzője értesítette a rendőrkapitányságot a címer eltávolítása miatt, és ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A rendőrség nyomozást rendelt el, és még aznap délelőtt, tehát 1991. október 23-án helyszíni szemlét tartottak, majd a magánvádlónál eredménytelen házkutatást végeztek, és a magánvádlót gyanúsítottként kihallgatták. A magánvádló a gyanúsítottkénti kihallgatása során tagadta a cselekmény elkövetését, tagadta, hogy elvitte volna a címert. A rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője foganatosította a magánvádló újbóli, gyanúsítottkénti kihallgatását, melynek során a magánvádló elismerte a Magyar Köztársaság címerének eltávolítását, politikai indíttatásra hivatkozva. A magánvádló 1991. október 23-án 19 óra 10 perckor önként átadta a rendőrségnek a Magyar Köztársaság 40×20 cm nagyságú, kb. 5 kg súlyú, fémből készült címerét, amit előbb lefoglaltak, majd a község polgármesteri hivatalának átadták. Lefoglalták, majd visszaadták a magánvádlónak a kalapácsát és a vésőjét. A városi rendőrkapitányság az ügyről "Napi jelentés"-ben számolt be, amely a sajtó számára hozzáférhető volt.

A VH című újság 1991. október 27-i számában, annak rendőrségi rovatában "Címertolvaj" cím alatt rövid cikkben a következőket közölte: "Kényelmetlen helyzetbe kerültek a nyomozók, miután a községi pártelnök ellen kell eljárniuk, aki pedig a község hősi emlékművéről leverte és eltulajdonította a köztársaság címerét. Az elemelt jelképet az elnök lakásán megtalálták, és lefoglalták. Meghallgatásakor a heves vérmérsékletű politikus a polgármesterrel való személyes összetűzésével indokolta tettét."

A község lakosai közül többen olvasták ezt a cikket, és a község vezetőségétől is kívánták a tájékoztatást. A vádlottak mint a község vezetői és egyben a község képviselő-testülete elhatározták, hogy a hetenként megjelenő Községi Tájékoztatóban a cikk szó szerinti másolatát leközlik. Így az 1991. október 30. napján kibocsátott Községi Tájékoztatóban "Címer tolvaj" cím alatt, az előbbivel azonos szöveggel - egyéb hírek mellett - közhírré tették, hogy a községi pártelnök leverte és eltulajdonította a Köztársaság címerét... Ezt a Községi Tájékoztatót mintegy 300 példányban készítették el, és a község lakosai körében ingyenesen terjesztették.

Később, 1991. november 5. napján egy másik újság is hírül adta a címer leverését eltulajdonítását "Kínos história" címszó alatt.

A Magyar Köztársaság - magánvádló által elvitt - címerét a községházán őrzik a polgármesteri hivatalban. Nem

merik visszahelyezni az emlékműre, attól tartva, hogy azt újból eltávolítják és elviszik. A magánvádló is tett erre utaló nyilatkozatot.

A magánvádló az 1991. november 20. napján kelt és november 26. napján a Belügyminisztérium Titkárságához érkezett beadványában magánindítványt terjesztett elő S. J. és társai ellen becsületsértés és rágalmazás vétsége miatt. Ebben elismeri, hogy október 23-án leverte az ún. "Köztársasági Emlékmű"-ről (volt szovjet hősi emlékműről) a polgármesteri hivatal által odatetetett Magyar Köztársaság címert. Sérelmezte, hogy a polgármesteri hivatal vezetői a Községi Tájékoztató című újságban címertolvajnak nevezték, ezáltal a személyiségi jogait súlyosan megsértették, szégyenbe hozták családja és a község lakossága előtt. A magánvádló feljelentését a Belügyminisztérium a megyei rendőrkapitányság vizsgálati osztályához tette át, majd 1991. december 17-i átiratában a vizsgálati osztály az iratokat a magánvádas eljárás lefolytatása céljából a városi bírósághoz továbbította.

A magánvádló a vádat nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétségére módosította. Vádindítványában azt tette vád tárgyává, hogy a vádlottak a Községi Tájékoztató c. hetilapjukban címertolvajnak nevezték.

A vádlottak tagadták a bűnösségüket. Ténybelileg elismerték, hogy a Községi Tájékoztatóban címertolvajnak nevezték a községi párt elnökét, aki azonos a magánvádlóval, de akinek a nevét az újságcikkben nem említették. Állították, hogy a cikket a VH című újságból vették, és azt szó szerint közölték. Állították, hogy valós tényeket írtak a magánvádlóval kapcsolatban. A városi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya az 1991. november 5. napján kelt határozatával a Btk. 316. §-a (4) bekezdésének b)/1. pontjába ütköző lopás bűntette miatt a magánvádló ellen indított nyomozást a Be. 139. §-a ( I ) bekezdésének a) pontja alapján megszüntette, "mivel a cselekmény nem bűncselekmény". A nyomozást megszüntető határozat ellen a polgármesteri hivatal jegyzője - a II. r. vádlott - panasszal élt és ebben garázdaság bűncselekményének a megvalósulására hivatkozott. A városi ügyészség az 1991. december 3. napján kelt határozatával a panaszt mint alaptalant elutasította. Az ügyészség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magánvádló cselekménye nem bűncselekmény, sem vagyon elleni bűncselekményt, sem garázdaság bűncselekményének a tényállását nem valósította meg.

A városi bíróság megállapította, hogy a vádlottak nyilatkozata és a magánvádló tanúvallomása egybehangzó volt abban a vonatkozásban is, hogy a Községi Tájékoztatóban megjelent cikk a magánvádlóra vonatkozóan azt tartalmazza, hogy "címertolvaj", és hogy a vádlottak a valós tényt írták le és terjesztették, amely szerint a párt elnöke leverte és eltulajdonította a köztársaság címerét, amellyel 14 000 forint kárt okozott.