31967R0422[1]

A Tanács 422/67/EGK, 5/67/Euratom rendelete (1967. július 25.) a Bizottság elnökének és tagjainak, valamint a Bíróság elnökének, bíráinak, főtanácsnokainak és hivatalvezetőjének járandóságairól

A TANÁCS 422/67/EGK, 5/67/EURATOM RENDELETE

(1967. július 25.)

a Bizottság elnökének és tagjainak, a Bíróság elnökének, bíráinak, főtanácsnokainak és hivatalvezetőjének, valamint a Törvényszék elnökének, tagjainak és hivatalvezetőjének, továbbá az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke elnökének, tagjainak és hivatalvezetőjének járandóságairól

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló, 1965. április 8-án Brüsszelben aláírt szerződésre ( 1 ), és különösen annak 6. cikkére, valamint az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv ( 2 ) 20. és 21. cikkére,

mivel a Tanács feladata, hogy megállapítsa a Bizottság elnökének és tagjainak, valamint a Bíróság elnökének, bíráinak, főtanácsnokainak és hivatalvezetőjének illetményét, juttatásait és nyugdíját, valamint a javadalmazás helyett fizetendő juttatást,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság tagjai és a Bíróság tagjai hivatalba lépésük napjától kezdve a hivatalból való kilépésük hónapjának utolsó napjáig alapilletményre, családi támogatásokra és egyéb juttatásokra jogosultak.

Amennyiben az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzata VII. melléklete 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt feltételek teljesülnek, úgy e rendelet alkalmazásában a házasságon kívüli kapcsolatokat a házassággal azonos módon kell kezelni. Azonban a tag vagy korábbi tag élettársát a betegbiztosítási rendszer alkalmazásában házastársnak kell tekinteni akkor is, amennyiben az említett cikk (2) bekezdése c) pontjának i), ii) és iii) alpontjában felsorolt feltételek teljesülnek.

2. cikk

(1) A Bizottság tagjainak havi alapilletménye úgy alakul ki, hogy az Európai Közösségek a 16-os besorolási fokozat harmadik fizetési fokozatába tartozó tisztviselőjének alapilletményét a következő százalékkal szorozzák:

(2) A Bíróság tagjainak havi alapilletménye úgy alakul ki, hogy az Európai Közösségek a 16-os besorolási fokozat harmadik fizetési fokozatába tartozó tisztviselőjének alapilletményét a következő százalékkal szorozzák:

(3) Azonban 2004. május 1-jétől 2006. április 30-ig az (1) és (2) bekezdésben említett "a 16-os besorolási fokozat harmadik fizetési fokozatába tartozó" szövegrészen "az A*16 besorolási fokozat harmadik fizetési fokozatába tartozót" kell érteni.

3. cikk

A Bizottság és a Bíróság tagjai családi támogatásokra jogosultak, amelyeket a személyzeti szabályzat 67. cikke és ugyanezen szabályzat VII. melléklete 1-3. cikke rendelkezéseinek megfelelően állapítanak meg.

4. cikk

(1) A Bizottság és a Bíróság tagjai alapilletményük 15 %-ának megfelelő összegű lakhatási támogatásra jogosultak.

(2) A Bizottság tagjai havi ruházati költségtérítésben részesülnek, amelynek összege:

(3) A Bíróság tagjai havi ruházati költségtérítésben részesülnek, amelynek összege:

A Bíróság tanácsvezető bírái és az első főtanácsnok hivatali idejük alatt ezen túlmenően havi 810,74 EUR beosztási pótlékot kapnak.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben említett juttatásokat a megélhetési költségek növekedésének figyelembevételével a Tanács minősített többséggel évente emeli.

4a. cikk

A 2. cikkben említett alapilletmények, a 3. cikkben említett családi támogatások és a 4. cikk (1) bekezdésében említett juttatások a Belgiumban alkalmazott tisztviselők tekintetében a Tanács által - az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzata 64. és 65. cikkének alapján - előírt súlyozás hatálya alá esnek.

4b. cikk

A személyzeti szabályzat VII. mellékletének 17. cikkét a Bizottság elnökére és tagjaira, valamint a Bíróság elnökére, bíráira, főtanácsnokaira és hivatalvezetőjére, illetve a Törvényszék elnökére, tagjaira és hivatalvezetőjére is megfelelően alkalmazni kell.

5. cikk

A Bizottság és a Bíróság tagja hivatalba lépése és hivatalból távozása alkalmából az alábbi juttatásokra jogosult:

a) kéthavi alapilletménynek megfelelő letelepedési segély a hivatalba lépés, illetve egyhavi alapilletménynek megfelelő áttelepedési segély a hivatalból való távozás alkalmából;

b) a Bizottság vagy a Bíróság tagja és családtagjai letelepedési költségeinek térítése, és a személyi ingóságok és bútorok szállítási költségeinek térítése, beleértve a szokásos kockázatok (lopás, törés, tűz) elleni biztosítást.

A hivatali idő megújítása esetén az e cikkben biztosított juttatások nem illetik meg az érintett személyt. E juttatásokra abban az esetben sem jogosult, ha olyan másik közösségi intézmény tagjává nevezik ki, amelynek ideiglenes székhelye ugyanabban a városban található, amelyben a nevezettnek korábbi hivatala folytán is le kellett telepednie, és amennyiben új kinevezésének időpontját megelőzően még nem telepedett át.

6. cikk

A Bizottság vagy a Bíróság tagja, akinek feladatai teljesítése során intézménye ideiglenes székhelyét el kell hagynia, az alábbi juttatásokra jogosult:

a) kirendelési díj;

b) a szállodai költségek (csupán a szobára, a szolgáltatásokra és az adókra vonatkozó költségek) térítése;

c) a távollét minden teljes napja után az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzatában az -----, kiküldetésben lévő tisztviselők tekintetében megállapított napidíj 105 %-a.

7. cikk

(1) A Bizottság vagy a Bíróság volt tagja a hivatalból való kilépését követő hónap első napjától kezdve három éven át havi átmeneti juttatásra jogosult, amelyet a következő eljárás szerint határoznak meg:

- két évnél rövidebb szolgálati idő esetén a hivatalból való kilépésekor járó alapilletmény 40 %-a;

- két évnél hosszabb, de három évnél rövidebb szolgálati idő esetén ugyanennek az illetménynek a 45 %-a;

- három évnél hosszabb, de öt évnél rövidebb szolgálati idő esetén ugyanennek az illetménynek az 50 %-a;

- öt évnél hosszabb, de tíz évnél rövidebb szolgálati idő esetén ugyanennek az illetménynek az 55 %-a;

- tíz évnél hosszabb, de tizenöt évnél rövidebb szolgálati idő esetén ugyanennek az illetménynek a 60 %-a;

- egyéb esetekben pedig ugyanennek az illetménynek a 65 %-a.

(2) A jogosultság megszűnik erre a juttatásra, ha a Bizottság vagy a Bíróság volt tagja egy másik közösségi intézményben kap új hivatalt vagy elhalálozik. Új kinevezése esetén a juttatást a hivatalba lépéséig kell folyósítani; halála esetén arra a hónapra történik az utolsó kifizetés, amelyben halála bekövetkezett.

(3) Ha ez alatt a hároméves időszak alatt az érintett személy bármilyen új kereső tevékenységet kezd, a juttatásból le kell vonni azt az összeget, amellyel bruttó (azaz adózás előtti) havi javadalmazása az (1) bekezdésben meghatározott juttatással együtt meghaladja azt az adózás előtti javadalmazást, amelyben a Bizottság vagy a Bíróság tagjaként a 2. és a 3. cikk, valamint a 4. cikk (1) bekezdése alapján részesült. Az új tevékenység fejében kapott javadalmazás összegének kiszámításakor a költségtérítések kivételével a javadalmazás minden formáját figyelembe kell venni.

(4) A Bizottság vagy a Bíróság tagja, hivatali megbízatásának megszűnése napján, majd azt követően minden év január 1-jén, illetve pénzügyi helyzetének bármely változása esetén nyilatkozatot tesz az őt korábban alkalmazó intézmény elnökének a szolgáltatásaiért kapott javadalmazás minden formájáról, kivéve a költségtérítéseket.

Azokat a kiegészítő javadalmazásokat, amelyekben az egykori tag a Bizottság vagy a Bíróság tagjaként végzett munkája során jogszerűen részesült, nem kell levonni az átmeneti juttatásból.

Ezt a nyilatkozatot jóhiszeműen kell megtenni, és bizalmasan kell kezelni. A benne foglalt adatokat e rendelet céljain kívül más célra nem lehet felhasználni és harmadik személlyel nem lehet közölni.

(5) A Bizottság vagy a Bíróság volt tagja az (1) bekezdésben említett három éves időszak alatt jogosult a 3. cikkben előírt családi támogatásokra.

8. cikk

(1) A Bizottság vagy a Bíróság tagjai, miután hivatalukból kiléptek, életük végéig nyugdíjra jogosultak, amely attól a naptól kezdve illeti meg őket, amelyen hatvanötödik életévüket betöltik.

(2) A nyugdíj folyósítását azonban hatvan éves koruktól is kérhetik. Ebben az esetben a nyugdíjat az alábbi együtthatók alkalmazásával kell csökkenteni:

9. cikk

A nyugdíj összege a hivatalban eltöltött minden teljes év után az utolsó alapilletmény 4,275 %-a, és minden teljes hónap után ennek az összegnek a tizenketted része. A nyugdíj legnagyobb összege az utolsó alapilletmény 70 %-a.

Ha az érintett személy a Bizottságban vagy a Bíróságban különböző feladatokat látott el, a nyugdíj kiszámításának alapját képező illetményt azon időtartam arányában kell kiszámítani, amelyet az érintett személy az egyes feladatok ellátására fordított. Ez a bekezdés, kérésükre, nem alkalmazandó az e rendelet hatálybalépésének időpontjában hivatalban lévő, vagy ezt az időpontot megelőzően a hivatalból távozó bizottsági vagy bírósági tagokra.

Az első bekezdéstől eltérve, a Bizottság és a Bíróság 2004. május 1-je előtt már hivatalban lévő tagjai nyugdíjának összege - a Bizottságnál, illetve a bíróságnál eltöltött hivatali idejük végéig - a hivatalban töltött minden teljes év után az utolsó alapilletmény 4,5 %-a.

10. cikk

A Bizottságnak vagy a Bíróságnak az a tagja, aki 100 %-osnak minősített munkaképtelenségben szenved, amely megakadályozza kötelezettségeinek teljesítésében, és aki ezért lemond, vagy akit emiatt felmentenek, a lemondás vagy felmentés időpontjától kezdve a következő ellátásokra jogosult:

a) Amennyiben munkaképtelenségét tartósnak ismerik el, a 9. cikk rendelkezéseinek megfelelően kiszámított, élete végéig járó nyugdíjra jogosult, amely nem lehet kevesebb, mint utolsó alapilletményének 30 %-a. Abban az esetben, ha a munkaképtelenség kötelezettségeinek teljesítése során szerzett fogyatékosság vagy betegség következménye, a legnagyobb nyugdíjra jogosult;

b) A Bizottság vagy a Bíróság tagja felépüléséig - átmeneti munkaképtelensége esetén, amennyiben a munkaképtelenség kötelezettségeinek teljesítése során szerzett rokkantság vagy betegség következménye - az utolsó alapilletménye 60 %-ának, más esetekben 30 %-ának megfelelő összegű nyugdíjra jogosult. Amikor a rokkantsági nyugdíj kedvezményezettje betölti a hatvanötödik életévét, vagy a rokkantsági nyugdíjat már hét éve folyósítják, azt a 9. cikk rendelkezéseinek megfelelően kiszámított, életre szóló nyugdíj váltja fel.

11. cikk

A Bizottság vagy a Bíróság tagjai az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában meghatározott szociális biztonsági rendszer keretében betegbiztosítási ellátásra, foglalkozási megbetegedés, illetve üzemi baleset esetén járó juttatásokra, valamint szülési és temetési segélyre jogosultak.

Az első bekezdést a Bizottság vagy a Bíróság olyan korábbi tagjaira is alkalmazzák, akik a 8. cikkben meghatározott nyugdíjrendszer, vagy a 7. cikkben meghatározott átmeneti juttatás, vagy végül a 10. cikkben meghatározott rokkantsági nyugdíjrendszer kedvezményezettjei.

Azonban a Bizottság, illetve a Bíróság korábbi tagjaira az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzata 72. cikkének rendelkezései vonatkoznak, amennyiben semmiféle kereső foglalkozást nem folytatnak, illetve nem kedvezményezettjei valamely nemzeti betegbiztosítási rendszernek.

A Bizottság vagy a Bíróság korábbi tagja azonban, amennyiben legalább 63. életévéig hivatalt viselt, vagy a 10. cikkben meghatározott rokkantsági nyugdíjrendszer alapján juttatásra jogosult, továbbra is korlátozás nélküli betegbiztosítási ellátásra jogosult a személyzeti szabályzatban meghatározott rendszer keretében. A Bizottság vagy a Bíróság korábbi tagja, amennyiben nem részesül a 7. cikkben meghatározott átmeneti juttatásban, és sem a 8. cikkben meghatározott nyugdíjrendszer, sem a 10. cikkben meghatározott rokkantsági nyugdíjrendszer keretében nem jogosult juttatásra, az adott kockázatok fedezéséhez szükséges járulék felét köteles megtéríteni. A járulékokat az utolsó átmeneti juttatás alapján kell kiszámítani, és azokat a későbbi módosítások figyelembevételével ki kell igazítani.

A Bizottság vagy a Bíróság korábbi tagja, aki 63. életévének betöltése előtt lépett ki hivatalából, és annak az időszaknak a végén, amely alatt a 7. cikkben meghatározott átmeneti juttatásban részesült, sem a 8. cikkben meghatározott nyugdíjrendszer, sem a 10. cikkben meghatározott rokkantsági nyugdíjrendszer keretében nem jogosult juttatásra, továbbra is jogosult lehet az e cikk második és harmadik bekezdésében meghatározott fedezetre, feltéve, hogy semmiféle olyan kereső foglalkozást nem folytat -----. Ebben az esetben az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzata 72. cikkének (1) bekezdésében meghatározott fedezethez szükséges járulék teljes összegét meg kell fizetnie. A járulékokat az utolsó átmeneti juttatás alapján kell kiszámítani, és azokat a későbbi módosítások figyelembevételével ki kell igazítani.

12. cikk

Ha a tag munkaképtelenségéért vagy haláláért harmadik személy felelős, e tagnak vagy jogutódainak az a joga, hogy törvényes eljárást kezdeményezzenek a harmadik személy ellen, a Közösséget illeti meg az e nyugdíjrendszer keretében vállalt kötelezettségeinek határain belül.

13. cikk

A 7. cikkben meghatározott átmeneti juttatásban, a 8. cikkben meghatározott nyugdíjban és a 10. cikkben meghatározott nyugdíjakban ugyanaz a személy egyidejűleg nem részesülhet. Amennyiben a Bizottság vagy a Bíróság tagja a fenti rendelkezések közül többnek is kedvezményezettje, csak azt a rendelkezést kell alkalmazni, amely a legkedvezőbb a jogosult számára.

14. cikk

Amennyiben a Bizottság vagy a Bíróság tagja hivatali ideje alatt elhalálozik, a túlélő házastárs vagy az eltartott gyermekek a halál bekövetkeztét követő harmadik hónap végéig jogosultak arra a javadalmazásra, amely a Bizottság vagy a Bíróság tagját a 2. és 3. cikk, valamint a 4. cikk (1) bekezdése alapján megillette volna.

15. cikk

(1) A Bizottság vagy a Bíróság tagjának és volt tagjának a túlélő házastársa és halála időpontjában eltartott gyermekei, akikre halála időpontjában nyugdíjjogosultság száll, túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosultak.

Ez a nyugdíj annak a nyugdíjnak a százalékos része, amelyre a Bizottság vagy a Bíróság tagja vagy volt tagja a 9. cikk alapján a halála napján jogosult volt, nevezetesen:

Ha azonban a Számvevőszék tagjának halála hivatali ideje alatt következik be,

- a túlélő házastársát megillető túlélő hozzátartozói nyugdíj a halál időpontjában járó alapilletmény 36 %-ával egyenlő,

- az apját és anyját elvesztő első árva túlélő hozzátartozói nyugdíja nem lehet kevesebb a halál időpontjában járó alapilletmény 12 %-ánál. Amennyiben az apa és az anya több árvát hagyott maga után, a túlélő hozzátartozói nyugdíj teljes összegét a jogosult árvák között egyenlően osztják fel.

(2) E túlélő hozzátartozói nyugdíjak teljes összege nem haladhatja meg a Bizottság vagy a Bíróság tagja vagy volt tagja nyugdíjának összegét, amely kiszámításuk alapját képezte. A fizetendő legnagyobb teljes túlélő hozzátartozói nyugdíjakat adott esetben a fenti százalékoknak megfelelően kell felosztani a kedvezményezettek között.

(3) A túlélő hozzátartozói nyugdíjakat a halál időpontját követő naptári hónap első napjától kezdve kell folyósítani; a 14. cikk rendelkezéseinek alkalmazása esetén azonban a jogosultság a halál bekövetkezésének időpontját követő negyedik hónap első napjáig nem nyílik meg.

(4) A túlélő hozzátartozói nyugdíj iránti jogosultság annak a naptári hónapnak a végén szűnik meg, amelyben a jogosult személy elhalálozik. Az árvasági nyugdíj iránti jogosultság annak a hónapnak a végén szűnik meg, amelyben a gyermek betölti a huszonegyedik életévét. A jogosultságot azonban meg kell hosszabbítani arra az időszakra, amíg a gyermek szakképzésben részesül, de legfeljebb annak a hónapnak a végéig, amelyben betölti huszonötödik életévét.

A nyugdíjat tovább folyósítják az árvának, ha betegsége vagy fogyatékossága folytán képtelen magát eltartani.

(5) Ha a Bizottság vagy a Bíróság volt tagja házasságot köt, és a házassága időpontjában e rendelet alapján nyugdíjra jogosult, sem a házastárs, sem a házasságból születő gyermekek nem jogosultak túlélő hozzátartozói nyugdíjra, kivéve, ha a házasságkötés legalább öt évvel megelőzi a Bizottság vagy a Bíróság volt tagjának halálát.

(6) A túlélő házastárs túlélő hozzátartozói nyugdíj iránti jogosultsága új házasságkötésével megszűnik. Ebben az esetben az túlélő házastárs egy összegben azonnal kifizetendő átalányösszegre jogosult, amely a túlélő hozzátartozói nyugdíja éves összegének kétszeresével egyenlő.

(7) Amennyiben a tag egy korábbi házasságból is hagy maga után túlélő házastársat és árvákat vagy egyéb jogosultakat, vagy ha különböző házasságokból hagy maga után árvákat, a teljes nyugdíjat a tisztviselők személyzeti szabályzata VIII. mellékletének 22., 27. és 28. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell arányosítani.

(8) A Bizottság vagy a Bíróság tagjának és korábbi tagjának túlélő házastársa és eltartott gyermekei az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzatában meghatározott szociális biztonsági rendszer keretében betegbiztosítási ellátásra jogosultak, ha egy másik szociális biztonsági rendszer kedvezményezettjeként nem jogosultak azonos jellegű és azonos szintű juttatásra.

16. cikk

A Bizottságnak vagy a Bíróságnak az a tagja, akit súlyos kötelességszegés miatt mentenek fel hivatalából, elveszíti az átmeneti juttatás és az öregségi nyugdíj iránti minden jogosultságát; ez azonban nem érinti hátrányosan jogutódjait.

17. cikk

Ha a Tanács az alapilletmény emeléséről határoz, egyidejűleg dönt a meglévő nyugdíjak mértékének megfelelő emeléséről is.

18. cikk

Az e nyugdíjrendszerben meghatározott juttatások folyósítását a Közösségek költségvetésében kell szerepeltetni. A tagállamok ezen ellátások folyósítását az ilyen kiadások finanszírozására előírt kulcsnak megfelelően közösen szavatolják.

19. cikk

(1) A 2., 3., 4., 5., 11. és 14. cikk alapján járó összegeket euróban kell kifizetni.

(2) A 7., 8., 10. és 15. cikk alapján járó összegeket nem kell súlyozni.

Ezen összegeket az Európai Unióban lakóhellyel rendelkező kedvezményezetteknek a lakóhely szerinti ország valamely bankjában, euróban kell kifizetni.

Az Európai Unión kívüli lakóhellyel rendelkező kedvezményezettek nyugdíját a lakóhely szerinti ország valamely bankjában, euróban kell kifizetni. A nyugdíj kivételesen az intézmény székhelye szerinti ország valamely bankjában euróban, illetve a nyugdíjas lakóhelye szerinti ország valutájában is kifizethető, ez utóbbi esetben az Európai Közösségek általános költségvetése végrehajtásánál alkalmazott legfrissebb átváltási árfolyamot kell alkalmazni.

19a. cikk

A tisztviselők személyzeti szabályzatának 66a. cikkét a Bizottság elnökére és tagjaira, a Bíróság elnökére, bíráira, főtanácsnokaira és hivatalvezetőjére, valamint a Törvényszék elnökére, tagjaira és hivatalvezetőjére megfelelően kell alkalmazni.

20. cikk

Ezt a rendeletet az Európai Gazdasági Közösség Bizottságának, az Európai Atomenergia-közösség Bizottságának, a Főhatóságnak vagy a Bíróságnak egykori tagjaira és eltartott családtagjaikra kell alkalmazni, akikre - e rendelet hatálybalépésének időpontjában - a 63/EGK tanácsi rendelet ( 3 ), a 14/Euratom tanácsi rendelet ( 4 ), az Euratom Miniszterek Különleges Tanácsának 1962. május 22-i határozata ( 5 ) vagy a 62/EGK, 13/Euratom tanácsi rendelet ( 6 ) rendelkezései vonatkoznak.

21. cikk

A Bizottság és a Bíróság tagjaira alkalmazni kell a Közösségek javára szóló adó alkalmazási feltételeinek és eljárásainak megállapításáról szóló rendeletet. A fenti rendelet hatálybalépéséig a 32/EGK, 12/Euratom rendeletet ( 7 ) kell alkalmazni.

21a. cikk

(1) A (2) és a (3) bekezdésre is figyelemmel, e rendeletnek a Bíróság elnökére, tagjaira és hivatalvezetőjére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a Törvényszék elnökére, tagjaira és hivatalvezetőjére.

(2) A Törvényszék elnökének, elnökhelyettesének, tagjainak és hivatalvezetőjének havi alapilletménye úgy alakul ki, hogy az Európai Unió a 16-os besorolási fokozat harmadik fizetési fokozatába tartozó tisztviselőjének alapilletményét a következő százalékokkal szorozzák:

elnök

:

112,5 %,

elnökhelyettes

:

108 %,

tagok

:

104 %,

hivatalvezető

:

95 %.

(3) A 4. cikk (3) bekezdésében említett havi ruházati költségtérítési összegek a következők:

A bíróság tanácsvezető bírái hivatali idejük alatt ezen túlmenően havi 739,47 EUR beosztási pótlékban részesülnek.

21b. cikk

(1) Az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzata XIII. mellékletének 14., 15., 16., 17. és 19. cikkét a Bizottság elnökére és tagjaira, valamint a Bíróság elnökére, bíráira, főtanácsnokaira és hivatalvezetőjére, illetve a Törvényszék elnökére, tagjaira és hivatalvezetőjére is megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzata XIII. mellékletének 20., 24. és 25. cikkét a 7., 8., 10. és 15. cikk alapján járó összegek kedvezményezettjeire is megfelelően alkalmazni kell.

21c. cikk

(1) A (2) és (3) bekezdésre is figyelemmel, e rendeletnek a Bíróság elnökére, tagjaira és hivatalvezetőjére, valamint a Törvényszék elnökére, tagjaira és hivatalvezetőjére vonatkozó rendelkezéseit a Közszolgálati Törvényszék elnökére, tagjaira és hivatalvezetőjére is alkalmazni kell.

(2) A Közszolgálati Törvényszék elnökének, tagjainak és hivatalvezetőjének havi alapilletménye az Európai Közösségek 16. besorolási fokozatába és harmadik fizetési fokozatába besorolt tisztviselőjének alapilletményére alkalmazott következő százalékértékek alapján kapott összegnek felel meg (A*16, harmadik fizetési fokozat 2006. április 30-ig):

elnök

:

104 %,

tagok

:

100 %,

hivatalvezető

:

90 %.

(3) A 4. cikk (3) bekezdésében említett reprezentációs juttatás összege a következő:

elnök

:

554 EUR,

tagok

:

500 EUR,

hivatalvezető

:

400 EUR.

A Közszolgálati Törvényszék elnökét, valamint a három bírából álló tanácsok elnökeit hivatali idejük alatt továbbá havi 500 EUR beosztási pótlék illeti meg.

22. cikk

Ezt a rendeletet 1967. július 6-tól kell alkalmazni.

A 63/EGK, 14/Euratom tanácsi rendelet, az Európai Szén- és Acélközösség Miniszterek Különleges Tanácsának 1962. május 22-i határozata és a 62/EGK, 13/Euratom tanácsi rendelet a 20. cikk kivételével hatályát veszti.

Az Európai Szén- és Acélközösség Miniszterek Különleges Tanácsának 1958. október 13-i és 14-i határozata továbbra is hatályban marad.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL 152., 1967.7.13, 2. o.

( 2 ) HL 152., 1967.7.13, 13. o.

( 3 ) HL 62., 1962.7.19., 1724/62. o.

( 4 ) HL 62., 1962.7.19., 1730/62. o.

( 5 ) HL 62., 1962.7.19., 1734/62. o.

( 6 ) HL 62., 1962.7.19., 1713/62. o.

( 7 ) HL 45., 1962.6.14., 1461/62. o.