BH 2002.4.158 Ha a munkáltató a munkaszerződés megkötésekor kötelezettséget vállal a prémium kitűzésére, annak elmulasztása a munkavállaló igényét nem érinti, mert a munkáltató kötelezettségvállalása folytán jogosultságot szerez a prémiumra [Mt. 3. § (1) bek., 76. § (3) bek.].

A felperes 1983. március 31. napján fordítási ügyintézői munkakörben létesített az alperessel munkaviszonyt. A munkaviszonya 1996. december 20-án az alperes rendes felmondása folytán megszűnt.

A felperes a keresetében az alperessel szemben prémium címén az 1996. évi II. negyedévre 62 662 forint, a III. negyedévre 42 089 forint iránti igényt jelentett be, és kérte az alperes marasztalását a késedelmi kamat és a perköltség megfizetése tekintetében is.

A munkaügyi bíróság az ítéletével a keresetnek részben helyt adott, és az alperest az 1996. II. negyedévi prémium címén bruttó 62 853 forint, a III. negyedévi időarányos prémium címén 9713 forint, késedelmi kamat, részperköltség, illeték és szakértői díj megfizetésére kötelezte. Tényként állapította meg, hogy a felek 1993. január 4- én új munkaszerződést kötöttek, amely szerint a munkavállalót külön feladat meghatározása esetén prémium illeti meg. A prémiumfeladatot a munkáltató az adott év március 1. napjáig tartozik kitűzni, és a feladatokat a munkáltató gazdálkodásában év közben bekövetkezett lényeges változásra hivatkozva, legfeljebb egy alkalommal módosíthatja. A prémiumfeladat kiírása a munkaszerződés mellékletét képezi. Az alperes vállalta, hogy a felperest alapbér plusz prémium rendszerben foglalkoztatja oly módon, hogy részére a tárgyév március 1-ig a prémiumfeladatot kitűzi. A bíróság a csatolt okirati bizonyítékok és tanúvallomások alapján a döntése meghozatalánál figyelembe vette, hogy az alperes 1992. évtől az osztály dolgozói részére prémiumként különböző összegeket fizetett ki. Mindezek alapján megállapította, hogy az alperes az 1992- től a fordítási osztály teljesítménye, vagyis a befolyt árbevétel függvényében prémiumot vezetett be. A premizálási rendszer az 1994. évi módosítással 1996. évben is hatályban volt, ezért a felperest a prémium megilleti. Az összegszerűség tisztázására a bíróság igazságügyi szakértőt vett igénybe.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság a tényállást megfelelően állapította meg, és helytálló az arra alapított érdemi döntése is. A felperes a munkaszerződésben foglaltak alapján a prémiumra alanyi jogosultságot szerzett, az alperes hibája, hogy vállalt kötelezettsége ellenére a felperes részére külön prémiumfeladatot nem adott.

Az alperes a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Kifejtette, hogy az eljárt bíróságok az Mt. 3. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétesen jutottak arra a következtetésre, hogy a felperest a prémium megilleti. A felperes részére prémiumfeladatot nem tűzött ki, prémiumszabályzat nem volt, és a felperes a munkakörét meghaladó feladatokat nem végzett.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a másodfokú ítélet hatályban tartására irányult.