A Balassagyarmati Törvényszék K.21053/2009/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1988. évi I. törvény (Kkt.) 21. §] Bíró: Takács László

Nógrád Megyei Bíróság

10.K.21.053/2009/8. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Nógrád Megyei Bíróság a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. ( ügyintéző: dr. Vágány Tamás ügyvéd (....) által képviselt R.M. (...) felperesnek - Vértesyné dr. Bokor Katalin jogtanácsos (....) által képviselt Országos Rendőr-főkapitányság (....) alperes ellen közlekedési közigazgatási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes kereseti kérelmét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a felperest, hogy az illetékügyben eljáró adóhatóság külön felhívására fizessen meg 16.500.- (Tizenhatezer-ötszáz) forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincsen helye.

I n d o k o l á s :

Sebességmérés során megállapításra került, hogy a felperes által üzembentartott J..-955 forgalmi rendszámú járművel 2008. október 28. napján, a K..., Rákóczi u. 10. szám előtti útszakaszon, 82 km/óra sebességgel közlekedtek a megengedett legnagyobb 50 km/óra sebesség helyett.

Emiatt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a 2008. november 25. napján kelt, a felperesnek 2009. február 26. napján kézbesített 21000-133-10920/2008. ált. számú határozatával a felperest 40.000.- forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte.

Ezt a határozatot az alperes a 2009. május 4. napján kelt 21000-133/10920/5/2008. objf. számú határozatával helybenhagyta.

A felperes a keresetlevelében az alperesi határozatnak a hatályon kívül helyezését kérte. Jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a bírságot a hatóság a vonatkozó előírás megsértését követő 60 napon belül szabhatja ki, amely, felperes véleménye szerint jogvesztő határidőnek minősül. Ezzel egyidejűleg ezt a határidőt a felperes elévülési határidőnek is minősítette, amelynek az eltelte utáni határozathoz joghatás nem kapcsolódhat. Az elsőfokú határozat kézbesítése 2009. február 26. napján, 121 nappal a jogsértés után történt meg.

A felperes előadta, hogy a Ket. alapelvei között szerepel, hogy a közigazgatási hatóság az eljárása során köteles hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági körét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és egy-egy ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolni.

Hivatkozott arra, hogy a közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza. Az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez való jog.

Hivatkozott továbbá a Ket. 70. § (1) bekezdésére, miszerint, ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított 5 napon belül értesíti az ügyfelet, hogy az az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével megismerhesse a bizonyítékokat, azokra 5 napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával és további bizonyításra indítványt terjeszthessen elő. A perbeli esetben azonban semmilyen bizonyítékot sem szolgáltattak ki a felperesnek.

Így eljárási kötelezettségeinek egyik hatóság sem tett eleget, ezzel a felperest az eljárási jogainak megfelelő gyakorlásában akadályozták, és így jogszabálysértést követtek el.

Mindezek mellett vitatta azt is, hogy a gyorshajtás megvalósult volna, mivel a kérdéses időpontban és helyszínen a felperes, az állítása szerint, a megengedett sebességgel közlekedett.

Az alperes a kereset elutasítását kérelmezte.

A felperes kereseti kérelme az alábbiak miatt nem megalapozott.