A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27436/2015/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 119. §, 120. §] Bíró: Varju László

Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

10.K.27.436/2015/11.szám

A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Molnár Angelika /felperesi képviselő címe / ügyvéd által képviselt felperes neve Kft. / felperes címesz. / felperesnek, alperesi képviselő neve jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága /3530 Miskolc, Kandia u. 12-14. / alperes ellen, általános forgalmi adó tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

A bíróság kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg 55.000.-/ötvenötezer/ forint perköltséget az alperes részére.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására - a felhívásban közölt módon és időben - fizessen meg 194.400.-/Százkilencvennégyezer-négyszáz/ forint le nem rótt eljárási illetéket a Magyar Állam javára.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a közigazgatási eljárás iratanyaga, felperes keresetlevele, alperes érdemi ellenkérelme, felperes törvényes képviselőjének, illetve tanú neve tanú nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az cégnév Kft. - az név1 megvásárolt -: 24 db 30/35 cm oszlopot, 18 db 30/30 cm gerendát, 56 db 150/200 cm födémpanelt, 7 db 30/60 cm gerendát, 18 db 60/600 cm lábazati gerendát és 150 cm széles falpanelt értékesítette felperes részére a 2014. április 4. napján kelt adásvételi szerződés útján.

A fentiekre tekintettel a felperes 2014. április hónapra vonatkozóan benyújtott általános forgalmi adó bevallásában levonásba helyezte az cégnév1

Kft. által kiállított, 4K... sorszámú számla általános forgalmi adó tartalmát 12 millió forint adóalap után 3.240.000.-forint összegben.

A elsőfokú hatóság. a 14/05.../4052 számú megbízólevél alapján 2014. április hónapra vonatkozóan általános forgalmi adó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló

Az ellenőrzés megállapításait a 2015. január 20. napján kelt ...28 iktatószámú jegyzőkönyv tartalmazza, melyre felperes észrevételt terjesztett elő.

A elsőfokú hatóság a 2015. március 19. napján kelt ...iktatószámú határozatával felperes terhére általános forgalmi adó adónemben - a jogosulatlanul igényelt 2.846.000.-forint kiutasítás elutasítása mellett - 3.240.000.-forint adókülönbözetet állapított meg. A megállapított jogosulatlan igénylés, valamint adóhiány után 1.620.000.-forint adóbírságot szabott ki, és 3.000.-forint késedelmi pótlékot számított fel.

Indokolásában rögzítette, hogy megállapítható, hogy az anyagok eredete teljesen ellentmondásos, egy magánszemélytől és egy gazdasági társaságtól is történt beszerzés.

Rögzítette továbbá, hogy az a számla amelyben foglalt gazdasági esemény nem a számlákban írtak szerint, illetve az ott feltüntetett személyek, gazdasági társaságok között ment végbe, nem lehet hiteles.

A fenti határozattal szemben felperes fellebbezést terjesztett elő.

A alperes. a 2015. július 6. napján kelt ... iktatószámú határozatával az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyta.

A vitatott számla hiteltelenségével kapcsolatosan az alábbi tények és ellentmondásokat rögzítette:

- a felperessel elszámolási jogviszonyban álló gazdasági társaság rendeltetésszerű működést nem mutat, a képviselője folyamatosan külföldön tartózkodik, bankszámláról történő készpénzfelvételek során olyan személyek jártak el, akik megállapíthatóan semmilyen jogviszonyban nem álltak a társasággal,

- a számlán feltüntetett vasbeton szerkezeti elemek eredete, illetve a számlakibocsátó társaság által történő beszerzése, tekintettel a cégnév2 Kft. által kiállított ... sorszámú számlára bizonytalan,

- a vasbeton elemek értékével kapcsolatosan megállapítható annak értékaránytalansága tekintettel az eljárás során bevont szakértő szakértői véleményére,

- nem nyert igazolást a felperes által vitatott számlán szereplő termék vállalkozási célú beszerzése, hasznosíthatósága sem.

Felperes a fenti határozattal szemben keresetlevelet terjesztett elő, melyben elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatását, az adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék törlését, míg másodlagosan az alperesi határozatnak az elsőfokú hatósági határozatra is kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezését kérte.

Sérelmezte, hogy az alperes a felperes által az adóbevallási kérelemmel együtt benyújtott kifizetés iránti kérelem tárgyában határozatot nem hozott a jogszabályban biztosított 45/75 nap alatt.

Sérelmezte a betonelemek eredetével kapcsolatosan, hogy az adóhatóság semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá állítását, azok csak vélelmek. E körben hangsúlyozta, hogy a cégnév2 Kft. által kiállított ...-os számla és a 2014. április 4. napján kelt adásvételi szerződés tárgya vonatkozásában következtetést levonni nem lehet.

A per tárgyát képező adásvétellel kapcsolatosan név1 is, a felperesi társaság képviselője is nyilatkozott, ezen túlmenően adásvételi szerződés és teljesítés igazolás is benyújtásra került, mely a szerződés megvalósulását igazolja.

Hangsúlyozta, hogy önmagában egy ügyvezető külföldi tartózkodása nem bizonyíték a rendeltetés ellenes működésre. Az alperes azt sem tisztázta ezzel kapcsolatban, hogy esetleg a társaság érdekében lát-e el külföldön tevékenységet az ügyvezető.

A betonelemek beszerzésének céljával és gazdasági hasznosíthatóságával kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy e vonatkozásban az alperes szubjektív véleményét rögzíti. Az adóhatóság nem kérheti számon egy áru beszerzésével kapcsolatban, hogy az adott áru miért van sűrű növényzettel benőve, azt miként tárolják, stb., hiszen ennek üzleti kockázata az adózó terhén marad, azaz ő kell, hogy elszenvedje a gazdasági veszteséget. Az adóhatóság nem vonhat kétségbe egy beszerzést, és különösen nem láthat a jövőbe, hogy az adott árut az adózó miként fogja hasznosítani, azzal milyen gazdasági előnyt fog elérni.

A betonelemek ár értékaránytalanságával kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy az adóhatóság az eljárás során nem vette figyelembe sem az építész, sem a szakértővel azonos végzettségű név2 statikus szakember nyilatkozatát. Az adóhatóság kellő indok nélkül utasította el a feltételezések eloszlatását célzó adózói indítványt.

Álláspontja szerint az elsőfokú határozat iratellenes tartalmazza a szakértőnek az egyes elemek számával kapcsolatos megállapításait. Hangsúlyozta, hogy a beépíthetőség körében név2 az anyagot megvizsgálta, aki azonos végzettségű a hatóság által kirendelt szakértővel és felelőssége tudatában nyilatkozott e körben.