A Budapest Környéki Törvényszék P.20886/2017/169. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 139. §] Bíró: Hajdu Csaba

A felperesi képviselő neve Ügyvédi Iroda (Ügyvédi Iroda címe., ügyintéző: felperesi képviselő neve ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a alperesi képviselő neve Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő Ügyvédi Iroda címe, ügyintéző: alperesi képviselő neve ügyvéd) által képviselt I.r. alperes neve (I.r. alperes címe) I. r., valamint II. r. alperes neve (II. r. alperes címe) II. r. alperes ellen házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes és az I.r. alperes házastársi közös vagyonát az alábbiak szerint osztja meg:

A bíróság az alábbi ingó vagyontárgyakat:

mindösszesen 770.000.- (hétszázhetvenezer) forint értékben a felperes kizárólagos tulajdonába adja.

A bíróság az alábbi ingó vagyontárgyakat:

mindösszesen 1.375.000.- (egymillió-háromszázhetvenötezer) forint értékben és az

59. tétel MKB Banknál vezetett bankszámlákon lévő megtakarítást összesen 50.990.421.- (ötvenmillió-kilencszázkilencvenezer-négyszázhuszonegy) forint értékben az I.r. alperes kizárólagos tulajdonába adja.

A bíróság kötelezi az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 16.985.000.- (tizenhatmillió-kilencszáznyolcvanötezer) forint értékkülönbözetet.

A bíróság az 1. tétel - város belterület hrsz. helyrajzi számú - ingatlanon fennálló közös tulajdont akként szünteti meg, hogy a felperes 1 arányú tulajdonjogát 57.100.000.- (ötvenhétmillió-egyszázezer) forint ellenérték fejében az I.r. alperes tulajdonába adja és kötelezi az I.r. alperest, hogy 90 napon belül fizessen meg a felperesnek 57.100.000.- (ötvenhétmillió-egyszázezer) forint ellenértéket (megváltási árat).

A bíróság a megváltási ár fenti határidőn belül történő megfizetésének elmulasztása esetére elrendeli a 1. tételszámú - város belterület hrsz. helyrajzi számú - ingatlanon fennálló közös tulajdon árverési értékesítés útján történő megszüntetését az alábbi feltételek szerint:

A legkisebb árverési vételár: 97.000.000.- (kilencvenhétmillió) forint.

A legkisebb árverési vételárat a végrehajtás során a végrehajtó nem szállíthatja le, a végrehajtást elrendelő bíróság is csak akkor, ha ebben a felek megállapodnak és a legkisebb vételár alacsonyabb összegben történő meghatározását közösen kérik.

Az árverési vételárat a felperes és az I.r. alperes között egyenlő 1 - 1 arányban kell elosztani, a végrehajtás költségeit ugyanilyen arányban kötelesek viselni.

Az értékesítés sikere esetén az árverési vevő tulajdonszerzésével egyidejűleg az I.r. alperes köteles a város belterület hrsz. helyrajzi számú ingatlant ingóságaiktól kiürítve az árverési vevő rendelkezésére és birtokába bocsátani.

Az árverést az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtás szabályai szerint folytatja le, a felperest és az I.r. alperest elővásárlási jog illeti meg.

A bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja, és

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II.r. alperesnek 127.000.- (százhuszonhétezer) forint perköltséget,

kötelezi a felperest, hogy az illetékes adóhatóság külön felhívására 750.000.- (hétszázötvenezer) forint eljárási illetéket, a Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására 118.912.- (száztizennyolcezer-kilencszáztizenkettő) forint állam által előlegezett szakértői díjat fizessen meg az államnak.

kötelezi az I.r. alperest, hogy az illetékes adóhatóság külön felhívására 750.000.- (hétszázötvenezer) forint eljárási illetéket, a Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására 118.913.- (száztizennyolcezer-kilencszáztizenhárom) forint állam által előlegezett szakértői díjat fizessen meg az államnak.

Ezt meghaladóan felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

A bíróság az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály 1. (város)-t, hogy a város belterület hrsz. helyrajzi számú - kivet lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű, 1012 nm területű, természetben cím1 szám alatti - ingatlan felperes felperes neve (személyi adatok: tulajdoni lap II/9. sorszámú bejegyzés alatt) nevén lévő 1 arányú tulajdonjogára az I.r. alperes I.r. alperes neve (személyi adatok: tulajdoni lap II/8. sorszámú bejegyzés alatt) 1 arányú tulajdonjogát - az 57.100.000.- (ötvenhétmillió-egyszázezer) forint megváltási ár fenti (90 napos) határidőn belül történt megfizetésének leigazolását követően - házastársi közös vagyon megosztása jogcímén jegyezze be. A bejegyzési eljárást a megváltási ár megfizetésének leigazolásáig, de legkésőbb a megváltási ár megfizetésére adott határidő lejártáig tartsa függőben. A határidő eredménytelen elteltét követően, azaz az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 90 nap elteltével a fenti megkeresés alapján bejegyzésnek helye nincs, ebben az esetben ugyanis a közös tulajdon megszüntetésére árverési értékesítés útján végrehajtási eljárás keretében kerülhet sor.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de jelen bíróságon elektronikus úton előterjesztett fellebbezésnek van helye. A fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint a fellebbezés csak az indokolás ellen irányul, a másodfokú bíróság tárgyalást csak kifejezett kérelemre tart, ennek hiányában a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Indokolás:

A bíróság a keresetlevél, az érdemi ellenkérelem, a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai, szakértő neve igazságügyi szakértő szakvéleménye, a Budakörnyéki Járásbíróság 2017. április 21-én jogerőre emelkedett 12.P.20.256/2015/41. számú ítélete, a perben kihallgatott tanú neve tanú vallomása, valamint a perben csatolt és beszerzett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Életközösség

[1] A felperes és az I. r. alperes (a továbbiakban: a felek) 2002 októberében ismerkedtek meg. 2004 augusztusától élettársi kapcsolatban éltek, majd 2005. szeptember 10-én házasságot kötöttek, mely mindkettőjüknek első házassága volt. Együttélésüket a felperes különvagyonát képező budapesti hrsz.1 hrsz.-ú - a természetben cím2 ajtó alatti - lakásingatlanban kezdték meg (a továbbiakban: cím3 lakás). A felek házasságából 2007. október 31-én név, 2009. július 14-én név1 utónevű gyermekeik születtek. A peres felek házassága egészen 2011-ig jónak volt mondható. Ezt követően fokozatosan megromlott, míg végül az életközösséget 2015. március 23-án, mindenre kiterjedően megszüntették. Ekkor a felperes a felek utolsó lakhelyéül szolgáló város belterület hrsz. hrsz.-ú - természetben cím1 szám alatti - ingatlanból véglegesen elköltözött, magával vitte a két gyermeket és a gyermekek tartásához szükséges ingóságokat.