A Fővárosi Törvényszék P.25605/2011/14. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 61. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 81. §, 163. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 84. §, 301. §, 355. §] Bíró: Dálnoki Gyöngyi

Fővárosi Törvényszék ... P. .../2011/14.

a Fővárosi Törvényszék

dr. Nikula János ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

dr. Róth Ágnes ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve ( alperes címe. ) alperes ellen

személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

ítéletet

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy a 2010 június 1-én kelt, önkormányzati képviselőknek címzett levélben

-megalapozatlanul minden kétséget kizáróan állította a felperesről "ő csak stróman, komoly pénzügyi oligarchák állnak mögötte" megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogait.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000-Ft, azaz Ötvenezer forintot, valamint az ezen összeg után 2010 június 1 napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot is.

A bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja. A felek a költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi ítélőtáblához címezve, jelen bíróságnál lehet írásban benyújtani 3 példányban.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását, ha a fellebbezés csak a kamat fizetésre, perköltségviselésre vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik az előzetes végrehajthatósággal teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos vagy ítélet indokolása ellen irányul a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti a tárgyalás megtartását.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést előterjesztő fél számára jogi képviselet kötelező jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

Indokolás:

A felperes 1-es helységi vállalkozóként, a 1-es helységi névra kalandparkot és bobpályát kívánt létesíteni. A beruházáshoz a felperes tulajdonát képező gazdasági társaság az azzal kapcsolatos projekt alapján 50%-os Európai uniós támogatást nyert el, a Dél-dunántúli Operatív programban, továbbá a projekt kivitelezése érdekében szerződést kötött az illetékes helyi önkormányzattal, amelynek értelmében 30 évre használatba kapta a beruházással érintett területet. A szerződés értelmében a felperesi vállalkozás vállalta a névon levő kilátó saját költségen való felújítását is azzal, hogy a belépődíjból származó bevétel fele a helyi önkormányzatot illeti meg. A beruházással érintett területtel szomszédos ingatlanok egyik tulajdonosa az alperes, aki 2010 június 1 napján kelt, a 1-es helységi önkormányzat képviselőinek címzett levelében a felperessel kapcsolatban azon kijelentést tette, hogy 'ö csak stróman, komoly pénzügyi oligarchák állnak mögötte'.

A felperes 2011 július 19-én felhívásban az alperes felé bejelentette nem vagyoni kártérítés iránti igényét. Az alperes 2011 augusztus 11-i válaszlevélben nem vagyoni kártérítés iránti követelés teljesítését megtagadta, azzal, hogy a felperes személyhez fűződő jogát nem sértette meg.

A felperes úgy ítélte meg, hogy a sérelmezett közlés sérti a személyiségi jogait, ezért keresettel fordult a bírósághoz.

A felperes a per során módosított keresetében annak a megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az alperes a 2010 június 1 napján kelt, helységi Önkormányzat Képviselő testületének címzett levelében azon valótlan tényállítással, hogy 'ő csak stróman, komoly pénzügyi oligarchák állnak mögötte' a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát megsértette. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest jogellenes magatartással okozati összefüggésben keletkezett 1.000.000,- Ft összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére is.

Előadta, hogy évtizedek óta köztiszteletnek örvendő vállalkozóként él családjával 1-es helységon. Vállalkozói tevékenységét a önállóan, a jogszabályi előírások betartásával folytatja. Hivatkozott arra, hogy az alperesi sérelmezett közlés környezetében hitelvesztést eredményezett, alkalmas volt negatív értékítélet kialakítására, az önkormányzati képviselők, a helyi vállalkozók előtt szavahihetetlenné vált, nem tartják hihetőnek, hogy személye és vállalkozása mögött nem állnak nagy tőkés csoportok. Hivatkozott a Ptk. 78. §(1), (2) bekezdésre, a 84. § (1) bek. e) pontra, Ptk. 355. §-ra.

Az alperes a felperesi kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a képviselőknek írt levélben véleményt fogalmazott meg, a felperes személyére vonatkozóan valótlan tényt nem állított. Álláspontja szerint lehetett a véleménye az, hogy a felperes egymaga a beruházás megvalósítására nem képes és ezen véleménye nem tekinthető sértőnek vagy lealázónak. Előadása szerint a név Üdülőszövetkezet közgyűlésén a tagok és a beruházást népszerűsítő, ott jelenlevő felperes közötti kérdés-feleletek körében elhangzottakat közölte levelében a képviselőkkel. Álláspontja szerint a felperes által sérelmezett közlés nem volt alkalmas negatív értékítélet kialakítására, nem befolyásolta a felperes iránti bizalmat a képviselők részéről. Álláspontja szerint nem bizonyította a felperes, hogy nem vagyoni kára keletkezett.

Utalt arra is, hogy levelének a helyi újságban való közzétételével összefüggésben részéről jogsértés nem történt, tekintettel arra, hogy a polgármester jelentette meg és hozzájárulását a közzétételhez nem kérték.

Perköltség megállapítását is kérte.

A felperesi kereset részben alapos.

A bíróság a tényállást a felek, a tanúk nyilatkozatai, valamint rendelkezésre álló okiratok alapján állapította meg.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény ( a továbbiakban: Ptk.) 75.§ (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.

A Ptk. 78. §-a kimondja, hogy a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyére vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel vagy való tényt hamis színben tüntet fel.